
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A járványügyi intézkedések egyike a kötelező maszkviselés bel- és kültéren is. Feltevődik azonban egy jogi kérdés: amennyiben egy lopást elkövető személy a szabályoknak megfelelően szájmaszkot hord, az súlyosbítja a tettét vagy sem?
2021. november 17., 18:312021. november 17., 18:31
2021. november 17., 19:052021. november 17., 19:05
Erről tett észrevételt a Bukaresti Ítélőtábla a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék. Az igazságszolgáltatási szervnek tisztáznia kell, hogy ilyen körülmények között a bűncselekmény lopásnak, vagy minősített lopásnak számít-e.
A különbség jelentős: míg előbbi esetben a tettes legtöbb három év szabadságvesztésre ítélhető, utóbbi esetén akár tízéves börtönbüntetés is kiszabható. A kérdés egy tárgyalás során merült fel, amely egy bolti lopással vádolt férfi ügyében zajlik.
A téma kapcsán megkerestük Vâga Sonia bírót, aki elmondta, a Hargita Megyei Törvényszéken nem találkoztak még ilyen esettel.
Kérdésünkre, hogy Hargita megyében okoz-e gondot a bűnözők kézre kerítésében az, hogy a szájmaszk miatt esetleg nehezebben állapítható meg utólag a személyazonosság, Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta, ez
Hozzátette, az arcfelismerés nem az egyetlen, és nem is az első lehetőség egy bűnöző személyazonosságának megállapítására. „Bármilyen módszert és eszközt is találnának tettük elkövetésére, nekünk az a dolgunk, hogy végigkövessük a szálakat és kézre kerítsük a törvényszegőket” – nyilatkozta Gheorghe Filip.
A magyar rendőrség honlapján az olvasható, hogy az egészségünket óvó, ugyanakkor anonimitást kölcsönző maszk alkalmat nyújt a bűnözők számára, hogy ezt kihasználva kövessenek el bűncselekményeket, például bolti rablásokat. Leginkább a kereskedelmi egységek közül a kisebb, egy-két főt foglalkoztató üzletek (például gyógyszertárak, lottózók stb.) vannak kitéve ilyen veszélynek.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!