Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:08

Beazonosította a rendőrség az udvarhelyszéki zászlórongálások gyanúsítottjait

13:34

Székely dominancia az A divízióban – a Sepsi-SIC az éllovast győzte le, a VSK és a Hargita KK is nyert

13:12

Borcsa János játékos, de komoly kísérletei

13:00

Erdélyi ismert üzletember-testvérpárhoz is köthető a nagyszabású rendőrségi akció

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Baleset miatt tönkrement családért fognak össze

Meghalt egy kiskorú, miután egy kvad lesodródott az útról Gyergyóalfaluban

Késsel sebesítettek meg egy férfit Csíkszeredában

Olténiából indult és Erdélyig vezetett egy háromhetes gyermek 7000 eurós eladása

Elhunyt férfit találtak egy székelyudvarhelyi lakásban – fogyatékkal élő gyereke is vele volt

Most már engedéllyel épül az ortodox temető Csíkszeredában

Svájci alapokra pályázik Csíkszereda a mélyszegénység felszámolására

Folyamatosan kúsznak fel az üzemanyagárak, jövő év elején már átléphetjük a 8 lejes lélektani határt

Festékkel rongálták meg az aradi vértanúk arcképeit Székelyudvarhelyen

Több ezer lejbe is kerülhet a munkaviszonyt igazoló dokumentumok beszerzése

Álhírek és tények a sertéspestis-fertőzéssel kapcsolatban

A fülszámozott, zárva tartott disznók után biztosítanak kártérítést

Fotó: Veres Nándor

Tíz új afrikaisertéspestis-gócpont van Maros megyében, amiből nyolc a megyeszékhelyhez közeli Csittszentivánon alakult ki. A helyzetről és a korlátozásokról a Maros megyei állategészségügyi igazgatóság vezetője, Kincses Sándor tájékoztatott.

Simon Virág

2021. szeptember 22., 21:562021. szeptember 22., 21:56

A közösségi oldalakon felröppent egy olyan álhír, hogy ha egy településen sertéspestisgócpont alakul ki, ott érdemes levágni a disznókat, mert előbb-utóbb elpusztulnak, és karácsonykor nem lesz mit levágni, értékesíteni. Sőt egyesek tudni vélték, hogy a gazdákat kényszerítik, hogy vágják le a disznókat.

Kincses Sándor igazgató a Székelyhon megkeresésére elmondta, az érvényben lévő törvények szerint,

ha egy településen felbukkan a sertéspestis, akkor háromkilométeres körzetben egy hónapig, tízkilométeres körzetben pedig két hétig korlátozások lépnek életbe.

Ez azt jelenti, hogy nem lehet sem élő sertéssel, sem disznóhússal kereskedni, és azonnal jelenteni kell az állatorvosnak, ha egy állat megbetegedik. De

a korlátozások ellenére, ha valaki le akarja vágni a saját gazdaságában lévő egészséges disznóját, megteheti, csak a húsát nem szabad eladni vagy máshová szállítani.

Az igazgató elmondta, sajnálatos módon az emberek nem értik meg, hogy néhány alapvető szabály betartására van csak szükség ahhoz, hogy ne terjedjen a vírus okozta betegség. Ilyen például, hogy

a mezőről ne hozzanak be frissen vágott takarmányt a disznóknak, és ne adjanak nekik olyan növényeket, például disznótököt, amit onnan hoztak be. Ez azért fontos, mert a vaddisznók is terjesztik a kórt.
De az is fontos, hogy a levágott állat beleit ne dobják ki a mezőre, ahonnan kutya, macska vagy a mezőn lévő ember a gumicsizmájával elviheti máshová az esetleges vírust.

Kevesen tartják be a követelményeket

„Noha évek óta mondjuk, az emberek mégsem figyelnek erre, és csodálkoznak, hogy időnként felbukkan a sertéspestis és elpusztulnak a disznók. A gazdaságokat járva, emberekkel beszélgetve sajnos azt tapasztaljuk, hogy kevés az a gazda, akinek fülszámozott állatai vannak, és aki betartja az állattartás alapvető követelményeit.

Nem ritka, hogy be van jelentve öt állat, és a valóságban tizenöt van egy-egy gazdánál. Aztán kiderül, hogy a malacokat egy idegentől vette, jó árban, mindenféle igazoló irat nélkül.

Ezeket az adásvételeket nem lehet követni, azt sem lehet tudni, hogy a fertőző betegséget a vásárolt állatok hozták vagy sem. Abban az esetben, ha nincsenek rendben az iratok, a gazdaságban lévő állatok nincsenek nyilvántartva, a gazdák nem kapnak kártérítést. Idén negyvenöt gócpont volt, de csak a gazdák kis hányada nem kapott kártérítést.

Az is megtörténik továbbá, hogy noha a betegség jelei (levertség, étvágytalanság) már látszanak a disznókon, mégis levágják állatorvosi jelenlét nélkül, és elfogyasztják a húsát.

A vírus azonban még két év fagyasztóban töltött idő után is képes fertőzni.

Az ember, aki a beteg állat húsát elfogyasztja, nem betegszik meg, de a kidobott csontot megevő kutyával visszakerülhet a disznókhoz a vírus – vázolta a szakember.

Jelenleg a Mezőpanithoz tartozó Csittszentivánon nyolc gócpont van, a Balavásárhoz tartozó Szénaverősön egy, illetve még egy Náznánfalván. Ezeken a helyeken több mint száz disznó pusztult el. Mint az igazgató kiemelte, ha a helybéliek nem figyelnek az állatorvos tanácsára, a vírus terjedni fog, és még nagyobb károkat okoz.