Hirdetés
Hirdetés

Ami befolyik, az rögtön kifolyik

Bevételünk legnagyobb részét élelmiszerre és alkoholmentes italra költjük. Képünk illusztráció •  Fotó: Gábos Albin

Bevételünk legnagyobb részét élelmiszerre és alkoholmentes italra költjük. Képünk illusztráció

Fotó: Gábos Albin

Noha 2019-ben szinte minden tekintetben jobban kerestünk, mint egy évvel azelőtt, ez korántsem jelentette azt, hogy több lett a pénzünk. Nagyobb volt a bevétel, de lényegesen több volt a kiadás is, így még messze vagyunk a nyugat-európai mércétől, ahol a polgárok jövedelmük mintegy feléből meg tudnak élni.

Korpos Attila

2020. június 11., 22:002020. június 11., 22:00

2020. június 12., 11:352020. június 12., 11:35

Míg 2018-ban átlagosan 1631 lej volt a személyekre leosztott jövedelem országos szinten, addig 2019-ben 1853 lejig kúszott fel ez a mutató – többek között erre is kitér az Országos Statisztikai Intézet (INS) kimutatása.

A személyekre lebontott összeg mellett a háztartások összbevételének mutatója is megemelkedett: ez 2019-ben 4790 lej volt, amely majdnem 13 százalékos növekedés 2018-hoz képest. Az anyagi juttatásokban részesülők sorrendjében természetesen az alkalmazottak vannak első helyen, átlagban majdnem ezer lej lemaradással követik őket a nyugdíjasok, a sor végén pedig minimális különbséggel a mezőgazdasággal foglalkozók és a munkanélküli segélyben részesülők vannak.

A város és vidék viszonylatában nőni látszik a szakadék: míg 2018-ban 583 lej eltérés volt egy városi és egy vidéki lakos átlagjövedelme között, addig tavaly ez a szám már az 850 lejt is meghaladta. Ebben a tekintetben a városiak havi átlagjövedelme 1976 lejről 2247-re nőtt, de enyhe emelkedés volt tapasztalható a vidékiek körében is (1230 lejről 1393 lej).

Hirdetés

A felmérésből az is kiderül, hogy a családok jövedelemének nagy részét (68 százalék) a fizetések jelentik, de a különböző szociális juttatások is hozzájárulnak a háztartások bevételeihez (18 százalék).

A 4790 lejes bevételből a háztartások átlagban 4092 lejt el is költöttek

– derül ki a felmérésből. A családi kasszákat leginkább megterhelő kiadások az élelmiszerekre fordított összegek voltak (61 százalék), de az adók, illetékek és egyéb hozzájárulások is jócskán megrövidítették a pénztárcánkat (33 százalék). Ez

személyenként 1583 lejes havi „költekezést” jelentett, ami 176 lejjel több mint 2018-ban.

Itt is kitűnik, hogy a városlakók voltak a leginkább költekezők, értelemszerűen pedig a munkanélküliek költöttek a legkevesebbet. Így országos viszonylatban kiderül, hogy átlagban havonta egy romániai lakos 270 lejt tudott „csak” megspórolni. Ez városi viszonylatban 354 lejes középarányost mutat lakosonként, míg egy vidéken lakó esetében 172 lej ez a mutató.

Elsősorban élelmiszerre és alkoholmentes italokra költöttünk,

viszont 2018-hoz képest némi visszaesés volt tapasztalható tavaly ezen a téren (32,5 százalék). Lakhatásra és különböző költségek kifizetése (16 százalék) mellett szeszes italokra és dohánytermékekre (8 százalék), továbbá ruházati cikkekre (8 százalék) és utazásra költöttünk számottevő összegeket (7 százalék).

Mit mond a szakember?

Tánczos József Levente egyetemi oktató megkeresésünkre rámutatott, nemcsak az infláció növekedésének a számlájára írható, hogy nem vagyunk tudatosabb költekezők. Úgy látja, két hatás befolyásolhatja az emberek költekezését: a mennyiségi, amely magában foglalja, hogy például több gyümölcsöt vásárolunk, a másik pedig, hogy drágábban vásároljuk meg a termékeket.

„Az a tény, hogy többet keresünk, azt is előrevetíti, hogy többet is fogunk költeni. Lehet, hogy éveken át nem jártunk nyaralni, de a jövedelem növekedésével már megengedjük ezt magunknak” – magyarázta, kiemelve, hogy

mennyiségben és arányaiban sem tudunk annyit megtakarítani, mint például egy német állampolgár, aki a jövedelmének kb. 40 százalékából ki tudja hozni a lakhatási és létfenntartási szükségleteket.

Hangsúlyozta, a keleti európai pénzügyi tudatosság lényegesen rosszabb a nyugat európainál. „Nyugaton az is teljesen természetes, hogy részvényeket vásárolnak az emberek, mert megbízható a tőzsdei piac. Ez nekünk nehezebben elérhető” – szögezte le.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 10., kedd

Szándékosan okozhatták betegek halálát, bíróság előtt felelnek a bukaresti orvosok

A fővárosi Szent Pantelimon kórház intenzív osztályának négy orvosát bíróság elé állítják minősített emberölés, minősített emberölési kísérlet és bűncselekményre való felbújtás vádjával.

Szándékosan okozhatták betegek halálát, bíróság előtt felelnek a bukaresti orvosok
Hirdetés
2026. november 10., kedd

Tömegbaleset Bulgáriában: román sérültje is van a több mint tíz halálos áldozatot követelő karambolnak – videóval

Egy román állampolgár is megsérült a Bulgáriában kedden történt autópálya-balesetben, és jelenleg orvosi ellátásban részesül – közölte Dan Neculăescu külügyminiszter a X platformon.

Tömegbaleset Bulgáriában: román sérültje is van a több mint tíz halálos áldozatot követelő karambolnak – videóval
2026. november 10., kedd

Alig indították újra, máris le kellett állítani a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát

A csernavodai atomerőmű 2-es reaktorát szerdán kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre, és csütörtökön fogja elérni névleges termelési kapacitását – közölte egy jelentésben a Nuclearelectrica vállalat.

Alig indították újra, máris le kellett állítani a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát
2026. november 10., kedd

Törmelék mindenfelé, miután a fordulásban lévő autó a motoros útját állta

Két ember kórházba került kedden reggel, miután egy személyautó és egy motorkerékpár összeütközött Kolozsváron. A rendőrség első vizsgálatai szerint az autó vezetője meg szeretett volna fordulni, de nem biztosított megfelelően.

Törmelék mindenfelé, miután a fordulásban lévő autó a motoros útját állta
Hirdetés
2026. november 10., kedd

Románia mint az európai biztonság frontvonala

Bukarestbe látogatott az EB-elnök hétfőn az EU területét érintő egyre sűrűsödő hibrid fenyegetések, támadások és légtérsértések kontextusában.

Románia mint az európai biztonság frontvonala
2026. november 10., kedd

Amikor az időjárás húzza a határokat: egyesült a történelmi Erdély Moldvával, és leszakadtak

Csak az ország mintegy fele részén fagyott keddre virradóan, de jól behatárolt területen: a történelmi Erdélyben és Moldvában. A leghidegebb ezúttal is Hargita megyében volt, de nem Csíkszeredában.

Amikor az időjárás húzza a határokat: egyesült a történelmi Erdély Moldvával, és leszakadtak
2026. november 09., hétfő

Több mint száz lakrész maradt gázszolgáltatás nélkül Sepsiszentgyörgy központjában

Három napja, mínusz fokokban maradt gázszolgáltatás nélkül egy Sepsiszentgyörgy központjában levő tömbház közel 120 lakása. És bár gőzerővel dolgozik a szerződtetett szakcég, még napok kérdése a normalitáshoz való visszatérés.

Több mint száz lakrész maradt gázszolgáltatás nélkül Sepsiszentgyörgy központjában
Hirdetés
2026. november 09., hétfő

Ultimátumot kapott a PNL belső ellenzéke a pártvezetéstől

Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy azoknak a liberális képviselőknek és szenátoroknak, akik bíróságon támadták meg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) döntéseit, vissza kell vonniuk kereseteiket, különben kizárják őket a PNL parlamenti frakcióiból.

Ultimátumot kapott a PNL belső ellenzéke a pártvezetéstől
2026. november 09., hétfő

Ursula Von der Leyen Bukarestben: 50 millió eurót biztosítunk a fekete-tengeri román-bolgár biztonsági központ létrehozására

Az Európai Bizottság 50 millió eurót biztosít a fekete-tengeri román-bolgár biztonsági központ létrehozására, és további 10 millió euróval támogatja a román hatóságok tengeri kutató-mentő műveleteit – jelentette be hétfőn Bukarestben az EB elnöke.

Ursula Von der Leyen Bukarestben: 50 millió eurót biztosítunk a fekete-tengeri román-bolgár biztonsági központ létrehozására
2026. november 09., hétfő

Népszavazáshoz kötné a települések összevonását az RMDSZ

Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője hétfőn kijelentette: a települések összevonásánál figyelembe kell venni az érintett közösségek akaratát és az etnikai szempontokat, ezért a közigazgatási reform nem alapulhat kizárólag számszerű kritériumokon.

Népszavazáshoz kötné a települések összevonását az RMDSZ
Hirdetés