
Fotó: Pinti Attila
A szeptemberi helyhatósági választásokon Molnár József nyerte el a Tusnád községi szavazók bizalmát. A fiatal településvezető korábban másfél évtizedet dolgozott a polgármesteri hivatalnál, így az ebben az időben szerzett tapasztalatairól, valamint jövőbeli terveiről is kérdeztük.
2020. november 28., 18:102020. november 28., 18:10
Molnár József 2005 januárja óta áll kapcsolatban Tusnád község polgármesteri hivatalával. Ekkor még szociális munkásként, később adminisztrátorként dolgozott egy, a hivatal melletti cégnél. 2008-ban került át a községházára, mint katasztrófavédelmi felelős, és egészen 2016-ig végezte munkáját ebben a pozícióban, amikor a polgármesteri hivatal könyvelője lett. Mint elmondta, a választáson való megmérettetés ötlete idén januárban fogalmazódott meg benne, miután
Februárban elindult az RMDSZ előválasztásán, ahol három személy közül ő lett a szövetség polgármesterjelöltje a – járványhelyzet miatt nyárról szeptember 27-ére halasztott – helyhatósági választásokon. A község lakói ősszel bizalmat is szavaztak neki, majd egy hónappal később beiktatták.
Az elöljárót korábbi tapasztalatairól is kérdeztük. Mint mondta, az elmúlt években jelentős fejlődést tapasztalt, az előző polgármesterek érdemei közül kiemelte a községhez tartozó három településre – Tusnád, Újtusnád és Verebes – vonatkozóan az utak aszfaltozását. A község megújult vezetőségével ezeket szeretné folytatni iskolák felújításával, mellékutak aszfaltozásával. Molnár József hangsúlyozta, számára polgármesternek lenni nem tisztség, hanem hivatás – ennek szellemében is például az önkormányzat alakuló ülése előtt a tanácstagokkal szentmisén vettek részt.
– mondta. Bízik abban, hogy a polgármesteri hivatalnál töltött évek alatt olyan ismeretségekre tett szert – községen belül és azon kívül is –, amelyek segíthetik polgármesteri hivatásában is.
Jövőbeli terveit két részre osztotta: rövid- és hosszútávúra. Rövidtávon egy környezetbarát községet szeretne kialakítani, valamint – a vírushelyzetben adott lehetőségekhez igazodva – eseményeket is szervezne. Hosszútávú terve az infrastruktúra és a közintézmények felújítása. Kiemelte: ezeket igyekeznek pályázati pénzekből finanszírozni, mert a polgármesteri hivatal költségvetése csak a működtetésre elég.
A szennyvíztároló állomásra irányuló kérdésünkre úgy válaszolt: a létesítmény működtetését a Harvíz vette át, és nemsokára készen áll az átadásra és a használatra.
Mihálykó Tihamér
A lakóépületek építési költségei 2015 és 2025 között átlagosan 48,2 százalékkal emelkedtek az Európai Unióban (EU) – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Huszonhat, fogyatékkal élő felnőtteket gondozó otthonban függesztik fel a beutalásokat – döntötte el a Maros megyei tanács a szakigazgatóság kérésére. Az uniós előírások miatt ezeket a nagy méretű központokat 2030-ig át kell alakítani.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) benyújtott a parlamentbe egy törvénymódosító javaslatot, amely szerint a daganatos betegek kísérői akkor is jogosultak lennének a fizetett szabadságra, ha orvosi vizsgálatokra kísérik el a beteget.
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Vízzel locsolják az elefántot, naponta többször utántöltik az itatókat, mindenhol árnyékos helyet is biztosítanak – a kánikulában fokozottan odafigyelnek az állatokra a marosvásárhelyi állatkertben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtöki figyelmeztető előrejelzése szerint hétfő reggelig kánikulára és fokozott hőterhelésre lehet számítani az egész országban.
A felhőszakadás nyomán vasárnap megszűnt Jávárdi-vízesést máris helyreállította a gyimesközéploki önkormányzat. Munkagépekkel dolgoztak annak érdekében, hogy a patakot visszatereljék régi medrébe, a pallót is megjavították.
A parlament épülete előtt tiltakoznak a tanügyi szakszervezetek a 141-es törvény megszorító intézkedései és a közalkalmazotti bértörvény tervezetének előírásai miatt.
Két sárga jelzésű és egy narancssárga jelzésű hőségriasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Románia államadóssága 2026-ban a GDP 61,6 százalékára, 2027-ben 63,4 százalékára emelkedhet, 2036-ra pedig megközelítheti a GDP 90 százalékát – derül ki az Európai Bizottság szerdán közzétett 2026-os konvergencia-jelentéséből.
szóljon hozzá!