
Minden korán született gyereknek teljesen más az életútja
Fotó: Boda L. Gergely
Gyergyószentmiklóson a koraszülöttek világnapján első alkalommal szervezett kétnapos programot a Gyulafehérvári Caritas. Kassay Noémivel, a Gyulafehérvári Caritas gyergyószentmiklósi Korai Nevelő- és Fejlesztőközpontjának munkatársával beszélgettünk, többek között arról is, hogyan viszonyuljunk a pici korai érkezéséhez, szüleihez.
2017. november 20., 14:452017. november 20., 14:45
2017. november 20., 14:472017. november 20., 14:47
A gyergyószentmiklósi Márton Áron Szociális Központban előadásokat, beszélgetéseket, foglalkozásokat tartottak november 16-17-én, a koraszülöttek világnapja alkalmából.
Ugyanakkor arról is tájékoztatást nyújtottak a szakemberek, hogy melyek azok a veszélyek, amelyek fenyegetik a koraszülött babákat, mi módon tudja segíteni a hozzátartozó a kicsi fejlődését, és a módszerek közül mi az, ami Gyergyóban is elérhető a családok számára.
„Viszonylag sok koraszülött babával vagyunk kapcsolatban, és úgy gondolom, mostanra szakemberekként is megértünk arra, hogy itt, Gyergyószentmiklóson is egy ilyen témával megjelenjünk, kilépjünk a gyergyószéki emberek elé. A programot úgy állítottuk össze, ahogy gondoltuk, ugyanis első rendezvény lévén, igények nem voltak megfogalmazva.
– mondta Kassay Noémi.
Fotó: Boda L. Gergely
A pici korai érkezésekor mindenki azon van, hogy a baba és a kismama életét mentse – hangsúlyozta Kassay Noémi, hozzátéve, hogy van eset, hogy a kicsit rögtön Marosvásárhelyre viszik, a kismamát pedig később, és ilyenkor nem biztos, hogy van idő arra, hogy elmeséljék a kismamának, hogy tulajdonképpen mi is történik.
Az eseményen a koraszülött kisbabával hazaérkező anyukák, szülők számára a lehetőségeket is feltárták a szervezők, így került sor masszázs, hordozás, mozgásfejlesztés bemutatására is. „Ezek a lehetőségek a gyergyószéki központban is mind elérhetők. És nemcsak pici babákat, hanem nagyobb, óvódás vagy iskolás gyerekeket is várunk” – hangsúlyozta a Caritas munkatársa.
A kérdésre, hogy miként közeledjünk, hogyan viszonyuljunk, mit kezdjünk azzal a helyzettel, ha a környezetünkben korán született kisbaba érkezik, a szakember válasza egyértelmű:
„Ha egy baba születik, az öröm, gratulálunk, üzenetet írunk, ajándékot viszünk. A korán született baba érkezésekor viszont nem tudjuk, hogy mit tehetünk, nem is merünk kérdezni, hogy a válasz nehogy olyan dolgokkal szembesítsen, amit jobb is, ha nem tudunk róla. Lehet, hogy a családunkban nincs ilyen eset, de úgyis érintettek vagyunk, mert lehet, hogy a környezetünkben, a szomszédban történik egy ilyen esemény.
– hívta fel a figyelmet Kassay Noémi. Hozzátette: „Minden korán született gyereknek teljesen más az életútja, van olyan, hogy nagyon hamar, már egyéves korára semmi sem látszik, van pici, aki fejlődési mássággal él tovább, olyan is, hogy súlyos fejlődési rendellenessége maradandó, és az is megtörténik, hogy egy-két napon belül, a szakemberek minden igyekezete ellenére, eltávozik. Bármi lehetséges, viszont az édesanya, a család támogatása nagyon fontos.
Fotó: Veres Nándor
Kassay Noémi még egy nagyon fontos dologra felhívta a figyelmet. „Lássuk meg azt az erőfeszítést, amit a szakemberek, orvosok, egészségügyi ápolók tesznek azért, hogy a baba is, a mama is túlélje, jól legyenek. Ha mégis történik valami, az nem az ők hibájuk. Lássuk be, hogy megtesznek mindent, ami emberileg megtehető, és a kórház is hozzááll a rendelkezésére álló eszközökkel. A szakemberek óriási erőfeszítéseket tesznek, legyünk tisztelettel irányukba, és ne vádaskodjunk”.
A Gyulafehérvári Caritas gyergyószentmiklósi Korai Nevelő- és Fejlesztőközpontjának rendezvényét jövőre továbbgondolják,
A kétnapos találkozóval a szervezők nem titkolt célja, hogy a családok tudjanak egymásról, mert tapasztalataik megosztásával egymásnak hitet, erőt adhatnak. A rendezvényt a Szent István plébánián kiállítással, előadással és a koraszülött gyerekekért tartott szentmisével zárták.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
szóljon hozzá!