Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:09

Jótékony céllal ragadtak puskát a vadászok Háromszéken

19:01

Téli olimpia, labdarúgó-vb és budapesti BL-döntő vár ránk 2026-ban

17:33

Kérdések és válaszok között: egy év emberközelből

17:29

Egészséges kisfiú Gyergyószentmiklós idei elsőszülöttje

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Beköszönt az igazi tél: erős szél és havazás, a hegyekben hóviharok várhatók

Gyanús ismétlődés: újabb egyházi ingatlan vált a lángok martalékává Kászonjakabfalván

Halálos tűzeset történt Hargita megyében: egy idős férfi életét vesztette

Kászonjakabfalvi tűzesetek: egy személyre terelődik a gyújtogatás gyanúja, de bizonyíték nincs

Csíkszeredában nemcsak adót emeltek, hanem Udvarhely mintájára még egyet visszavezettek

Az utolsó pillanatban közölték: nem adnak engedélyt a tűzijátékra Csíkszeredában

Készülnek a csíkszeredai Dracula Park tervei

Mutatjuk, hogy mennyi adót fognak fizetni a székelyudvarhelyiek

Bolojan: 2026 sem lesz könnyű, de ha a kijelölt pályán marad Románia, akkor jobb év lesz az ideinél

Antal Tibor intelme a polgármesterekhez: a néptáncot kell főműsoridőre tenni

Fotó: Gegő Imre

Megmutatni a csángó kultúrát és lehetőséget adni a közös mulatságra – ezzel a céllal szervezték meg már harmadjára a gyimesközéploki Hidegségen, a Csángó Fatányéros Panzióban a TatrosArt Feszt elnevezésű rendezvényt a hétvégén. A színvonalas produkciókra azonban szombaton kevés helybéli volt kíváncsi.

Péter Beáta

2017. július 09., 15:382017. július 09., 15:38

2017. július 10., 16:102017. július 10., 16:10

A Gyimesvölgye Férfikórus, a budapesti Zurgó együttes, a Válaszút együttes, valamint Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó és Berecz István, a Fölszállott a páva vetélkedőn első helyezést elért néptáncos közös műsorát tekinthették meg mindazok, akik szombat este ellátogattak a hidegségi Csángó Fatányéros Panzió szabadtéri színpadához.

Fotó: Gegő Imre

Antal Tibor, a rendezvény főszervezője lapunknak elmondta, azt tartják szem előtt, hogy értéket közvetítsenek. Sajnálja azonban, hogy kevés helybéli volt kíváncsi az effajta mulatságra, zenére, táncra. „Az a szomorú valóság, hogy itt páran küzdünk, bevonunk mindenkit, akit tudunk. De azzal van a legnagyobb baj, hogy

hülyítik a fiataljainkat a különböző fesztiválokkal. Azt gondolják szegények, hogy az a kultúra a jó, amit próbálnak ránk erőltetni kintről,

külföldi segítséggel is.

Fotó: Gegő Imre

Abból a pénzből, amiből egy ilyen nagy marhaságot létrehoznak, lehetne támogatni száz olyan fiatalt, aki amúgy nem tudna érvényesülni, és elkallódik. A politikusok, a kultúremberek szájából az folyik, hogy a kultúránkat meg kell őrizni. De van-e erre támogatás, összefogunk-e ebben, hogy kicsit egymást segítsük, hogy a fiataljainkat bevonjuk, megmutassuk nekik az értéket?

A különböző falunapokon szemkiszúrásból berakják déli órákban a néptáncfellépéseket, akkor, amikor nincs közönség.

Fotó: Gegő Imre

Főműsoridőben kell ezt berakni,

és a bóvlit, amit külföldről importálnak nekünk, azt tegyék be mise utánra. A népi kultúrát, azt, ami a gyökerünk kell a fiataljainkba beinjekciózni. Ezt kell mi továbbadjuk, megmutassuk a nagyvilágnak, nem a magyarországi aktuális celebet. Mert elhitetjük a fiataljainkkal, hogy az a vagány. Ezt egyszer s mindenkorra minden polgármester le kéne szögezze magának, hogy estére kell a helyi tánccsoportot betenni a programba, mert ez a miénk, ez a jó, örüljünk neki, és táncoljuk a táncainkat” – fogalmazott lényegre törően a főszervező.

Fotó: Gegő Imre

A TatrospArt Feszt szervezőinek egyik nagyszerű kezdeményezése, hogy a rendezvény második napjára összegyűjtik a völgy zenészeit, hogy találkozzanak és közösen muzsikáljanak. A főszervező szerint ez a része a fesztiválnak a fénykorát éli, maguk a zenészek éltetik. Valamikor, amikor a gardon és a furulya helyét átvették a modernebb hangszerek, akkor is ugyanazt a muzsikát játszották tovább a zenészek, mint elődeik.

Mindig is mulattatni akartak a csángó emberek, és a mai napig ezt teszik.

Fotó: Gegő Imre

„Ezek az emberek a sajátjukat ültették át egy más formába. Nem elvándoroltak, nem máshol akartak érvényesülni, hanem ezt a zenét, amit megtanultak a gardon, a furulya által, más hangszeren megpróbálta eladni” – magyarázta Antal Tibor.

Zenélő polgármester

Gergely Károly, Gyimesközéplok polgármestere maga is zenél. Annak idején az elsők között volt, aki a gardonról áttért a dob használatára a zenészbandákban. A hetvenes évek végén alakult egy együttesük, amelyik hangosítással is foglalkozott. Mint mondta, akkor a Gyimes völgyében nem volt még hangosítás a lakodalmakon, bálokon, minden hétvégén foglaltak voltak. De fiatalok voltak, bírták. A zenésztalálkozókra most is össze szoktak gyűlni. „Úgy látom, hogy van igény rá, mert azok a zenészek, akik itt megjelennek, azok mindig szerették, hogy valahol megmutassák magukat. Többnyire maguktól tanultak meg zenélni, nem jártak zeneiskolába, de nagyon szeretik a mulatságot, a muzsikálást, és kicsit ki tudnak bontakozni a hétköznapokból” – mutatott rá. A programban – a délután folyamán – a Tatrosp'Art Tánccsoport, az Ordasok, a hidegségi hagyományőrzők, a Kesice tánccsoport és a Tímár testvérek fellépése szerepelt.