
Itthon és külföldön. Nem mindegy, hol végzik az idénymunkát
Fotó: 123RF
Összesen 163, tartós munkavállalás céljából külföldön élő székelyföldit kérdezett meg a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ) arról, hogy milyen feltételek mellett költözne haza szülőföldjére. A válaszadók közel negyven százaléka szeretne a későbbiekben itthon élni.
2018. augusztus 23., 11:472018. augusztus 23., 11:47
2018. augusztus 23., 11:482018. augusztus 23., 11:48
Tavaly december és idén március között több külföldi szervezettel is felvette a kapcsolatot az SZMVSZ, hogy minél hitelesebb online felmérést készíthessen a külföldön dolgozók hazaköltözési szándékáról, illetve annak feltételeiről – fejtette ki egy szerdai sajtótájékoztatón Jakab Áron Csaba, a szervezet elnöke. Mint mondta, a felmérést azért végezték el, mert gazdasági téren óriási problémává vált az elvándorlók miatt kialakult munkaerőhiány, aminek számos vetülete van. Ezek között említette egyebek mellett az inflációt, a minden téren tapasztalható instabilitást, illetve a családok széthullását is. „Úgy érezzük, hogy egy
A mi társadalmunk pedig ezt nem teszi meg, és itt azokról beszélek, akik ezen változtathatnának. A felmérés nem valaki ellen szól, hanem egy tükröt akar mutatni a helyzetről” – fogalmazott Jakab.
Az SZMVSZ által készített kérdőívek kitöltőinek csupán 37 százaléka költözne haza, de hasonló arányban vannak, akik még bizonytalanok e tekintetben.
Noha egy korábbi felmérésükből az derült ki, hogy legtöbben az alacsony fizetések miatt mentek külföldre, megteremteni a megélhetésükhöz szükséges anyagiakat, a mostani válaszadók véleményéből más derül ki – magyarázta Jakab Áron Csaba. Amikor ugyanis azt kérdezték tőlük, minek kellene változnia ahhoz, hogy hazajöjjenek,
A válaszadók 34 százaléka szerint az állam és törvénykezés kategóriában elsősorban a korrupciót kellene felszámolni ahhoz, hogy hazajöjjenek, 25 százalék stabilitást szeretne a jogszabályok meghozatalában. Nemzet és nemzetiségi jogok szintjén 45 százalék szabad – magyar – nyelvhasználatot szeretne, de csupán 13 százaléknak fontosak az infrastrukturális fejlesztések, és ugyanekkora az arány az autonómiára vonatkozóan is.
Nem könnyű hazacsábítani a külföldi munkavállalókat. A törvénykezésben, az egészségügyben és a nyelvhasználat területén is fontos változásokra van szükség – derül ki az SZMVSZ által ismertetett felmérésből
Fotó: Barabás Ákos
A tanügy és oktatás területén legtöbben (21 százalék) minőséget szeretnének a mennyiséggel szemben, illetve sokan szeretnének magyar egyetemeket is (19 százalék). A megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy az egészségügyben a hálapénz megszüntetése a legfontosabb, csak 2 százalék szeretne alacsonyabb gyógyszerárakat.
Politikai kérdéskörben legtöbben szintén a korrupciót jelölték meg (20 százalék) problémaként. A közhangulat javulása is fontos ahhoz, hogy egy külföldön dolgozó hazaköltözzön, a többség egyenlő mércét szeretne mindenkinek. A családok számára a válaszadók 31 százaléka adókedvezményeket és egyéb támogatásokat szeretne.
Jakab kijelentette, felmérésük egy későbbi elemzésük alapjául szolgál, illetve „gondolatébresztő” jelleggel el fogják küldeni a székelyföldi önkormányzatoknak, intézményeknek és szakmai szervezeteknek is. Arról is tájékoztatott, hogy nemrég eredményeiket is felhasználva készítettek összeállítást az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségével (UKKSZ), valamint a Hargita Business Centerrel közösen egy vállalkozóbarát önkormányzat ismérveiről. Egyébként a Székelyhon kérdésére nem tudott konkrét választ adni arra vonatkozóan, hogy reprezentatív felmérésről van-e szó, azt azonban leszögezte, hogy a kérdőív kitöltői mindannyian hitelesek.
A nagyszebeni gyermekkórház orvosigazgatója szerint az Oltalsósebes melletti erdőben közel kétnapos keresés után megtalált ötéves kisfiú azért maradhatott életben, mert nem érzékelte a veszélyt úgy, mint egy felnőtt.
A fogyatékossággal élő gyermekeknek nyújtott támogatások és az alacsony jövedelmű családok egyes szociális juttatásainak összege 2026 májusától nő; a kedvezményezettek már ebben a hónapban a megemelt összegeket kapják.
A parlament két házának együttes házbizottsága csütörtökön előzetesen jóváhagyta az uniós SAFE program keretében finanszírozott belügyminisztériumi, illetve a hírszerzési tevékenységekhez kapcsolódó beruházások közbeszerzési eljárásainak elindítását.
Orbán Anita külügyminiszter Oroszország budapesti nagykövetének azt mondta, Magyarország számára teljességgel elfogadhatatlan, hogy most már a magyarok által lakott Kárpátalját is támadják.
Visszautasítja a Maros Megyei Tanács a kolozsvári légikikötő azon vádjait, hogy tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatja a marosvásárhelyi repülőteret. A vitatott kérdés: kilencmillió eurós támogatás turizmusra, tízmillió lej működésre.
Erősödött csütörtökön a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,04 banival (0,01 százalékkal) 5,2052 lejre csökkent a szerdai 5,2056 lejről.
A PSD szerint Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnöknek le kell mondania a tisztségéről, és vállalnia kell a politikai felelősséget, amiért olyan személyt nevezett ki a Román Vámhatóság élére, aki ellen eljárás indult korrupciós bűncselekmények gyanújával.
Traian Băsescu volt államfő szerint az egyetlen megoldás a jelenlegi politikai válságból való kilábalásra a korábbi kormánykoalíció működésének helyreállítása.
Ismét megszervezik a Tájházak hetét, amely során húsz helyszínen várják programokkal az érdeklődőket Hargita megyében.
Egy 13 éves lány megerőszakolásával gyanúsítanak két küküllővári kamaszt.
1 hozzászólás