"Kizárt, hogy Verespatak felkerüljön az UNESCO-listára"

„Verespatak történelmi központja 1930 körül épült, a magyar építészet örökségének tekinthető, és volt egy elképzelés, miszerint kérjük, hogy felkerüljön az UNESCO jegyzékébe. A szervezet képviselője nemrégiben a helyszínen járt, és közölte: erre semmi esély, mert hasonló adottságú táj már szerepel a listán, ilyen a szlovákiai Selmecbánya is. Ráadásul Verespatak közelében található Sarmisegetuza, ami a nemzetközi örökség része” – fogalmazott a verespataki aranybánya megnyitását évek óta tervező RMGC műszaki igazgatója.

Megtudtuk, a Fehér megyei település központja (az 1950-es évek elején részben lebontották) a közelben található mesterséges tavakkal együtt védett övezetet képeznek, mintegy 135 hektáron.

„A bányaterv ezt a zónát nem érinti. Itt található a római katolikus, a református és az unitárius templom is, romos állapotban levő egykori lakóházak, a kaszinó, a magyar iskola, az unitárius parókia, valamint a közelben a Hollókő és a Hasadtkő nevű sziklák. A 312 ház közül 35 műemlék” – ismertette Szentesy Cecília (fotón balra), aki bemutatta a kolozsvári műépítészek által tervezett modern szálloda- és konferenciaközpont 3D-ben készített tervét. A történelmi központ mögött kávéházakat, éttermeket, panziókat terveznek.

„A munkálatokat 2-3 évre tervezzük, 2 millió eurót szánunk rá, ezt már átutaltuk a helyi önkormányzatnak. A Vásártér 325. szám alatti ingatlant teljesen felújítottuk, itt rendeztük be a Bányászati Múzeumot, mintegy 200 000 euróból. Az örökségkutatásra eddig 11 millió eurót költöttünk” – mondta az RMGC képviselője. Hozzátette, reméli, év végéig megkapják az aranybánya elindításához szükséges engedélyeket – hiszen ez a lényeg, emiatt háborognak a romániai és magyarországi főként civil szervezetek.