Amiben arról is írnak, hogy Avram Iancunak magyar szeretői voltak

Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:51

Szigorúbban lépnek fel ezentúl a szemetet szétszóró guberálók ellen Csíkszeredában

20:38

A végén kiütötte vendégét a Marosvásárhelyi SE

20:15

A hajrában döntött a Székelyudvarhelyi FC

20:03

Tanasă Brassó polgármestere lenne

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így reagált Borboly Csaba az ötödik tanácselnöki jelöltségének meghiúsítására

Bíró Barna Botond lesz az RMDSZ jelöltje a Hargita megyei tanács elnöki tisztségére

Mit hoz és meddig tart? Így szól a lehűlésről a kéthetes előrejelzés

Máris megvan az RMDSZ-en belül, hogy mivel folytathatja Borboly az elnökség után

Építkezni akar a frissen beiktatott lelkész házaspár

Haladni a korral: internet is kell az új csíkszeredai közvécékbe

Ötven lakás szerepel Csíkszereda magánvagyonában

Máris megvan az RMDSZ-en belül, hogy mivel folytathatja Borboly az elnökség után

Bíró Barna Botond lesz az RMDSZ jelöltje a Hargita megyei tanács elnöki tisztségére

Jog a testi autonómiához – így vélekednek ma az abortuszról az EU-ban

Amiben arról is írnak, hogy Avram Iancunak magyar szeretői voltak

Káli Király István (jobbról) faggatta a kitartó munkáról a fordítót, Sebestyén Mihályt (középen)

Fotó: Haáz Vince

Első fordításkötetét mutatta be a hétvégén a marosvásárhelyi Bernády Házban a Mentor Könyvek Kiadó. Sorin Mitu Az én Erdélyem című könyvét Sebestyén Mihály fordította, Demény Péter lektorálta és összevetette az eredetivel, Gálfalvi Ágnes a lábjegyzeteket szerkesztette, Mihály Emőke korrektúrázta, és végül Káli Király István mint „tisztafej” újból elolvasta, ellenőrizte, hogy ne maradjanak hibák benne.

Székelyhon

2018. január 28., 21:332018. január 28., 21:33

2018. január 28., 22:062018. január 28., 22:06

A könyv azért is érdekes, mert az eddigiektől, a nacionalista szemléletmódtól eltérően tárgyalja a történelmet. A Iași-i Polirom kiadónál látott napvilágot először 2006-ban, majd kibővített, több mint 600 oldalas változatban 2013-ban. Ezt a kiadást ültette át román nyelvről magyarra Sebestyén Mihály, aki

nyolc hónapot dolgozott a fordításon, úgy hogy tekintetbe vette a szerző által használt könyvészet eredetijeit is, például a magyarról románra fordított szövegeket nem fordította vissza magyarra, hanem megkereste azokat az eredeti formában.

Nehéz munkát jelentett ez, mert sok esetben már alig lehetett megtalálni, például Jókai Mór publicisztikáját Kolozsvárról, vagy Ürmösy Sándor egykori unitárius lelkész írásait a budapesti hadtörténeti levéltárból tudta beszerezni.

A mindennapok történelme

Sorin Mitu Az én Erdélyem című tanulmánykötete hat nagy esszéből áll, a fordító nem az első oldallal kezdte a munkát, hanem ahol elsőre, véletlenszerűn kinyílt, éppen Kővári Lászlónál, a 19. századi történésznél, akinek munkássága nem volt ismeretlen a számára.

Fotó: Haáz Vince

A román történész számára nem a nagy történelmi események az érdekesek, hiszen azokról sokat írtak és beszéltek, hanem az emberek mindennapjai,

az, ahogy az események tükröződtek az ő megítélésükben. A kutatóknak az maradt, amit az írástudók leírtak, hiszen élő tanúja nincsen a 19. századnak. Mindaz, ami fennmaradt, szociálpszichológiai, szociológiai szempontból is érdekes, de mint gendertörténelem is érdekfeszítő, hiszen

azt is ismerteti, hogyan látták a magyar férfiak a román nőket, miként áradoznak róluk, illetve fordítva.

Érdekesek a császár és a nők közötti kapcsolatok, kölcsönhatás szempontjából is.

Avram Iancuról megtudható, hogy magyar szeretői voltak,

és amikor nem hős volt, akkor hogyan élte a mindennapjait. Közli a kötet Papiu véresszájú szövegeit is, aki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt nem akar a dunai népekkel szövetkezni, sokkal inkább a szlávokkal.

Sorin Mitu

Fotó: Biró István

Európa jelentősége a 19. században

A történész arról is beszélt, hogy Sorin Mitu vallomása szerint a családja és ő is mélyen nacionalista volt, ám amikor elkezdte a történelem kutatását, rádöbbent, hogy a tények rácáfolnak erre az álláspontra, és

a nacionalizmustól eljutott a liberalizmusig, azon keresztül pedig a toleranciáig.

Tanulmánykötetében megpróbálja a románok szemével láttatni a magyarokat, illetve a magyarokéval a románokat. Azt is fontosnak tartja megmutatni, hogy mit jelentett a románoknak a 19. századi Európa, hogy értékelték például az írországi helyzetet. Az íreket az erdélyi románokhoz hasonlították, úgy vélték egyes román szerzők, hogy mindkét nép azokkal a nehézségekkel küzd. Érdekes az Olaszország-élmény is, ahogyan a románok az olasz „rokonsághoz” viszonyulnak, a kezdetekhez, Rómához, a Római Birodalomhoz, majd az évszázadokon át Itáliához.

Nem mindennapi történelemkönyv a Sorin Mitu tanulmánykötete, amelyet érdemes kézbe venni, elmélyülni benne, és a múltat nem az érzelmek által, de az ésszerűség, az objektivitás révén szemlélni – hangzott el a könyvbemutatón.

Kultúra Marosvásárhely