
Kivándorlás Romániából. A legtöbben Olaszországot választották. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Az Európai Unió tagállamai 827 ezer kérvényezőnek adtak állampolgárságot 2021-ben, ami körülbelül 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban – derült ki az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a héten kiadott egyik jelentéséből.
2023. március 02., 12:482023. március 02., 12:48
2023. március 02., 12:522023. március 02., 12:52
A 2021-es adatokat közreadó jelentés szerint a legtöbb, 144 ezer uniós állampolgárságot Spanyolország adta meg, amelyet Franciaország (130 400), Németország (130 000), Olaszország (121 500) és Svédország (89 400) követett.
és 13 százalék volt azok aránya, akik uniós állampolgárként folyamodtak egy másik tagállam állampolgárságáért.
2022. január 1-jén az Európai Unió teljes népességének 94,6 százalékát tették ki az uniós állampolgárok. A jelentésből kiderül, hogy 2021-ben – az előző évhez hasonlóan – a marokkóiak adták az új uniós állampolgárok legnagyobb csoportját. Az uniós állampolgárságot szerző 86 200 marokkói 71 százaléka spanyol vagy francia állampolgárságot kapott.
A marokkói származásúakat a szíriaiak (83 500) követték, akiknek 70 százaléka svéd vagy holland állampolgár lett. Az uniós állampolgárságot szerzők harmadik legnagyobb csoportját az albánok tették ki (32 300), akiknek 70 százaléka olasz állampolgárságot kapott.
A top tízes listán negyedik Romániából 28 600-an kaptak állampolgárságot egy másik uniós tagállamban, 33 százalékuk Olaszországban. Őket a törökök (25 700) követték, akiknek 48 százaléka német állampolgár lett, majd a brazilok (20 400), akik leginkább portugál vagy olasz állampolgárságot kaptak. Az algériaiak (19 300) legtöbbje francia állampolgárságot szerzett.
Az uniós állampolgárságot szerző ukránok (18 200) 37 százaléka lengyel vagy olasz állampolgárságért folyamodott, az oroszok (17 300) legtöbbje pedig német és francia állampolgár lett. Az oroszokat a pakisztániak követték (16 600), akik főként Spanyolországban és Olaszországban kaptak uniós állampolgárságot.
A jelentésből kiderül, hogy Magyarországon és Luxemburgban voltak az állampolgárságot szerzők között a legnagyobb arányban (71 és 65 százalékban) más uniós országok állampolgárai. A magyar állampolgárságot megszerző uniós polgárok 74 százaléka román, 17 százaléka pedig szlovák állampolgár volt.
Szívélyesen, mosolyogva fogadtak, pedig alig pár órája érkeztek haza Budapestről: Kristof Béla és Rebeka, a Csillag születik idei győztesei a döntő utáni éjszakát még a fővárosban töltötték, kedden pedig már Székelyudvarhelyen beszélgettünk velük.
December 19-én személyes okokból lemondott a TAROM vezérigazgatója, Costin Iordache, de hivatalában marad 2026. január 15-ig, ameddig a vállalat igazgatótanácsa ügyvivő vezérigazgatót nevez ki – jelentette be szerdán az állami légitársaság.
Az előrejelzéseknek megfelelően havazásba váltott át a csapadék az ország több régiójában, így többek között Csíkszéken is.
Családon belüli erőszakhoz kapcsolódó emberölési kísérlet miatt indult eljárás a férfi ellen, aki a gyanú szerint benzint locsolt az élettársára, és a nő testfelületének 50 százalékán égési sérüléseket szenvedett.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) az idei influenzaszezon első halálesetéről számolt be szerdán: egy 88 éves, Kolozs megyei, krónikus betegségekben szenvedő nő hunyt el. Az idős asszony nem volt beoltva influenza ellen.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték szerdán a katonai ügyészek Olt megye prefektusát, Cosmin Florescut (PSD) és alprefektusát, Ștefan Nicolaét (PNL), akiket jogosulatlan fegyverhasználattal gyanúsítanak.
Idén is sokan járultak hozzá adományaikkal az Együtt, egymásért mozgalomhoz, és a gyergyószentmiklósi Vöröskereszt gyűjtése is eredményes volt. Ennek köszönhetően sok család számára válhatott szebbé a karácsony Gyergyószentmiklóson és Gyergyószéken.
Testfelületének 50 százalékán megégett egy nő szerdára virradóra a Szatmár megyei Ivácskó település egyik gazdaságában kitört tűzben.
A marosvásárhelyi születésű magyar országgyűlési képviselő annak kapcsán kéri a tiszás politikus állásfoglalását, hogy az utóbbi időben ismét téma lett Magyarországon a külhöni magyarok ügye, különösképpen a szavazati joguk.
Kedd esti ülésén a kormány jóváhagyta több minisztérium és állami intézmény büdzséjének a kiegészítését a 2025-ös évre.
szóljon hozzá!