Hirdetés
Hirdetés

Ami befolyik, az rögtön kifolyik

Bevételünk legnagyobb részét élelmiszerre és alkoholmentes italra költjük. Képünk illusztráció •  Fotó: Gábos Albin

Bevételünk legnagyobb részét élelmiszerre és alkoholmentes italra költjük. Képünk illusztráció

Fotó: Gábos Albin

Noha 2019-ben szinte minden tekintetben jobban kerestünk, mint egy évvel azelőtt, ez korántsem jelentette azt, hogy több lett a pénzünk. Nagyobb volt a bevétel, de lényegesen több volt a kiadás is, így még messze vagyunk a nyugat-európai mércétől, ahol a polgárok jövedelmük mintegy feléből meg tudnak élni.

Korpos Attila

2020. június 11., 22:002020. június 11., 22:00

2020. június 12., 11:352020. június 12., 11:35

Míg 2018-ban átlagosan 1631 lej volt a személyekre leosztott jövedelem országos szinten, addig 2019-ben 1853 lejig kúszott fel ez a mutató – többek között erre is kitér az Országos Statisztikai Intézet (INS) kimutatása.

A személyekre lebontott összeg mellett a háztartások összbevételének mutatója is megemelkedett: ez 2019-ben 4790 lej volt, amely majdnem 13 százalékos növekedés 2018-hoz képest. Az anyagi juttatásokban részesülők sorrendjében természetesen az alkalmazottak vannak első helyen, átlagban majdnem ezer lej lemaradással követik őket a nyugdíjasok, a sor végén pedig minimális különbséggel a mezőgazdasággal foglalkozók és a munkanélküli segélyben részesülők vannak.

A város és vidék viszonylatában nőni látszik a szakadék: míg 2018-ban 583 lej eltérés volt egy városi és egy vidéki lakos átlagjövedelme között, addig tavaly ez a szám már az 850 lejt is meghaladta. Ebben a tekintetben a városiak havi átlagjövedelme 1976 lejről 2247-re nőtt, de enyhe emelkedés volt tapasztalható a vidékiek körében is (1230 lejről 1393 lej).

Hirdetés

A felmérésből az is kiderül, hogy a családok jövedelemének nagy részét (68 százalék) a fizetések jelentik, de a különböző szociális juttatások is hozzájárulnak a háztartások bevételeihez (18 százalék).

A 4790 lejes bevételből a háztartások átlagban 4092 lejt el is költöttek

– derül ki a felmérésből. A családi kasszákat leginkább megterhelő kiadások az élelmiszerekre fordított összegek voltak (61 százalék), de az adók, illetékek és egyéb hozzájárulások is jócskán megrövidítették a pénztárcánkat (33 százalék). Ez

személyenként 1583 lejes havi „költekezést” jelentett, ami 176 lejjel több mint 2018-ban.

Itt is kitűnik, hogy a városlakók voltak a leginkább költekezők, értelemszerűen pedig a munkanélküliek költöttek a legkevesebbet. Így országos viszonylatban kiderül, hogy átlagban havonta egy romániai lakos 270 lejt tudott „csak” megspórolni. Ez városi viszonylatban 354 lejes középarányost mutat lakosonként, míg egy vidéken lakó esetében 172 lej ez a mutató.

Elsősorban élelmiszerre és alkoholmentes italokra költöttünk,

viszont 2018-hoz képest némi visszaesés volt tapasztalható tavaly ezen a téren (32,5 százalék). Lakhatásra és különböző költségek kifizetése (16 százalék) mellett szeszes italokra és dohánytermékekre (8 százalék), továbbá ruházati cikkekre (8 százalék) és utazásra költöttünk számottevő összegeket (7 százalék).

Mit mond a szakember?

Tánczos József Levente egyetemi oktató megkeresésünkre rámutatott, nemcsak az infláció növekedésének a számlájára írható, hogy nem vagyunk tudatosabb költekezők. Úgy látja, két hatás befolyásolhatja az emberek költekezését: a mennyiségi, amely magában foglalja, hogy például több gyümölcsöt vásárolunk, a másik pedig, hogy drágábban vásároljuk meg a termékeket.

„Az a tény, hogy többet keresünk, azt is előrevetíti, hogy többet is fogunk költeni. Lehet, hogy éveken át nem jártunk nyaralni, de a jövedelem növekedésével már megengedjük ezt magunknak” – magyarázta, kiemelve, hogy

mennyiségben és arányaiban sem tudunk annyit megtakarítani, mint például egy német állampolgár, aki a jövedelmének kb. 40 százalékából ki tudja hozni a lakhatási és létfenntartási szükségleteket.

Hangsúlyozta, a keleti európai pénzügyi tudatosság lényegesen rosszabb a nyugat európainál. „Nyugaton az is teljesen természetes, hogy részvényeket vásárolnak az emberek, mert megbízható a tőzsdei piac. Ez nekünk nehezebben elérhető” – szögezte le.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 12., csütörtök

Az adóemelések ellen tüntettek országszerte az AUR hívei

A helyi adók emelése ellen tüntettek csütörtökön az ország több városában a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tagjai és szimpatizánsai.

Az adóemelések ellen tüntettek országszerte az AUR hívei
Hirdetés
2026. február 12., csütörtök

Nem fogja támogatni az állami fizetések „fűnyíróelv szerinti csökkentését” a PSD

A Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.

Nem fogja támogatni az állami fizetések „fűnyíróelv szerinti csökkentését” a PSD
2026. február 12., csütörtök

Nyolcezer lej értékben lovasítottak meg ingóságokat, őrizetbe kerültek

Két, ötven év körüli férfit vettek őrizetbe Maros megyében, miután betörtek egy lakásba Sóváradon, ahonnan mintegy nyolcezer lej értékben loptak el tárgyakat.

Nyolcezer lej értékben lovasítottak meg ingóságokat, őrizetbe kerültek
2026. február 12., csütörtök

Neurodiverzitás a középpontban: szakmai eseményt szerveznek Marosvásárhelyen

Szakmai műhelyt szerveznek a neurodiverzitás jegyében Marosvásárhelyen péntek délután. A szervezők pedagógusokat, nevelőket, segítő szakembereket, edzőket, valamint minden érdeklődőt várnak, akit megszólít a téma.

Neurodiverzitás a középpontban: szakmai eseményt szerveznek Marosvásárhelyen
Hirdetés
2026. február 12., csütörtök

Közösségfejlesztési egyesületet hozott létre a sepsiszentgyörgyi és a megyei önkormányzat

A cél az, hogy közösen dolgozzanak a pályázati lehetőségek kiaknázásán, fejlesztési stratégiák kialakításán és a helyi közösségek támogatásán. Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy a Potsa József Közösségfejlesztési Egyesületet keretében társul.

Közösségfejlesztési egyesületet hozott létre a sepsiszentgyörgyi és a megyei önkormányzat
2026. február 12., csütörtök

Átszervezi az őrszolgálatát a Hargita megyei csendőrség a személyzethiány enyhítésére

Bár a Hargita megyei csendőrség jelentős létszámhiánnyal küzd, a tavalyi évük így is rendkívül intenzív volt: közel 6 ezer küldetésük és több mint 500 rendvédelmi beavatkozásuk volt. A jövőben az állandó őrszolgálatot mozgékony járőrszolgálat váltja fel.

Átszervezi az őrszolgálatát a Hargita megyei csendőrség a személyzethiány enyhítésére
2026. február 12., csütörtök

Drónt találtak a román tengerparton, az egyik népszerű üdülőtelep közelében

Drónra bukkantak csütörtökön a Fekete-tenger partján, Costinești üdülőtelep közelében.

Drónt találtak a román tengerparton, az egyik népszerű üdülőtelep közelében
Hirdetés
2026. február 12., csütörtök

Roncsok az utakon: több ezer autót minősítettek balesetveszélyesnek a szakemberek

Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.

Roncsok az utakon: több ezer autót minősítettek balesetveszélyesnek a szakemberek
2026. február 12., csütörtök

Ha összeadjuk az erőnket, együtt sokkal erősebbek vagyunk

Erdélyi körútján szülővárosában, Marosvásárhelyen is találkozott a helyi közösségek képviselőivel Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, akivel a tapasztalatokról, a magyarországi választásokról, regisztrációról, levélszavazásról beszélgettünk.

Ha összeadjuk az erőnket, együtt sokkal erősebbek vagyunk
2026. február 12., csütörtök

Végleges a következő tanév rendje: fontos dátumokat közölt a minisztérium

A társadalmi párbeszéd bizottság jóváhagyta a 2026–2027-es tanév rendjének végleges változatát – közölte csütörtökön az oktatási minisztérium.

Végleges a következő tanév rendje: fontos dátumokat közölt a minisztérium
Hirdetés