Hirdetés
Hirdetés

Amiben arról is írnak, hogy Avram Iancunak magyar szeretői voltak

Káli Király István (jobbról) faggatta a kitartó munkáról a fordítót, Sebestyén Mihályt (középen) •  Fotó: Haáz Vince

Káli Király István (jobbról) faggatta a kitartó munkáról a fordítót, Sebestyén Mihályt (középen)

Fotó: Haáz Vince

Első fordításkötetét mutatta be a hétvégén a marosvásárhelyi Bernády Házban a Mentor Könyvek Kiadó. Sorin Mitu Az én Erdélyem című könyvét Sebestyén Mihály fordította, Demény Péter lektorálta és összevetette az eredetivel, Gálfalvi Ágnes a lábjegyzeteket szerkesztette, Mihály Emőke korrektúrázta, és végül Káli Király István mint „tisztafej” újból elolvasta, ellenőrizte, hogy ne maradjanak hibák benne.

Székelyhon

2018. január 28., 21:332018. január 28., 21:33

2018. január 28., 22:062018. január 28., 22:06

A könyv azért is érdekes, mert az eddigiektől, a nacionalista szemléletmódtól eltérően tárgyalja a történelmet. A Iași-i Polirom kiadónál látott napvilágot először 2006-ban, majd kibővített, több mint 600 oldalas változatban 2013-ban. Ezt a kiadást ültette át román nyelvről magyarra Sebestyén Mihály, aki

nyolc hónapot dolgozott a fordításon, úgy hogy tekintetbe vette a szerző által használt könyvészet eredetijeit is, például a magyarról románra fordított szövegeket nem fordította vissza magyarra, hanem megkereste azokat az eredeti formában.

Nehéz munkát jelentett ez, mert sok esetben már alig lehetett megtalálni, például Jókai Mór publicisztikáját Kolozsvárról, vagy Ürmösy Sándor egykori unitárius lelkész írásait a budapesti hadtörténeti levéltárból tudta beszerezni.

A mindennapok történelme

Sorin Mitu Az én Erdélyem című tanulmánykötete hat nagy esszéből áll, a fordító nem az első oldallal kezdte a munkát, hanem ahol elsőre, véletlenszerűn kinyílt, éppen Kővári Lászlónál, a 19. századi történésznél, akinek munkássága nem volt ismeretlen a számára.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

A román történész számára nem a nagy történelmi események az érdekesek, hiszen azokról sokat írtak és beszéltek, hanem az emberek mindennapjai,

az, ahogy az események tükröződtek az ő megítélésükben. A kutatóknak az maradt, amit az írástudók leírtak, hiszen élő tanúja nincsen a 19. századnak. Mindaz, ami fennmaradt, szociálpszichológiai, szociológiai szempontból is érdekes, de mint gendertörténelem is érdekfeszítő, hiszen

azt is ismerteti, hogyan látták a magyar férfiak a román nőket, miként áradoznak róluk, illetve fordítva.

Érdekesek a császár és a nők közötti kapcsolatok, kölcsönhatás szempontjából is.

Avram Iancuról megtudható, hogy magyar szeretői voltak,

és amikor nem hős volt, akkor hogyan élte a mindennapjait. Közli a kötet Papiu véresszájú szövegeit is, aki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt nem akar a dunai népekkel szövetkezni, sokkal inkább a szlávokkal.

Sorin Mitu •  Fotó: Biró István Galéria

Sorin Mitu

Fotó: Biró István

Európa jelentősége a 19. században 

A történész arról is beszélt, hogy Sorin Mitu vallomása szerint a családja és ő is mélyen nacionalista volt, ám amikor elkezdte a történelem kutatását, rádöbbent, hogy a tények rácáfolnak erre az álláspontra, és

a nacionalizmustól eljutott a liberalizmusig, azon keresztül pedig a toleranciáig.

Tanulmánykötetében megpróbálja a románok szemével láttatni a magyarokat, illetve a magyarokéval a románokat. Azt is fontosnak tartja megmutatni, hogy mit jelentett a románoknak a 19. századi Európa, hogy értékelték például az írországi helyzetet. Az íreket az erdélyi románokhoz hasonlították, úgy vélték egyes román szerzők, hogy mindkét nép azokkal a nehézségekkel küzd. Érdekes az Olaszország-élmény is, ahogyan a románok az olasz „rokonsághoz” viszonyulnak, a kezdetekhez, Rómához, a Római Birodalomhoz, majd az évszázadokon át Itáliához.

Hirdetés

Nem mindennapi történelemkönyv a Sorin Mitu tanulmánykötete, amelyet érdemes kézbe venni, elmélyülni benne, és a múltat nem az érzelmek által, de az ésszerűség, az objektivitás révén szemlélni – hangzott el a könyvbemutatón.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 29., vasárnap

Földrengés zavarta meg a vasárnap délután nyugalmát

A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés zavarta meg a vasárnap délután nyugalmát
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

Üzemanyagárak: ez a két intézkedés hozhat valós csökkenést a szakminiszter szerint

Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.

Üzemanyagárak: ez a két intézkedés hozhat valós csökkenést a szakminiszter szerint
2026. március 29., vasárnap

Árvízveszély: másodfokú készültség Hargita és Kovászna megyében is

Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).

Árvízveszély: másodfokú készültség Hargita és Kovászna megyében is
2026. március 29., vasárnap

Eső és havazás után fordulat jön az időjárásban

Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.

Eső és havazás után fordulat jön az időjárásban
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

XIV. Leó pápa virágvasárnapon: Krisztus a keresztről kiáltja az embereknek, hogy tegyék le a fegyvert

Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.

XIV. Leó pápa virágvasárnapon: Krisztus a keresztről kiáltja az embereknek, hogy tegyék le a fegyvert
2026. március 29., vasárnap

Havazást is jósolnak Hargita megyében

Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Havazást is jósolnak Hargita megyében
Havazást is jósolnak Hargita megyében
2026. március 29., vasárnap

Havazást is jósolnak Hargita megyében

2026. március 29., vasárnap

Heten kerültek kórházba egy frontális ütközés nyomán Kolozs megyében

Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).

Heten kerültek kórházba egy frontális ütközés nyomán Kolozs megyében
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

Csíkszereda az élmezőnyben: csaknem hétezren itt vennék át a szavazási levélcsomagjukat

Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.

Csíkszereda az élmezőnyben: csaknem hétezren itt vennék át a szavazási levélcsomagjukat
2026. március 29., vasárnap

Vasárnap is kitart az esős idő Székelyföldön

Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.

Vasárnap is kitart az esős idő Székelyföldön
2026. március 28., szombat

A magyarság szimbólumainak jegyében zajlottak a Csoma-napok

A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.

A magyarság szimbólumainak jegyében zajlottak a Csoma-napok
Hirdetés