Amiben arról is írnak, hogy Avram Iancunak magyar szeretői voltak

Nehéz munkát jelentett ez, mert sok esetben már alig lehetett megtalálni, például Jókai Mór publicisztikáját Kolozsvárról, vagy Ürmösy Sándor egykori unitárius lelkész írásait a budapesti hadtörténeti levéltárból tudta beszerezni.

A mindennapok történelme

Sorin Mitu Az én Erdélyem című tanulmánykötete hat nagy esszéből áll, a fordító nem az első oldallal kezdte a munkát, hanem ahol elsőre, véletlenszerűn kinyílt, éppen Kővári Lászlónál, a 19. századi történésznél, akinek munkássága nem volt ismeretlen a számára.

az, ahogy az események tükröződtek az ő megítélésükben. A kutatóknak az maradt, amit az írástudók leírtak, hiszen élő tanúja nincsen a 19. századnak. Mindaz, ami fennmaradt, szociálpszichológiai, szociológiai szempontból is érdekes, de mint gendertörténelem is érdekfeszítő, hiszen

Érdekesek a császár és a nők közötti kapcsolatok, kölcsönhatás szempontjából is.

és amikor nem hős volt, akkor hogyan élte a mindennapjait. Közli a kötet Papiu véresszájú szövegeit is, aki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt nem akar a dunai népekkel szövetkezni, sokkal inkább a szlávokkal.

Tanulmánykötetében megpróbálja a románok szemével láttatni a magyarokat, illetve a magyarokéval a románokat. Azt is fontosnak tartja megmutatni, hogy mit jelentett a románoknak a 19. századi Európa, hogy értékelték például az írországi helyzetet. Az íreket az erdélyi románokhoz hasonlították, úgy vélték egyes román szerzők, hogy mindkét nép azokkal a nehézségekkel küzd. Érdekes az Olaszország-élmény is, ahogyan a románok az olasz „rokonsághoz” viszonyulnak, a kezdetekhez, Rómához, a Római Birodalomhoz, majd az évszázadokon át Itáliához.

Nem mindennapi történelemkönyv a Sorin Mitu tanulmánykötete, amelyet érdemes kézbe venni, elmélyülni benne, és a múltat nem az érzelmek által, de az ésszerűség, az objektivitás révén szemlélni – hangzott el a könyvbemutatón.