
Itthon és külföldön. Nem mindegy, hol végzik az idénymunkát
Fotó: 123RF
Összesen 163, tartós munkavállalás céljából külföldön élő székelyföldit kérdezett meg a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ) arról, hogy milyen feltételek mellett költözne haza szülőföldjére. A válaszadók közel negyven százaléka szeretne a későbbiekben itthon élni.
2018. augusztus 23., 11:472018. augusztus 23., 11:47
2018. augusztus 23., 11:482018. augusztus 23., 11:48
Tavaly december és idén március között több külföldi szervezettel is felvette a kapcsolatot az SZMVSZ, hogy minél hitelesebb online felmérést készíthessen a külföldön dolgozók hazaköltözési szándékáról, illetve annak feltételeiről – fejtette ki egy szerdai sajtótájékoztatón Jakab Áron Csaba, a szervezet elnöke. Mint mondta, a felmérést azért végezték el, mert gazdasági téren óriási problémává vált az elvándorlók miatt kialakult munkaerőhiány, aminek számos vetülete van. Ezek között említette egyebek mellett az inflációt, a minden téren tapasztalható instabilitást, illetve a családok széthullását is. „Úgy érezzük, hogy egy
A mi társadalmunk pedig ezt nem teszi meg, és itt azokról beszélek, akik ezen változtathatnának. A felmérés nem valaki ellen szól, hanem egy tükröt akar mutatni a helyzetről” – fogalmazott Jakab.
Az SZMVSZ által készített kérdőívek kitöltőinek csupán 37 százaléka költözne haza, de hasonló arányban vannak, akik még bizonytalanok e tekintetben.
Noha egy korábbi felmérésükből az derült ki, hogy legtöbben az alacsony fizetések miatt mentek külföldre, megteremteni a megélhetésükhöz szükséges anyagiakat, a mostani válaszadók véleményéből más derül ki – magyarázta Jakab Áron Csaba. Amikor ugyanis azt kérdezték tőlük, minek kellene változnia ahhoz, hogy hazajöjjenek,
A válaszadók 34 százaléka szerint az állam és törvénykezés kategóriában elsősorban a korrupciót kellene felszámolni ahhoz, hogy hazajöjjenek, 25 százalék stabilitást szeretne a jogszabályok meghozatalában. Nemzet és nemzetiségi jogok szintjén 45 százalék szabad – magyar – nyelvhasználatot szeretne, de csupán 13 százaléknak fontosak az infrastrukturális fejlesztések, és ugyanekkora az arány az autonómiára vonatkozóan is.
Nem könnyű hazacsábítani a külföldi munkavállalókat. A törvénykezésben, az egészségügyben és a nyelvhasználat területén is fontos változásokra van szükség – derül ki az SZMVSZ által ismertetett felmérésből
Fotó: Barabás Ákos
A tanügy és oktatás területén legtöbben (21 százalék) minőséget szeretnének a mennyiséggel szemben, illetve sokan szeretnének magyar egyetemeket is (19 százalék). A megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy az egészségügyben a hálapénz megszüntetése a legfontosabb, csak 2 százalék szeretne alacsonyabb gyógyszerárakat.
Politikai kérdéskörben legtöbben szintén a korrupciót jelölték meg (20 százalék) problémaként. A közhangulat javulása is fontos ahhoz, hogy egy külföldön dolgozó hazaköltözzön, a többség egyenlő mércét szeretne mindenkinek. A családok számára a válaszadók 31 százaléka adókedvezményeket és egyéb támogatásokat szeretne.
Jakab kijelentette, felmérésük egy későbbi elemzésük alapjául szolgál, illetve „gondolatébresztő” jelleggel el fogják küldeni a székelyföldi önkormányzatoknak, intézményeknek és szakmai szervezeteknek is. Arról is tájékoztatott, hogy nemrég eredményeiket is felhasználva készítettek összeállítást az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségével (UKKSZ), valamint a Hargita Business Centerrel közösen egy vállalkozóbarát önkormányzat ismérveiről. Egyébként a Székelyhon kérdésére nem tudott konkrét választ adni arra vonatkozóan, hogy reprezentatív felmérésről van-e szó, azt azonban leszögezte, hogy a kérdőív kitöltői mindannyian hitelesek.
Meghaladta a literenkénti 9 lejt a standard gázolaj ára, standard benzint pedig már csak 8,5 lej fölötti összegért tankolhatunk a Rompetrol és az OMV töltőállomásokon Székelyföldön, miután pénteken újabb 9 banival emelkedett az üzemanyagok ára Romániában.
A tavaly februári 9,62 százalékról idén februárban 9,31 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány intézkedéseket fontolgat az üzemanyagárak emelkedésének mérséklésére, ha a közel-keleti konfliktus miatt a drágulás a következő időszakban is folytatódik.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
Jóváhagyta csütörtök esti rendkívüli ülésén a Bolojan-kabinet a 2026-os állami költségvetés tervezetét, amelyet a parlament elé terjesztenek.
A romániai polgárok valamivel több mint fele (50,4 százalék) úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségek körülményei között Romániának egyensúlyt kellene fenntartania a két partner között – derül ki egy felmérésből.
Öt székelyföldi helyszínen mutatják be Demeter Szilárd Hazaszótár című könyvét március 14-20. között.
Nicușor Dan államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön aláírták a két állam közötti stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozatot a Cotroceni-palotában.
Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy a kormány 2026 végéig hosszabbítsa meg a gázolaj árának kompenzálását a közúti fuvarozók számára. A tervezet szerint 2026. április 1. és december 31. között literenként 85 banis támogatást kapnának a fuvarozók.
1 hozzászólás