
Sebestyén Domokos. Nem akart saját ünneplést, amíg Áron püspököt nem emelik oltárra
Fotó: Barabás Ákos
Fél évszázada április 2-a fehérvasárnapra, a gyulafehérvári papszentelés hagyományos napjára esett. Ekkor köteleződött el Isten szolgálatára az oroszhegyi születésű Hajdó Vilmos és a helyi egyházközség jelenlegi plébánosa, Sebestyén Domokos. A szentelés kerek évfordulóján, feketevasárnap illetve majd húsvét másodnapján aranymiséikre hívnak az oroszhegyi harangok.
2017. április 01., 22:322017. április 01., 22:32
Miért tartja feketevasárnap Sebestyén Domokos szentszéki tanácsos, plébános az aranymiséjét? Mosolyogva felelt: Isten szolgája, Márton Áron püspök kézfeltétele által napra pontosan fél évszázada ekkor részesült a papság szentségében. Az évfordulója vasárnapra is esik. Az ünnepi szentmise fél egykor kezdődik a Nagyboldogasszony-plébániatemplomban.
Édesapja tizennégy évesen árván maradt. Kassára került, rendőr lett. Addig maradt a szolgálatban, amíg „a zsidókat kezdték besorozni”. Kolozsváron a gyufagyárban dolgozott aztán, majd tizenkilenc hónapig fronton volt. Ez idő alatt, 1943. december 3-án született Domokos. Szülővárosából nincsenek emlékei, hiszen a következő év áprilisában a bombázások miatt el kellett hagyniuk Kolozsvárt.
Édesanyjával költözött haza Nyikómalomfalvára. Amikor hazatért az édesapja, nem ismerte, sőt félt is tőle kisfia. Negyedik osztályig Malomfalván, hetedikig Székelyszentléleken járt iskolába. A hittanórákon a leánykák haját huzigálta, tenyerest is kapott érte Fülöp János esperestől.
Nevetve-elérzékenyülve idéztük fel papi pályáját
Fotó: Barabás Ákos
Az első „lökést” a papságra harmadik osztályos korában kapta. Malomfalván mind templomba járók voltak az emberek – misék előtt sűrű sorokban mentek. Aztán meghalt az espres, és egy hónapig se harangszó, se pap nem volt a faluban. Az emberek ténferegtek. Gyermekfejjel megérezte: pap nélkül, aki legalább vasárnap összegyűjti a népet, milyen árva a falu!
Az érkező, Juhász Antal plébános „más fazonú pap” volt, mint elődje. Énekelt, játszott a gyermekekkel. Tetszetős papi mintát látott benne a kisdiák. Szerette a hittanóráit.
Egy falubeli fiú, Lakatos Pali elment a gyulafehérvári kántoriskolába. Amikor élményeit mesélte, rajongva, sőt irigykedve hallgatta; látta azt is, hogy felfigyelnek a messze tanuló diákra. De ellenkezett is vele.
Régi, meghatározó emlék: egyik földrajzórán nem tudván a fiúk a napi leckét, „bézáródtak az iskolába”. Ám a büntetés ideje alatt bele se néztek a tankönyvbe. Végül nem tudtak számot adni a tudnivalókról. Pofonokkal ért véget a délután. Elkeseredésében az érintett kifakadt: „minek annyit tanulni, úgyse leszünk papok”.
Juhász plébános idejében tilos volt az iskolásoknak táncba járniuk. „Nem volt emiatt félnivalóm – mondta a Székelyudvarhelyi Főesperesi Kerület rangidős papja. Aki mégis megtette, kitérdeltették; aki nem volt táncban, fekete-fehér szentképet érdemelt. Csupán a kis Domokos kapott színes képet, amelyen egy pap felmutatja az Oltáriszentséget.
– fűzte hozzá egykori plébánosa.
Fotó: Barabás Ákos
Szintén Juhászhoz kapcsolódik a történt. A diákok reggel előbb a templomba mentek, utána iskolába. Az első pénteki mise hosszabb volt, így elkéstek. A magyar szakos tanárnő sorba állította őket, és mindenki kapott egy-két pofont. A tanítás végén ateista ügynökök látogattak el az iskolába. Hátukon a fatáska, órák után, sorba állva ateista nevelésben részesültek. Akkor megígérte: „egyszer visszajövök, és bebizonyítom, hogy van Isten”. Juhász pap bácsitól azt tanulta, az üdvösség a legfontosabb, anélkül nem ér semmit az élet. Nem a külsőségek vonzották a papságra. Hiába forgott fenn a kérdés: „A papokat börtönbe viszik, most mész te oda?”
Amikor édesanyja elmondta lelkiatyjának, hogy fia pap akar lenni, azt válaszolta: sokat kell imádkoznia annak az anyának, akinek a fia pappá szeretne válni. „Én nem tudok olyan sokat imádkozni – vallotta be az asszony. És máris jött a válasz: hadd el, mi segítünk!
Édesanyja kísérte a háziszőttes, priccses nadrágú, átalvetős serdülőt a kántoriskolába. Miután ott berendezkedtek – egy egészségtelen kicsi teremben negyvenegyen voltak, négyüknek fél szekrény jutott – elbúcsúztak egymástól. Miután megtett vagy tíz métert az édesanyja, sírva fakadt. Ez nagyon meghatott – mesélte elpárásodott szemmel a szívfacsaró emléket az aranymisés pap az oroszhegyi plébánia irodájában a minap.
Fotó: Barabás Ákos
Falubéli iskolatársa, Lakatos Pali megbetegedett, és abba kellett hagynia tanulmányait. „Egyedül maradtam – merengett a régi emléken a jubiláns. Aztán megbátorodott. Márton Áron püspök akkoriban szabadult a börtönből. Több mint harmincan végeztek a kántoriskolában. Ekkor már tudta: pap lesz.
A teológia éveiről szólva megemlékezett néhai tanárairól. Köztük Pálfi Gézáról is, aki könyvtárosi feladatokkal bízta meg. Így azt a könyvet olvasta el, amit akart. Hat évig az Irodalmi Iskola elnöke volt, előadást is tartott. Jól ment a tanulás. Emlékezetes minden hodegetika, azaz lelkipásztorkodástan óra, amit Isten szolgája Márton Áron püspök tartott. „Gyönyörű előadásai alatt senkit nem kellett fegyelmeznie.” Angelusz atya órái alatt „rengeteg könyvet” kiolvasott – vallja be így utólag. Nemecsek tanár úr tanította a dogmatikát. Szóról szóra bemagolta a téziseket, ugyanúgy le is írta a dolgozatban. Persze a tanár nem hitte el, hogy nem másolta. A számonkérésnél lett is csodálkozás.
Nyáron sem jött haza. Azokban az években sokat építkeztek a teológián, szünidőben ott kőműveskedett. A püspöknél ministráltak.
Fotó: Barabás Ákos
Ezt-azt meg kellett év közben is javítani – a mennyezet vakolásától a csatornatakarításig. Szentelésük előtt zajlott a teológia gazdasági udvarának költöztetése. Négyen vállalkoztak a munkára. Nem jártak Huber tanár óráira, meg is akarta buktatni őket.
A malter kimarta mindkét kezén hüvelyk- és mutatóujját, úgy ment a püspök elé a székesegyházba – kisebesedett négy ujját kente meg krizmával Áron püspök. Az ötven évvel ezelőtti felszentelés napján 1967-ben esett, havazott, dideregtek Fehérváron a malomfalvi vendégek is. Másnap a primíciás misét követően ismét dolgoztak. Ekkor hívatta Huber tanár vizsgázni…
A Maros mentén kezdte a szolgálatot. A sok filiás Szászrégen után 1970-től Marosjára következett, aztán 1977-től Jobbágytelke, egy leányegyházközséggel. A salétromos templomot újra kellett építeni, de a kommunista időben nem kaptak rá engedélyt. Mégis belevágott. A falu elöljárója külföldön töltött hónapja alatt naponta egy utcányian közmunkáztak. Egy hónap alatt le is bontották a régit, fel is építették az új templomot. Ám akkor kérte Jakab Antal püspököt: azonnal helyezze el.
Fotó: Barabás Ákos
Nagyon örvendett a nagy egyházközségnek. „Innen hazalátok.” Bár nincs filiája, munka rengeteg van, helyt kell állni.
Ezért két helybéli fiatalnak áldoztatási engedélyt kért és kapott. Az irodai munkában is van segítsége. Idén több mint százan végezték el a Szentlélek-szemináriumot az egyházközségből. Szerdán és pénteken eddig a nagyböjti keresztúti ájtatosságot a gyermekek vezették, most kérték a végzettek, egyik napot adják át számukra. „Mozgás, élet van az egyházközségben.”
Készül-e nyugdíjba? Részben szeretné, de úgy érzi, ígérete szerint, amíg bírja, szolgál. Papi jelmondatát a zsoltárok könyvéből választotta: „Meg ne szégyenüljenek miattam, akik Benned bíznak, Istenem”.
Nincs olyan forgatókönyv, amely szerint a lakosság áram nélkül maradna, a háztartási fogyasztás fedezéséhez szükséges hazai termelés stabil – jelentette ki hétfőn Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt hétfőn 12 óra 34 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A meteorológiai szolgálat hétfői előrejelzése szerint péntek reggelig az egész országban kánikula és rendkívül magas hőmérsékletek várhatók.
Száznyolcvan kilogramm robbanóanyaggal mozdítottak el egy sziklát a Duna Bala-ágának közelében, hogy vizet tereljenek a csernavodai atomerőművet tápláló Öreg-Duna medrébe – jelentette be hétfőn Radu Miruță.
Vádat emelt a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Ráduly István háromszéki prefektus ellen, miután több mint két és fél évig nyomozott a prefektúra villanyhálózatának felújítása, az épületen végzett munkálatok és egyes föld-visszaszolgáltatási ügyek miatt.
Harmadfokú hőségriasztás van érvényben szerdáig Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében. Térségünkben Maros megyében narancs jelzésű hőségriasztás van érvényben.
A Duna vízhozama a következő napokban másodpercenként 1400 köbméterre csökkenhet Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába.
Megállíthatatlanul emelkedik az üzemanyagok ára, a dízel litere egyes töltőállomásokon már a 11 lejhez közelít.
Több mint 33 ezer diák iratkozott be a hétfőn kezdődő pótérettségire.
szóljon hozzá!