
Kivándorlás Romániából. A legtöbben Olaszországot választották. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Az Európai Unió tagállamai 827 ezer kérvényezőnek adtak állampolgárságot 2021-ben, ami körülbelül 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban – derült ki az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a héten kiadott egyik jelentéséből.
2023. március 02., 12:482023. március 02., 12:48
2023. március 02., 12:522023. március 02., 12:52
A 2021-es adatokat közreadó jelentés szerint a legtöbb, 144 ezer uniós állampolgárságot Spanyolország adta meg, amelyet Franciaország (130 400), Németország (130 000), Olaszország (121 500) és Svédország (89 400) követett.
és 13 százalék volt azok aránya, akik uniós állampolgárként folyamodtak egy másik tagállam állampolgárságáért.
2022. január 1-jén az Európai Unió teljes népességének 94,6 százalékát tették ki az uniós állampolgárok. A jelentésből kiderül, hogy 2021-ben – az előző évhez hasonlóan – a marokkóiak adták az új uniós állampolgárok legnagyobb csoportját. Az uniós állampolgárságot szerző 86 200 marokkói 71 százaléka spanyol vagy francia állampolgárságot kapott.
A marokkói származásúakat a szíriaiak (83 500) követték, akiknek 70 százaléka svéd vagy holland állampolgár lett. Az uniós állampolgárságot szerzők harmadik legnagyobb csoportját az albánok tették ki (32 300), akiknek 70 százaléka olasz állampolgárságot kapott.
A top tízes listán negyedik Romániából 28 600-an kaptak állampolgárságot egy másik uniós tagállamban, 33 százalékuk Olaszországban. Őket a törökök (25 700) követték, akiknek 48 százaléka német állampolgár lett, majd a brazilok (20 400), akik leginkább portugál vagy olasz állampolgárságot kaptak. Az algériaiak (19 300) legtöbbje francia állampolgárságot szerzett.
Az uniós állampolgárságot szerző ukránok (18 200) 37 százaléka lengyel vagy olasz állampolgárságért folyamodott, az oroszok (17 300) legtöbbje pedig német és francia állampolgár lett. Az oroszokat a pakisztániak követték (16 600), akik főként Spanyolországban és Olaszországban kaptak uniós állampolgárságot.
A jelentésből kiderül, hogy Magyarországon és Luxemburgban voltak az állampolgárságot szerzők között a legnagyobb arányban (71 és 65 százalékban) más uniós országok állampolgárai. A magyar állampolgárságot megszerző uniós polgárok 74 százaléka román, 17 százaléka pedig szlovák állampolgár volt.
Nicușor Dan államfő szerdán Prágában kijelentette, hogy ha a romániaiak „túlnyomó többsége” a politikai válság lezárását akarja, jó esély van arra, hogy a politikusok megállapodásra jussanak ennek érdekében.
Modern államot és erős polgárokat ígért Romániának Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán, a kormányának beiktatásáról döntő parlamenti szavazást megelőző vitán.
Kiegyensúlyozottabb és változatosabb lett a tájékoztatás az M1 Híradóban a Republikon Közmédiafigyelő elemzése szerint – hívta fel a figyelmet Tarr Zoltán, társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdán a Facebookon-oldalán.
Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter letartóztatásáról döntött a bíróság szerdán, Hankó Balázs volt kulturális miniszter letartóztatását pedig indítványozta az ügyészség szerdán.
Bogányi Gergely zongoraművésszel lép fel a budapesti Zeneakadémián a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, de az út nemcsak a koncertről szól: a szervezők diplomáciai, turisztikai, gasztronómiai és üzleti programokkal is bemutatják Maros megyét.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) törvényhozói részt vesznek a Mureșan-kormány beiktatásáról döntő parlamenti ülésen, de nem fognak szavazni – közölte szerdán Mihai Fifor képviselő.
Egy héttel a magyarországi premier után Erdélybe is megérkezik a Félrelépni szabad című film, amelyet október 2-ától vetítenek a romániai mozikban.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerdán, a Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormánya sorsáról szavazó parlamenti ülés előtt néhány órával beismerte, kicsi az esélye a kormány beiktatásának.
A mai napon minden törvényhozó kezében ott van a döntés hatalma – üzente Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök az általa javasolt kormány sorsáról szavazó parlamenti ülés előtt néhány órával.
12,2 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában az idei év első nyolc hónapjában, mint 2025 azonos időszakában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!