
Kedden magyar nyelv és irodalomból vizsgáznak a magyar ajkú érettségizők
Fotó: Barabás Ákos
Nem volt könnyű, de túlságosan nehéz sem az érettségi román nyelv és irodalom írásbelije a vizsgázók számára. Az általunk megkérdezett román szakos középiskolai tanár szerint a magyar ajkú érettségizőknek a tételsor első feladatával gyűlhetett meg leginkább a baja. A három székelyföldi megye vizsgaközpontjainak többségében rendellenességek nélkül zajlott a vizsga, Maros megyében azonban két diákot kizártak az írásbeliről.
2019. július 01., 16:282019. július 01., 16:28
2019. július 01., 21:452019. július 01., 21:45
Közepes nehézségűnek értékelte az érettségi hétfői román vizsga tételsorát Szabó Zsolt román szakos középiskolai tanár. Úgy véli, a magyar ajkú érettségizők számára leginkább a két részre osztott első feladat okozhatott fejtörést, ugyanis
A magyar vizsgázók számára a szöveg régies irodalmi nyelvezetének, bizonyos, ma már nem használt kifejezéseinek a megértése jelenthetett kihívást, a Batthyányi Ignác Műszaki Szakközépiskola tanára szerint. A második feladatnál a vizsgázóknak lényegében azt kellett meghatározniuk, hogy a megadott novellarészletben hányadik személyben történik az elmesélés – mondta Szabó Zsolt, aki szerint nem volt nehéz megoldani ezt a feladatot.

Elkezdődtek az érettségi írásbeli vizsgái, amelyekre több mint 136 ezer végzős iratkozott fel. Közülük több mint 116 ezren idén, közel húszezren a korábbi években fejezték be tanulmányaikat – olvasható az Agerpres hírügynökség összesítésében.
A tételsor harmadik feladata különbözött a humán, illetve reál szakon végzett érettségiző esetében.
Az összes mű a tananyag része volt, így ennek a feladatnak a megoldása előzetes felkészülést igényelt: aki tanult, annak nem okozhatott nagy nehézséget, aki viszont nem ismerte a választható műveket, az nem boldogult az utolsó feladattal. Szabó Zsolt szerint
Ő meg van győződve róla, hogy a román vizsga esetében Hargita megye idén sem lesz az országos eredménylista alján, hanem – ahogyan az elmúlt években – feljut legalább a középmezőnyig, amivel nem vall szégyent annak dacára sem, hogy a vizsgázók többsége magyar anyanyelvű.
Fotó: Barabás Ákos
Annak ellenére, hogy a közösségi oldalakon mindenki azt jósolta, hogy Caragiale műből lesz az idei román érettségi tétel, mert jubileumát ünnepelte a bukaresti nemzeti színház, éppen ellenkezőleg történt: egy teljesen más, nem várt tételt kaptak – számolt be lapunknak a román írásbeliről egy érettségiző, Forró-Bathó Ákos, aki a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium természettudományok osztályában végzett.
– vélekedett a marosvásárhelyi fiatal. Ákos szerint akárcsak ő, évfolyamtársai is nagyon sokat tanultak, folyamatosan készültek románból, a vizsgatételt pedig nehéznek, de „még vállalhatónak” értékelték.
A székelyföldi megyékben
A vizsga fennakadások nélkül, problémamentesen zajlott a vizsgaközpontokban, egy diákot sem kellett kizárni az első írásbeliről – tudtuk meg Sipos Istvántól. A Hargita megyei érettségiztető bizottság alelnöke elmondta, minden évben a román írásbeli vizsga a legnépesebb, de előre nem lehet azt kiszámolni, hogy hányan jelentkeznek arra az előző években sikertelenül vizsgázók közül. Ezért körültekintő szervezést igényel a megfelelő számú vizsgaterem kijelölése és felszerelése, de – amint arról Sipos István beszámolt – ők már áprilisban nekifogtak a munkának, így nem is adódtak gondok a vizsgán.
Szervezési problémák Maros megyében sem merültek fel, de Ioan Macarie főtanfelügyelő érdeklődésünkre arról számolt be, hogy
Maros megyében a román érettségi vizsgára 3192 diák iratkozott be, de 87-en végül nem mentek el arra, így 3105-en írásbeliztek románból.
Kovászna megyében a beiratkozottak közül 39-en nem vettek részt a román írásbelin, így összesen 1108 fiatal adott számot tudásáról a hétfői vizsgán – tudtuk meg Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelőtől. Kérdésünkre elmondta, semmilyen rendellenesség nem történt a vizsgán és egyetlen diákot sem kellett arról kizárni. A hiányzókat illetően még hozzáfűzte, a többségük esti tagozatos, tehát csökkentett látogatású, illetve szakközépiskolai osztályok végzősei.
A magyar vizsgával folytatódik
A román írásbelit ma a magyar nyelv és irodalom vizsga követi, majd a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból adnak számot tudásukról az érettségizők szerdán, július 3-án. Az utolsó írásbelin, július 4-én a szaknak megfelelő választott tantárgyból vizsgáznak. Az eredményeket július 8-án függesztik ki, és aznap déltől délután 4 óráig fogadják az óvásokat, majd ezek kivizsgálása után július 13-án hozzák nyilvánosságra az idei érettségi végleges eredményeit.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
Az alkotmánybíróság szerdán február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
A szabadságon lévő Gheorghe Stan alkotmánybíró is jelen van az alkotmánybíróság szerdai ülésén, amelyen a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványt tárgyalja a testület.
A miniszterelnöki hivatal 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
szóljon hozzá!