
Bevételünk legnagyobb részét élelmiszerre és alkoholmentes italra költjük. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Noha 2019-ben szinte minden tekintetben jobban kerestünk, mint egy évvel azelőtt, ez korántsem jelentette azt, hogy több lett a pénzünk. Nagyobb volt a bevétel, de lényegesen több volt a kiadás is, így még messze vagyunk a nyugat-európai mércétől, ahol a polgárok jövedelmük mintegy feléből meg tudnak élni.
2020. június 11., 22:002020. június 11., 22:00
2020. június 12., 11:352020. június 12., 11:35
Míg 2018-ban átlagosan 1631 lej volt a személyekre leosztott jövedelem országos szinten, addig 2019-ben 1853 lejig kúszott fel ez a mutató – többek között erre is kitér az Országos Statisztikai Intézet (INS) kimutatása.
A személyekre lebontott összeg mellett a háztartások összbevételének mutatója is megemelkedett: ez 2019-ben 4790 lej volt, amely majdnem 13 százalékos növekedés 2018-hoz képest. Az anyagi juttatásokban részesülők sorrendjében természetesen az alkalmazottak vannak első helyen, átlagban majdnem ezer lej lemaradással követik őket a nyugdíjasok, a sor végén pedig minimális különbséggel a mezőgazdasággal foglalkozók és a munkanélküli segélyben részesülők vannak.
A város és vidék viszonylatában nőni látszik a szakadék: míg 2018-ban 583 lej eltérés volt egy városi és egy vidéki lakos átlagjövedelme között, addig tavaly ez a szám már az 850 lejt is meghaladta. Ebben a tekintetben a városiak havi átlagjövedelme 1976 lejről 2247-re nőtt, de enyhe emelkedés volt tapasztalható a vidékiek körében is (1230 lejről 1393 lej).
A felmérésből az is kiderül, hogy a családok jövedelemének nagy részét (68 százalék) a fizetések jelentik, de a különböző szociális juttatások is hozzájárulnak a háztartások bevételeihez (18 százalék).
– derül ki a felmérésből. A családi kasszákat leginkább megterhelő kiadások az élelmiszerekre fordított összegek voltak (61 százalék), de az adók, illetékek és egyéb hozzájárulások is jócskán megrövidítették a pénztárcánkat (33 százalék). Ez
Itt is kitűnik, hogy a városlakók voltak a leginkább költekezők, értelemszerűen pedig a munkanélküliek költöttek a legkevesebbet. Így országos viszonylatban kiderül, hogy átlagban havonta egy romániai lakos 270 lejt tudott „csak” megspórolni. Ez városi viszonylatban 354 lejes középarányost mutat lakosonként, míg egy vidéken lakó esetében 172 lej ez a mutató.
viszont 2018-hoz képest némi visszaesés volt tapasztalható tavaly ezen a téren (32,5 százalék). Lakhatásra és különböző költségek kifizetése (16 százalék) mellett szeszes italokra és dohánytermékekre (8 százalék), továbbá ruházati cikkekre (8 százalék) és utazásra költöttünk számottevő összegeket (7 százalék).
Tánczos József Levente egyetemi oktató megkeresésünkre rámutatott, nemcsak az infláció növekedésének a számlájára írható, hogy nem vagyunk tudatosabb költekezők. Úgy látja, két hatás befolyásolhatja az emberek költekezését: a mennyiségi, amely magában foglalja, hogy például több gyümölcsöt vásárolunk, a másik pedig, hogy drágábban vásároljuk meg a termékeket.
„Az a tény, hogy többet keresünk, azt is előrevetíti, hogy többet is fogunk költeni. Lehet, hogy éveken át nem jártunk nyaralni, de a jövedelem növekedésével már megengedjük ezt magunknak” – magyarázta, kiemelve, hogy
Hangsúlyozta, a keleti európai pénzügyi tudatosság lényegesen rosszabb a nyugat európainál. „Nyugaton az is teljesen természetes, hogy részvényeket vásárolnak az emberek, mert megbízható a tőzsdei piac. Ez nekünk nehezebben elérhető” – szögezte le.
Számos településen már várják a finanszírozás első részletét abban a programban, amely házfelújításokra és a község adminisztratív kapacitásának növelésére nyújt támogatást. Sok helyen melegebéd-programot is indítanak a pályázati finanszírozásból.
A szenátus kedden elfogadta a SAFE-program végrehajtásáról szóló sürgősségi kormányrendelet kiegészítéséről szóló törvénytervezetet.
Tánczos Barna ügyvivő miniszterelnök-helyettes szerint jelenleg egyetlen kormányalakítási forgatókönyv sem zárható ki, mivel a legfontosabb cél, hogy Romániának mielőbb teljes jogkörű kormánya legyen.
Ro-Alert figyelmeztetést adott ki kedden délután a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) Tulcea megye északi részének lakói számára, miután fennállt a légtérből lezuhanó tárgyak becsapódásának veszélye.
Folytatódnak az Öreg-Duna-ágnál a csernavodai atomerőmű áramtermelésének folyamatosságát biztosító vízelterelési munkálatok – közölte kedden a Román Vízügyi Igazgatóság (ANAR) szóvivője.
A kánikula miatt Hargita megyében csupán a Nagy-Homoród folyón korlátozták a vízfogyasztást egy gazdasági szereplőnek. Az aszály idejére kidolgozott korlátozási terv intézkedése egyelőre nem érinti a lakossági fogyasztókat.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy kihirdette a kőolajpiaci válsághelyzet kihirdetéséről, valamint a lakásvásárláskor alkalmazott kedvezményes áfakulcs határidejének meghosszabbításáról szóló törvényeket.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy nem várhatók problémák a lakosság, a mezőgazdaság és a fuvarozók üzemanyag-ellátásában.
Tovább emelkedtek kedden is az üzemanyagárak, a dízel litere már csak néhány banira van a 11 lejtől a Lukoil-töltőállomásokon.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös, narancssárga és sárga riasztásokat adott ki az egész országra kiterjedő rendkívüli hőség miatt. Máramarosban, a Bánságban és a Körösvidéken vörös a hőségriasztás.
szóljon hozzá!