Három évszázada, 1718-ban emelték kollégiumi rangra a marosvásárhelyi schola particulát
Fotó: Haáz Vince
Senki nem ünnepelte meg méltó módon a marosvásárhelyi Református Kollégium 300 éves évfordulóját, pedig az intézmény és hatása az erdélyi művelődésre megérdemelte volna azt – hangzott el a Magyar Tudomány Napja tiszteletére szervezett marosvásárhelyi konferencián.
2018. december 17., 10:582018. december 17., 10:58
2018. december 17., 11:042018. december 17., 11:04
A 300 éves Református Kollégium, a diákok és tanáraik anyagi támogatása, könyvgyűjtés, tudományos tevékenység a 17. és 18. századokban volt többek közt a témája a Magyar Tudomány Napja tiszteletére szervezett marosvásárhelyi konferenciának. A tudományos ülésszakon a Teleki Téka alapítójának, Teleki Sámuel feleségének, gróf iktári Bethlen Zsuzsannának a könyvtáráról is szó esett. Lázok Klára, a könyvtár vezetője arról értekezett, hogy mikor és honnan szerezte be a férjét a hivatali állomásaira gyakran követő grófnő a köteteit, hogyan tágult az érdeklődési köre, és
sokkal tágabb világlátást tükröz. Egyik érdekes darabja Bethlen Zsuzsanna könyvtárának az a kéziratos szakácskönyv, amelyről László Lóránt, a Borsos Tamás Egyesület elnöke beszélt. Rámutatott arra, hogy tiszta, foltmentesen megőrzött szakácskönyv, nagy valószínűség szerint másolat, amelyet soha nem használtak. Ez egy tisztázati példány lehet, amelybe a korabeli szakácskönyvekből gyűjtötte össze a recepteket a tulajdonosa. A tartalma, a leírt ételreceptek alapján inkább a polgári konyha felé mutat, mint egy főúri felé.
az alapanyagok mennyisége és változékonysága sem a nagyon gazdagok életmódját, étkezési szokásait tükrözi – mutatott rá a történész.
Az előadók között Simon Zsolt, a Román Akadémia marosvásárhelyi munkatársa a marosvásárhelyi református kollégium 17. és 18. századi bevételeiről és kiadásairól készített dolgozatát ismertette. Felsorolta, hogy milyen adományokkal segítette a kollégium működését az erdélyi nemesség, valamint a városi polgárság, illetve mire költötték a gabonaadományokból és más forrásokból befolyt összegeket az iskola tanárai és diákjai, melyek voltak a nehezebb évek, illetve mikor és kik éltek a szokásostól eltérően valamivel jobban.
Mivel Marosvásárhelyen a víz századokon át ihatatlan volt, a lakosság – a város szélén sok szőlőssel rendelkezett – bort ivott. Ezt kihasználva,
amelynek legnagyobb haszonélvezői az úgynevezett szeniorok, mai szóval végzős diákok voltak. Megtörtént az is, hogy a haszon érdekében egyesek 14 évig is koptatták a kollégium padjait, mígnem a vezetőség úgy döntött, előre meghatározott mennyiségű fizetést ad a kocsma működtetőinek.
Pál-Antal Sándor történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja az 1848. novemberi császári-királyi megtorló jellegű megszállásról értekezett. Az ülésszak összegzésében pedig kitért arra is, hogy furcsa módon
holott az intézmény és hatása az erdélyi művelődésre megérdemelte volna ezt.
Egy radnóti tömbházlakás konyhájában keletkezett tűzhöz riasztották a Maros megyei tűzoltókat péntek este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – tájékoztatott pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
A Sepsiszentgyörgy környéki katonai kiképző létesítményekben ismét hadgyakorlatok zajlanak hétfő és péntek között: repülők és helikopterek köröznek a város fölött, ugyanakkor több helyszínen katonai konvojok vonulnak át.
Eddig a fagyásveszély miatt zárva tartott, péntektől azonban mengnyitották a Csíkszereda központi parkjában létesített ivóvízkutat és az aköré épült pavilont – adta hírül Facebook-oldalán Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere.
Romániának a légi és tengeri Schengen-övezethez való csatlakozásával egyidőben, március 31-én országszerte bevezették az eDAC digitális személyazonossági okmány-hitelesítő alkalmazás használatát, mely Sepsiszentgyörgyön már az első héten bizonyított.
Hivatalból kivizsgálást indított a resicabányai rendőrség, miután sajtóbeszámolók szerint társai bántalmazták egy edzőtáborban a junior tornászválogatott egyik tagját.
Április 9-én lesz az első tárgyalás abban a perben, amelyben Török Csaba, a gyergyószéki Monturist vezetője rágalmazásért 100 ezer lejt követel az Erdélyi Magyar Szövetségtől (EMSZ), illetve az EMSZ gyergyószentmiklósi szervezetétől és annak elnökétől.
Fontos napirendi pontokban döntöttek pénteki soros ülésükön Barót város önkormányzatának képviselői. A jóváhagyottak között az étkeztetésre, a település tanintézményeire, és oktatást biztosító eszközök beszerzésére vonatkozó tervezetek szerepeltek.
A Országos Statisztikai Hivatal pénteken közzétett adataiból kiderül, hogy Maros megyében vannak olyan települések, ahol a lakosságszám alakulása befolyásolni fogja az önkormányzati képviselők számát is. Például Szovátán.
Hisznek az együttműködésben, ugyanakkor változást hoznának a megyevezetésbe az Erdélyi Magyar Szövetség háromszéki képviselői. Elnökjelöltjüket a Sepsiszentgyörgyre összehívott sajtótalálkozón jelentette be Zakariás Zoltán, az EMSZ országos elnöke.
szóljon hozzá!