
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A járványügyi intézkedések egyike a kötelező maszkviselés bel- és kültéren is. Feltevődik azonban egy jogi kérdés: amennyiben egy lopást elkövető személy a szabályoknak megfelelően szájmaszkot hord, az súlyosbítja a tettét vagy sem?
2021. november 17., 18:312021. november 17., 18:31
2021. november 17., 19:052021. november 17., 19:05
Erről tett észrevételt a Bukaresti Ítélőtábla a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék. Az igazságszolgáltatási szervnek tisztáznia kell, hogy ilyen körülmények között a bűncselekmény lopásnak, vagy minősített lopásnak számít-e.
A különbség jelentős: míg előbbi esetben a tettes legtöbb három év szabadságvesztésre ítélhető, utóbbi esetén akár tízéves börtönbüntetés is kiszabható. A kérdés egy tárgyalás során merült fel, amely egy bolti lopással vádolt férfi ügyében zajlik.
A téma kapcsán megkerestük Vâga Sonia bírót, aki elmondta, a Hargita Megyei Törvényszéken nem találkoztak még ilyen esettel.
Kérdésünkre, hogy Hargita megyében okoz-e gondot a bűnözők kézre kerítésében az, hogy a szájmaszk miatt esetleg nehezebben állapítható meg utólag a személyazonosság, Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta, ez
Hozzátette, az arcfelismerés nem az egyetlen, és nem is az első lehetőség egy bűnöző személyazonosságának megállapítására. „Bármilyen módszert és eszközt is találnának tettük elkövetésére, nekünk az a dolgunk, hogy végigkövessük a szálakat és kézre kerítsük a törvényszegőket” – nyilatkozta Gheorghe Filip.
A magyar rendőrség honlapján az olvasható, hogy az egészségünket óvó, ugyanakkor anonimitást kölcsönző maszk alkalmat nyújt a bűnözők számára, hogy ezt kihasználva kövessenek el bűncselekményeket, például bolti rablásokat. Leginkább a kereskedelmi egységek közül a kisebb, egy-két főt foglalkoztató üzletek (például gyógyszertárak, lottózók stb.) vannak kitéve ilyen veszélynek.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
szóljon hozzá!