
Kivándorlás Romániából. A legtöbben Olaszországot választották. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Az Európai Unió tagállamai 827 ezer kérvényezőnek adtak állampolgárságot 2021-ben, ami körülbelül 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban – derült ki az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a héten kiadott egyik jelentéséből.
2023. március 02., 12:482023. március 02., 12:48
2023. március 02., 12:522023. március 02., 12:52
A 2021-es adatokat közreadó jelentés szerint a legtöbb, 144 ezer uniós állampolgárságot Spanyolország adta meg, amelyet Franciaország (130 400), Németország (130 000), Olaszország (121 500) és Svédország (89 400) követett.
és 13 százalék volt azok aránya, akik uniós állampolgárként folyamodtak egy másik tagállam állampolgárságáért.
2022. január 1-jén az Európai Unió teljes népességének 94,6 százalékát tették ki az uniós állampolgárok. A jelentésből kiderül, hogy 2021-ben – az előző évhez hasonlóan – a marokkóiak adták az új uniós állampolgárok legnagyobb csoportját. Az uniós állampolgárságot szerző 86 200 marokkói 71 százaléka spanyol vagy francia állampolgárságot kapott.
A marokkói származásúakat a szíriaiak (83 500) követték, akiknek 70 százaléka svéd vagy holland állampolgár lett. Az uniós állampolgárságot szerzők harmadik legnagyobb csoportját az albánok tették ki (32 300), akiknek 70 százaléka olasz állampolgárságot kapott.
A top tízes listán negyedik Romániából 28 600-an kaptak állampolgárságot egy másik uniós tagállamban, 33 százalékuk Olaszországban. Őket a törökök (25 700) követték, akiknek 48 százaléka német állampolgár lett, majd a brazilok (20 400), akik leginkább portugál vagy olasz állampolgárságot kaptak. Az algériaiak (19 300) legtöbbje francia állampolgárságot szerzett.
Az uniós állampolgárságot szerző ukránok (18 200) 37 százaléka lengyel vagy olasz állampolgárságért folyamodott, az oroszok (17 300) legtöbbje pedig német és francia állampolgár lett. Az oroszokat a pakisztániak követték (16 600), akik főként Spanyolországban és Olaszországban kaptak uniós állampolgárságot.
A jelentésből kiderül, hogy Magyarországon és Luxemburgban voltak az állampolgárságot szerzők között a legnagyobb arányban (71 és 65 százalékban) más uniós országok állampolgárai. A magyar állampolgárságot megszerző uniós polgárok 74 százaléka román, 17 százaléka pedig szlovák állampolgár volt.
Erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztást péntekre az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Szombaton jelentősen lehűl az idő, vasárnap hajnalban pedig az ország nagy részén fagyni fog.
Őrizetbe vette pénteken a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a konstancai Oil Terminal előző nap lemondott kereskedelmi igazgatóját, Gabriel Darabant a gázolaj-kereskedelemhez kapcsolódó adócsalási ügyben.
Az előrejelzéseknek megfelelően felmelegedett az idő országszerte, a péntek reggeli hőmérsékleti értékek a 10 Celsius-fok körüli tartományban maradtak a hegyközi medencékben is.
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy magánemberként joga van megtagadni a párbeszédet azzal, aki nem tanúsít tiszteletet iránta.
Négy új veszettséggócot igazoltak a laborvizsgálatok csütörtökön, ezzel szinte negyvenre nőtt a veszettség szeptember végi megjelenése óta Hargita megyében jegyzett fertőzések száma. Elővigyázatosságból több embert is be kellett oltani.
Ellenőrzéseket indít az egészségügyi minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) mintegy 25 állami és magán járóbeteg-szakrendelőben – jelentette be csütörtökön Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A romániaiak mindössze 36 százaléka tartja magát pénzügyileg függetlennek, és a pénzhez való viszonyukban a 30 éves kor jelenti a fordulópontot – derül ki a Reveal Marketing Research csütörtökön közzétett felméréséből.
Házkutatásokat tartottak Maros megyében egy 25 éves férfinél, akit lopással gyanúsítanak. Az általa eltulajdonított tárgyakat sikerült megtalálni és visszaszerezni.
Nicușor Dan államfő csütörtökön kétoldalú megbeszélést folytatott Friedrich Merz német kancellárral Dublinban, az Európai Politikai Közösség (EPK) kilencedik csúcstalálkozójának keretében.
A közigazgatási átszervezésnek, amely a székelyföldi községek településszerkezetét megváltoztatná, van jobb alternatívája is: az együttműködés, a tudásmegosztás – jelentette ki csütörtökön Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
szóljon hozzá!