
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A járványügyi intézkedések egyike a kötelező maszkviselés bel- és kültéren is. Feltevődik azonban egy jogi kérdés: amennyiben egy lopást elkövető személy a szabályoknak megfelelően szájmaszkot hord, az súlyosbítja a tettét vagy sem?
2021. november 17., 18:312021. november 17., 18:31
2021. november 17., 19:052021. november 17., 19:05
Erről tett észrevételt a Bukaresti Ítélőtábla a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék. Az igazságszolgáltatási szervnek tisztáznia kell, hogy ilyen körülmények között a bűncselekmény lopásnak, vagy minősített lopásnak számít-e.
A különbség jelentős: míg előbbi esetben a tettes legtöbb három év szabadságvesztésre ítélhető, utóbbi esetén akár tízéves börtönbüntetés is kiszabható. A kérdés egy tárgyalás során merült fel, amely egy bolti lopással vádolt férfi ügyében zajlik.
A téma kapcsán megkerestük Vâga Sonia bírót, aki elmondta, a Hargita Megyei Törvényszéken nem találkoztak még ilyen esettel.
Kérdésünkre, hogy Hargita megyében okoz-e gondot a bűnözők kézre kerítésében az, hogy a szájmaszk miatt esetleg nehezebben állapítható meg utólag a személyazonosság, Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta, ez
Hozzátette, az arcfelismerés nem az egyetlen, és nem is az első lehetőség egy bűnöző személyazonosságának megállapítására. „Bármilyen módszert és eszközt is találnának tettük elkövetésére, nekünk az a dolgunk, hogy végigkövessük a szálakat és kézre kerítsük a törvényszegőket” – nyilatkozta Gheorghe Filip.
A magyar rendőrség honlapján az olvasható, hogy az egészségünket óvó, ugyanakkor anonimitást kölcsönző maszk alkalmat nyújt a bűnözők számára, hogy ezt kihasználva kövessenek el bűncselekményeket, például bolti rablásokat. Leginkább a kereskedelmi egységek közül a kisebb, egy-két főt foglalkoztató üzletek (például gyógyszertárak, lottózók stb.) vannak kitéve ilyen veszélynek.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!