Hirdetés
Hirdetés

Ami befolyik, az rögtön kifolyik

Bevételünk legnagyobb részét élelmiszerre és alkoholmentes italra költjük. Képünk illusztráció •  Fotó: Gábos Albin

Bevételünk legnagyobb részét élelmiszerre és alkoholmentes italra költjük. Képünk illusztráció

Fotó: Gábos Albin

Noha 2019-ben szinte minden tekintetben jobban kerestünk, mint egy évvel azelőtt, ez korántsem jelentette azt, hogy több lett a pénzünk. Nagyobb volt a bevétel, de lényegesen több volt a kiadás is, így még messze vagyunk a nyugat-európai mércétől, ahol a polgárok jövedelmük mintegy feléből meg tudnak élni.

Korpos Attila

2020. június 11., 22:002020. június 11., 22:00

2020. június 12., 11:352020. június 12., 11:35

Míg 2018-ban átlagosan 1631 lej volt a személyekre leosztott jövedelem országos szinten, addig 2019-ben 1853 lejig kúszott fel ez a mutató – többek között erre is kitér az Országos Statisztikai Intézet (INS) kimutatása.

A személyekre lebontott összeg mellett a háztartások összbevételének mutatója is megemelkedett: ez 2019-ben 4790 lej volt, amely majdnem 13 százalékos növekedés 2018-hoz képest. Az anyagi juttatásokban részesülők sorrendjében természetesen az alkalmazottak vannak első helyen, átlagban majdnem ezer lej lemaradással követik őket a nyugdíjasok, a sor végén pedig minimális különbséggel a mezőgazdasággal foglalkozók és a munkanélküli segélyben részesülők vannak.

A város és vidék viszonylatában nőni látszik a szakadék: míg 2018-ban 583 lej eltérés volt egy városi és egy vidéki lakos átlagjövedelme között, addig tavaly ez a szám már az 850 lejt is meghaladta. Ebben a tekintetben a városiak havi átlagjövedelme 1976 lejről 2247-re nőtt, de enyhe emelkedés volt tapasztalható a vidékiek körében is (1230 lejről 1393 lej).

Hirdetés

A felmérésből az is kiderül, hogy a családok jövedelemének nagy részét (68 százalék) a fizetések jelentik, de a különböző szociális juttatások is hozzájárulnak a háztartások bevételeihez (18 százalék).

A 4790 lejes bevételből a háztartások átlagban 4092 lejt el is költöttek

– derül ki a felmérésből. A családi kasszákat leginkább megterhelő kiadások az élelmiszerekre fordított összegek voltak (61 százalék), de az adók, illetékek és egyéb hozzájárulások is jócskán megrövidítették a pénztárcánkat (33 százalék). Ez

személyenként 1583 lejes havi „költekezést” jelentett, ami 176 lejjel több mint 2018-ban.

Itt is kitűnik, hogy a városlakók voltak a leginkább költekezők, értelemszerűen pedig a munkanélküliek költöttek a legkevesebbet. Így országos viszonylatban kiderül, hogy átlagban havonta egy romániai lakos 270 lejt tudott „csak” megspórolni. Ez városi viszonylatban 354 lejes középarányost mutat lakosonként, míg egy vidéken lakó esetében 172 lej ez a mutató.

Elsősorban élelmiszerre és alkoholmentes italokra költöttünk,

viszont 2018-hoz képest némi visszaesés volt tapasztalható tavaly ezen a téren (32,5 százalék). Lakhatásra és különböző költségek kifizetése (16 százalék) mellett szeszes italokra és dohánytermékekre (8 százalék), továbbá ruházati cikkekre (8 százalék) és utazásra költöttünk számottevő összegeket (7 százalék).

Mit mond a szakember?

Tánczos József Levente egyetemi oktató megkeresésünkre rámutatott, nemcsak az infláció növekedésének a számlájára írható, hogy nem vagyunk tudatosabb költekezők. Úgy látja, két hatás befolyásolhatja az emberek költekezését: a mennyiségi, amely magában foglalja, hogy például több gyümölcsöt vásárolunk, a másik pedig, hogy drágábban vásároljuk meg a termékeket.

„Az a tény, hogy többet keresünk, azt is előrevetíti, hogy többet is fogunk költeni. Lehet, hogy éveken át nem jártunk nyaralni, de a jövedelem növekedésével már megengedjük ezt magunknak” – magyarázta, kiemelve, hogy

mennyiségben és arányaiban sem tudunk annyit megtakarítani, mint például egy német állampolgár, aki a jövedelmének kb. 40 százalékából ki tudja hozni a lakhatási és létfenntartási szükségleteket.

Hangsúlyozta, a keleti európai pénzügyi tudatosság lényegesen rosszabb a nyugat európainál. „Nyugaton az is teljesen természetes, hogy részvényeket vásárolnak az emberek, mert megbízható a tőzsdei piac. Ez nekünk nehezebben elérhető” – szögezte le.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 02., kedd

Megkezdődtek az orosz-amerikai tárgyalások a Kremlben az ukrajnai helyzet rendezéséről

Megkezdődtek az orosz-amerikai tárgyalások kedden a Kremlben az ukrajnai rendezésről.

Megkezdődtek az orosz-amerikai tárgyalások a Kremlben az ukrajnai helyzet rendezéséről
Hirdetés
2025. december 02., kedd

Megvan benne a potenciál, hogy a Stranger Things utolsó évada legyen az eddigi legjobb

Hosszú várakozás után tért vissza a streaming-éra egyik legnépszerűbb és legkedveltebb sorozata, a Stranger Things. Spoileres kibeszélő az ötödik évad első négy epizódjáról.

Megvan benne a potenciál, hogy a Stranger Things utolsó évada legyen az eddigi legjobb
2025. december 02., kedd

Három gyerekét egyedül nevelő édesanyának segítenek a házépítésben

Negyedik éve, hogy egy háromszéki építőipari kisvállalkozás az ünnepek közeledtével egy segítségre szoruló családnak elvégez 3000 lej értékű szakmunkát. Most egy zágoni, egyedülálló háromgyermekes édesanyának nyújtottak segítő kezet.

Három gyerekét egyedül nevelő édesanyának segítenek a házépítésben
2025. december 02., kedd

Felelősségvállalással fogadta el a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó tervezetet

Felelősséget vállalt kedden a parlamentben a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetért.

Felelősségvállalással fogadta el a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó tervezetet
Hirdetés
2025. december 02., kedd

Gázolaj-támogatás: idén rövidebb ideig lehet benyújtani az előzetes kérelmet

Idén már karácsony előtt lejár a jövő évi gázolaj-támogatásra vonatkozó előzetes kérelmek benyújtási határideje. A jogosultak idén még nem kapták meg a második negyedévre járó összegeket, a megkésett juttatásról is érdeklődtünk az APIA-nál.

Gázolaj-támogatás: idén rövidebb ideig lehet benyújtani az előzetes kérelmet
2025. december 02., kedd

Bolojan: a bírák és ügyészek nyugdíjreformja igazságot teremt

A bírák és ügyészek nyugdíjreformjának elfogadása Bolojan szerint egyszerre orvosol társadalmi igazságtalanságot, teszi fenntarthatóbbá a rendszert, ugyanakkor az uniós helyreállítási források lehívásának egyik feltétele is.

Bolojan: a bírák és ügyészek nyugdíjreformja igazságot teremt
2025. december 02., kedd

RMDSZ-szenátor: a Nagy Egyesülés a magyarok számára nagy veszteséget jelentett

A Nagy Egyesülés a románok számára egy nemzeti ideál megvalósulása volt, a magyarok számára pedig nagy veszteséget jelentett – állapította meg a parlament keddi ünnepi ülésén tartott beszédében Turos Loránd.

RMDSZ-szenátor: a Nagy Egyesülés a magyarok számára nagy veszteséget jelentett
Hirdetés
2025. december 02., kedd

Négy székelyföldi város is pályázik Magyarország Külhoni Ifjúsági Fővárosa címére

Marosvásárhely december 3-án, Gyergyószentmiklós és Csíkszereda december 4-én este igyekszik megmutatni értékeit az M2 magyar televízió műsorában, Székelyudvarhely pedig egy nappal később. Magyarország Külhoni Ifjúsági Fővárosa címért szállnak versenybe.

Négy székelyföldi város is pályázik Magyarország Külhoni Ifjúsági Fővárosa címére
2025. december 02., kedd

A parlamentben tiltakozó alkalmazottak Bolojan lemondását követelték

Kedden a parlament alkalmazottainak érdekeit képviselő szakszervezet tagjai kifütyülték Ilie Bolojan miniszterelnököt, és lemondását követelték, amikor a politikus belépett a képviselőház üléstermébe.

A parlamentben tiltakozó alkalmazottak Bolojan lemondását követelték
2025. december 02., kedd

A vádirat szerint egymillió eurót ígérhettek a volt védelmi miniszternek

Bíróság elé állították kedden Marius Ovidiu Isăilă volt szociáldemokrata szenátort, aki a DNA szerint megpróbálta lefizetni Ionuț Moșteanu volt védelmi minisztert, hogy elősegítse egy szerződés megkötését.

A vádirat szerint egymillió eurót ígérhettek a volt védelmi miniszternek
Hirdetés