Hirdetés
Hirdetés

Ami befolyik, az rögtön kifolyik

Bevételünk legnagyobb részét élelmiszerre és alkoholmentes italra költjük. Képünk illusztráció •  Fotó: Gábos Albin

Bevételünk legnagyobb részét élelmiszerre és alkoholmentes italra költjük. Képünk illusztráció

Fotó: Gábos Albin

Noha 2019-ben szinte minden tekintetben jobban kerestünk, mint egy évvel azelőtt, ez korántsem jelentette azt, hogy több lett a pénzünk. Nagyobb volt a bevétel, de lényegesen több volt a kiadás is, így még messze vagyunk a nyugat-európai mércétől, ahol a polgárok jövedelmük mintegy feléből meg tudnak élni.

Korpos Attila

2020. június 11., 22:002020. június 11., 22:00

2020. június 12., 11:352020. június 12., 11:35

Míg 2018-ban átlagosan 1631 lej volt a személyekre leosztott jövedelem országos szinten, addig 2019-ben 1853 lejig kúszott fel ez a mutató – többek között erre is kitér az Országos Statisztikai Intézet (INS) kimutatása.

A személyekre lebontott összeg mellett a háztartások összbevételének mutatója is megemelkedett: ez 2019-ben 4790 lej volt, amely majdnem 13 százalékos növekedés 2018-hoz képest. Az anyagi juttatásokban részesülők sorrendjében természetesen az alkalmazottak vannak első helyen, átlagban majdnem ezer lej lemaradással követik őket a nyugdíjasok, a sor végén pedig minimális különbséggel a mezőgazdasággal foglalkozók és a munkanélküli segélyben részesülők vannak.

A város és vidék viszonylatában nőni látszik a szakadék: míg 2018-ban 583 lej eltérés volt egy városi és egy vidéki lakos átlagjövedelme között, addig tavaly ez a szám már az 850 lejt is meghaladta. Ebben a tekintetben a városiak havi átlagjövedelme 1976 lejről 2247-re nőtt, de enyhe emelkedés volt tapasztalható a vidékiek körében is (1230 lejről 1393 lej).

Hirdetés

A felmérésből az is kiderül, hogy a családok jövedelemének nagy részét (68 százalék) a fizetések jelentik, de a különböző szociális juttatások is hozzájárulnak a háztartások bevételeihez (18 százalék).

A 4790 lejes bevételből a háztartások átlagban 4092 lejt el is költöttek

– derül ki a felmérésből. A családi kasszákat leginkább megterhelő kiadások az élelmiszerekre fordított összegek voltak (61 százalék), de az adók, illetékek és egyéb hozzájárulások is jócskán megrövidítették a pénztárcánkat (33 százalék). Ez

személyenként 1583 lejes havi „költekezést” jelentett, ami 176 lejjel több mint 2018-ban.

Itt is kitűnik, hogy a városlakók voltak a leginkább költekezők, értelemszerűen pedig a munkanélküliek költöttek a legkevesebbet. Így országos viszonylatban kiderül, hogy átlagban havonta egy romániai lakos 270 lejt tudott „csak” megspórolni. Ez városi viszonylatban 354 lejes középarányost mutat lakosonként, míg egy vidéken lakó esetében 172 lej ez a mutató.

Elsősorban élelmiszerre és alkoholmentes italokra költöttünk,

viszont 2018-hoz képest némi visszaesés volt tapasztalható tavaly ezen a téren (32,5 százalék). Lakhatásra és különböző költségek kifizetése (16 százalék) mellett szeszes italokra és dohánytermékekre (8 százalék), továbbá ruházati cikkekre (8 százalék) és utazásra költöttünk számottevő összegeket (7 százalék).

Mit mond a szakember?

Tánczos József Levente egyetemi oktató megkeresésünkre rámutatott, nemcsak az infláció növekedésének a számlájára írható, hogy nem vagyunk tudatosabb költekezők. Úgy látja, két hatás befolyásolhatja az emberek költekezését: a mennyiségi, amely magában foglalja, hogy például több gyümölcsöt vásárolunk, a másik pedig, hogy drágábban vásároljuk meg a termékeket.

„Az a tény, hogy többet keresünk, azt is előrevetíti, hogy többet is fogunk költeni. Lehet, hogy éveken át nem jártunk nyaralni, de a jövedelem növekedésével már megengedjük ezt magunknak” – magyarázta, kiemelve, hogy

mennyiségben és arányaiban sem tudunk annyit megtakarítani, mint például egy német állampolgár, aki a jövedelmének kb. 40 százalékából ki tudja hozni a lakhatási és létfenntartási szükségleteket.

Hangsúlyozta, a keleti európai pénzügyi tudatosság lényegesen rosszabb a nyugat európainál. „Nyugaton az is teljesen természetes, hogy részvényeket vásárolnak az emberek, mert megbízható a tőzsdei piac. Ez nekünk nehezebben elérhető” – szögezte le.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 03., péntek

Húsvéti hagyományok a Székelyhon olvasóinál: piros tojás, kalács, locsolkodás

Tojást festenek, kalácsot sütnek és sokan ma is eljárnak locsolni a Székelyhon olvasói közül. A húsvéti kvízre adott válaszok alapján az is látszik, hogy az ünnepi hagyományok továbbra is fontosak, még ha az egyes szokások megélése családonként el is tér.

Húsvéti hagyományok a Székelyhon olvasóinál: piros tojás, kalács, locsolkodás
Hirdetés
2026. április 03., péntek

Elhalasztották a próbaérettségi eredményeinek közzétételét

Az oktatási minisztérium pénteken bejelentette, hogy április 9-re halasztotta a próbaérettségi eredményeinek közzétételét, mert az eredetileg kijelölt határidőhöz képest túl sok dolgozat várt még javításra.

Elhalasztották a próbaérettségi eredményeinek közzétételét
2026. április 03., péntek

Pfizer-ügy: két fronton lépne a kormány, miután 600 millió eurós kártérítés kifizetésére kötelezték

A pénzügyminisztérium jelenleg ügyvédek bevonásával mérlegeli, hogy milyen lépéseket tehet a Pfizer-ügyben, és vizsgálja egy sikeres fellebbezés feltételeit, miközben tárgyalást is kezdeményez a gyógyszervállalattal.

Pfizer-ügy: két fronton lépne a kormány, miután 600 millió eurós kártérítés kifizetésére kötelezték
2026. április 03., péntek

Megszüntették Călin Georgescu hatósági felügyeletét, az országot is elhagyhatja

A bukaresti törvényszék pénteken megszüntette Călin Georgescu hatósági felügyeletét abban az ügyben, amelyben a volt államelnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.

Megszüntették Călin Georgescu hatósági felügyeletét, az országot is elhagyhatja
Hirdetés
2026. április 03., péntek

Hivatalos: 30 banival csökkentik a gázolaj jövedéki adóját

A kormány elfogadta a gázolaj jövedéki adójának átmeneti csökkentéséről, valamint a Románia területén kitermelt kőolaj és az abból előállított energiahordozók értékesítéséből származó bevételekre kivetett szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelet.

Hivatalos: 30 banival csökkentik a gázolaj jövedéki adóját
2026. április 03., péntek

Kiszámolták a másik oldalról is, hogy mennyivel kellene csökkenteni a gázolaj jövedéki adóját

Elégtelennek tartja az kis- és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia elnöke a gázolaj jövedéki adóját literenként 30 banival csökkentő kormányintézkedést.

Kiszámolták a másik oldalról is, hogy mennyivel kellene csökkenteni a gázolaj jövedéki adóját
2026. április 03., péntek

Enyhítő javaslat: ne büntessék meg a sofőrt, ha nincs nála a jogosítványa

Ne bírságolják meg a járművezetőket, ha igazoltatáskor nem tudják felmutatni a jogosítványukat és a forgalmi engedélyt – javasolja tervezetében a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Alexandru Dimitriu.

Enyhítő javaslat: ne büntessék meg a sofőrt, ha nincs nála a jogosítványa
Hirdetés
2026. április 03., péntek

Utolérte a rendőrség a kocsiablakban bulizó fiatalt – videóval

Több mint háromezer lejes pénzbírságot kapott és felfüggesztették a jogosítványát annak a fiatal autóvezetőnek, aki – utasaival együtt – kiült a mozgó jármű ablakába, és úgy bulizott.

Utolérte a rendőrség a kocsiablakban bulizó fiatalt – videóval
2026. április 03., péntek

Még gyorsan 10 lej fölé ment a gázolaj, mielőtt csökkentenék a jövedéki adót

Rövid ideig tartott a kormány várva-várt üzemanyagpiaci beavatkozásának hatása, ugyanis nagypéntekre ismét 10 lej fölé ugrott egy liter gázolaj ára a székelyföldi töltőállomásokon.

Még gyorsan 10 lej fölé ment a gázolaj, mielőtt csökkentenék a jövedéki adót
2026. április 02., csütörtök

Kelemen Hunor: a szavazati jog nem dísz – használni kell

A szavazati jog hozzátartozik az állampolgársághoz, ezért élni kell vele – hangsúlyozza Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint minden jog annyit ér, amennyit érvényesíteni tudsz belőle.

Kelemen Hunor: a szavazati jog nem dísz – használni kell
Hirdetés