Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:26

Jövő héten is kitart a szokatlanul hideg, csapadékos idő

12:47

Nőtt a nyugdíjasok és a szociális juttasában részesülők száma is

12:40

Áramszünet lesz több Hargita és Maros megyei településen

12:11

A legjobb hat közé jutásért küzd az FK Csíkszereda ifjúsági lánycsapata

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat

A kerítésen másztak át a rendőrök, hogy kinyissák a kaput a házkutatásra – videóval

Hatalmas jégeső okozott károkat Udvarhelyszéken

Meghalt egy húszéves fiatal, egy kiskorú pedig súlyosan megsérült, miután autójukkal felcsavarodtak egy fára

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában

Bors Béla a provokatív plakátokról: ez a realitás

Kelemen Hunor Simion elsöprő győzelméről: óriási veszélyt jelent

Simion és Nicușor Dan jutott be a második fordulóba

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat

Amikor még kocsma is működött a kollégium udvarán

Három évszázada, 1718-ban emelték kollégiumi rangra a marosvásárhelyi schola particulát

Fotó: Haáz Vince

Senki nem ünnepelte meg méltó módon a marosvásárhelyi Református Kollégium 300 éves évfordulóját, pedig az intézmény és hatása az erdélyi művelődésre megérdemelte volna azt – hangzott el a Magyar Tudomány Napja tiszteletére szervezett marosvásárhelyi konferencián.

Antal Erika

2018. december 17., 10:582018. december 17., 10:58

2018. december 17., 11:042018. december 17., 11:04

A 300 éves Református Kollégium, a diákok és tanáraik anyagi támogatása, könyvgyűjtés, tudományos tevékenység a 17. és 18. századokban volt többek közt a témája a Magyar Tudomány Napja tiszteletére szervezett marosvásárhelyi konferenciának. A tudományos ülésszakon a Teleki Téka alapítójának, Teleki Sámuel feleségének, gróf iktári Bethlen Zsuzsannának a könyvtáráról is szó esett. Lázok Klára, a könyvtár vezetője arról értekezett, hogy mikor és honnan szerezte be a férjét a hivatali állomásaira gyakran követő grófnő a köteteit, hogyan tágult az érdeklődési köre, és

mi az, ami megkülönbözteti ezt a könyvtárat a többi magyar főúri női könyvtártól, amelyeknél jóval gazdagabb, problémaérzékenyebb,

sokkal tágabb világlátást tükröz. Egyik érdekes darabja Bethlen Zsuzsanna könyvtárának az a kéziratos szakácskönyv, amelyről László Lóránt, a Borsos Tamás Egyesület elnöke beszélt. Rámutatott arra, hogy tiszta, foltmentesen megőrzött szakácskönyv, nagy valószínűség szerint másolat, amelyet soha nem használtak. Ez egy tisztázati példány lehet, amelybe a korabeli szakácskönyvekből gyűjtötte össze a recepteket a tulajdonosa. A tartalma, a leírt ételreceptek alapján inkább a polgári konyha felé mutat, mint egy főúri felé.

Teleki Sámuelék, bár rangjuk szerint főurak voltak, a szakácskönyv mégis puritán erényekkel bír,

az alapanyagok mennyisége és változékonysága sem a nagyon gazdagok életmódját, étkezési szokásait tükrözi – mutatott rá a történész.

Az előadók között Simon Zsolt, a Román Akadémia marosvásárhelyi munkatársa a marosvásárhelyi református kollégium 17. és 18. századi bevételeiről és kiadásairól készített dolgozatát ismertette. Felsorolta, hogy milyen adományokkal segítette a kollégium működését az erdélyi nemesség, valamint a városi polgárság, illetve mire költötték a gabonaadományokból és más forrásokból befolyt összegeket az iskola tanárai és diákjai, melyek voltak a nehezebb évek, illetve mikor és kik éltek a szokásostól eltérően valamivel jobban.

Mivel Marosvásárhelyen a víz századokon át ihatatlan volt, a lakosság – a város szélén sok szőlőssel rendelkezett – bort ivott. Ezt kihasználva,

a kollégium udvarán is működött kocsma,

amelynek legnagyobb haszonélvezői az úgynevezett szeniorok, mai szóval végzős diákok voltak. Megtörtént az is, hogy a haszon érdekében egyesek 14 évig is koptatták a kollégium padjait, mígnem a vezetőség úgy döntött, előre meghatározott mennyiségű fizetést ad a kocsma működtetőinek.

Pál-Antal Sándor történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja az 1848. novemberi császári-királyi megtorló jellegű megszállásról értekezett. Az ülésszak összegzésében pedig kitért arra is, hogy furcsa módon

senki nem ünnepelte meg méltóképp a marosvásárhelyi Református Kollégium 300 éves évfordulóját,

holott az intézmény és hatása az erdélyi művelődésre megérdemelte volna ezt.