
Kivándorlás Romániából. A legtöbben Olaszországot választották. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Az Európai Unió tagállamai 827 ezer kérvényezőnek adtak állampolgárságot 2021-ben, ami körülbelül 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban – derült ki az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a héten kiadott egyik jelentéséből.
2023. március 02., 12:482023. március 02., 12:48
2023. március 02., 12:522023. március 02., 12:52
A 2021-es adatokat közreadó jelentés szerint a legtöbb, 144 ezer uniós állampolgárságot Spanyolország adta meg, amelyet Franciaország (130 400), Németország (130 000), Olaszország (121 500) és Svédország (89 400) követett.
és 13 százalék volt azok aránya, akik uniós állampolgárként folyamodtak egy másik tagállam állampolgárságáért.
2022. január 1-jén az Európai Unió teljes népességének 94,6 százalékát tették ki az uniós állampolgárok. A jelentésből kiderül, hogy 2021-ben – az előző évhez hasonlóan – a marokkóiak adták az új uniós állampolgárok legnagyobb csoportját. Az uniós állampolgárságot szerző 86 200 marokkói 71 százaléka spanyol vagy francia állampolgárságot kapott.
A marokkói származásúakat a szíriaiak (83 500) követték, akiknek 70 százaléka svéd vagy holland állampolgár lett. Az uniós állampolgárságot szerzők harmadik legnagyobb csoportját az albánok tették ki (32 300), akiknek 70 százaléka olasz állampolgárságot kapott.
A top tízes listán negyedik Romániából 28 600-an kaptak állampolgárságot egy másik uniós tagállamban, 33 százalékuk Olaszországban. Őket a törökök (25 700) követték, akiknek 48 százaléka német állampolgár lett, majd a brazilok (20 400), akik leginkább portugál vagy olasz állampolgárságot kaptak. Az algériaiak (19 300) legtöbbje francia állampolgárságot szerzett.
Az uniós állampolgárságot szerző ukránok (18 200) 37 százaléka lengyel vagy olasz állampolgárságért folyamodott, az oroszok (17 300) legtöbbje pedig német és francia állampolgár lett. Az oroszokat a pakisztániak követték (16 600), akik főként Spanyolországban és Olaszországban kaptak uniós állampolgárságot.
A jelentésből kiderül, hogy Magyarországon és Luxemburgban voltak az állampolgárságot szerzők között a legnagyobb arányban (71 és 65 százalékban) más uniós országok állampolgárai. A magyar állampolgárságot megszerző uniós polgárok 74 százaléka román, 17 százaléka pedig szlovák állampolgár volt.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Nicușor Dan államelnök tavaly egyebek mellett festményeket, fényképeket, albumokat, könyveket, porcelán tárgyakat, metszeteket, emblémákat, emlékérmeket, sőt egy nyakkendőt is kapott ajándékba a 2025-ös évi protokoll-eseményeken.
Több százan demonstráltak Csíkszeredában szombat délben az adókedvezmények eltörlése miatt, a kormány lemondását is követelve. A tüntetésen a kezdeményezők mellett Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. Fotókon mutatjuk az eseményt.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt pénteken 19 óra 31 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az energiabiztonságról egyeztetett pénteken Nicușor Dan államelnök ukrán hivatali kollégájával. Erről Volodimir Zelenszkij számolt be péntek este a Facebook-oldalán.
A kabinet pénteken határozattal módosította a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalának feltételeit, drasztikusan korlátozva a balesetveszélyes termékekhez való hozzáférést.
Az Európai Bizottság (EB) pénteken úgy döntött, hogy bepereli Romániát az Európai Unió Bíróságán, mert nem alkalmazta helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és az azt módosító 2018/850 direktívát.
Kivonultak az elégedetlen adófizetők szombaton Csíkszereda főterére, hogy így jelezzék: tiltakoznak a magas adók ellen. Ez már a második megmozdulás a hargitai megyeszékhelyen a szerdai „flash-mob” után.
szóljon hozzá!