Ahol még él a Securitate

A marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Stúdiótermében vetítették le Dóka Béla és Marossy Géza A kommunizmus szigete – Havannai mesék 50 év után című 42 perces dokumentumfilmjét a kubai rendszerről, amit beszélgetés követett. Az üzenet egyértelmű: a kubaiaknak tudniuk kell, nincsenek magukrahagyatva.

Gáspár Botond

2010. március 30., 16:252010. március 30., 16:25

2010. április 08., 18:392010. április 08., 18:39

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A mozgókép rávilágított, a Romániában már elmúlt rezsimként emlegetett szocializmus jegyei felismerhetőek a szigetországban is, ahol a Batista rendszerét 1959. január 1-jén megdöntő Fidel Castro-féle kommunizmus elején még élt és hajtotta az embereket a romantikus álca, később azonban ráébredtek: gyakorlatilag cseberből vederbe estek, jogaik alig vannak, szabadságuk nincs, a technika nagymértékű és széleskörű használata tilos, a szegénység ordít. A rum, a szivar és a salsa díszletei mögött a túlélés parancsa érvényesül az álmok romjain.

Boldog boldogtalanság

Vannak azonban különbségek Kuba és Románia között: az egyik az, hogy Miami csupán 80 kilométerre fekszik, igaz, roppant kockázatos és életveszélyes útrakelni a vízen. A másik pedig az emberek mentalitása: a filmben megszólaló rapper-lányok, a kakasviadal-szervező vagy a konditerem üzemeltetői egyaránt optimisták, szomorúságukba valami megmagyarázhatatlan szenvedély vegyül, nehéz sorsuk ellenére nem tűnnek annyira levertnek, mint Románia lakossága. A Porno Para Ricardo (fotó lent) együttes menőnek számítana, zenéjük azonban tilos – játszani és hallgatni egyaránt. Igaz, a rapper-lányok azóta Európában, Olaszországban és Spanyolországban élnek – tudtuk meg Marossy Gézától (fotó), aki érdekes részleteket mesélt arról, hogyan is készült a film.

Háttér-élmények

„Turistaként utaztam el. Dóka Béla fotós korábban 4 évet töltött Kubában, így voltak ismerősei. Az ő segítségükkel jutottunk el azokhoz az emberekhez, akik megszólalnak a filmen. Soha nem volt a kamerában az az anyag, amit éppen felvettem, hanem magamra ragasztottam a szalagot, a felvevőben pedig összevisszaságokat tartalmazó kazettát tettem. Kimentem a tengerpartra és addig füleltem, amíg magyar hangot hallottam gazdag turistáktól, s megkértem őket, juttassák el Budapestre a kazettákat, kollegám pedig a Ferihegyen várta az anyagot. Majdnem folyton követett a titkosszolgálat, nagyon ravasznak kellett lenni. Például nem szabad kubainak külföldiekkel egy társaságban lennie, ezért egyszer meg is állították az autómat. Továbbá tudni kell, hogy két pénzük van: a konvertibilis a turisták számára, a másik a lakosság számára, az eltérés pedig óriási. Internet csak kijelölt kávézókban van, 15 percért pedig 8 eurót fizettem, ami nekik egy havi keresetük. Tömegközlekedés nincs, viszont van hivatásos stoppoló, aki leállítja az autókat fizetség fejében. Az autóbérlés is nagyon drága, alkudozással sikerült elérnem, hogy napi 60 euróért szereztem kocsit. A konditerem is tiltott, éppúgy, mint a turistáknak szánt övezet látogatása. Kuba partjainál található a világ egyik legnagyobb lazacpopulációja, nekik viszont tilos fogyasztaniuk, jellegzetes illata miatt megérzik, ha valaki lazacot süt és feljelentik egymást” – és még sok érdekességet mesélt tapasztalatairól a kalandvágyó operatőr-rendező.

A világ legolvasottabb bloggere

Megtudtuk, Iránba készül következő filmje elkészítésére, a pénz azonban nehezen gyűl össze, mert az effajta külföldi érdekességekre nem lehet pályázni a magyar vagy a román államnál (Marossy Géza Székelyudvarhelyen született). A Pro Európa Liga vezetőivel, Smaranda Enachéval és Szokoly Elekkel folytatott beszélgetés során kiderült, a filmben is megszólaló Yoani Sancez (fotó fent) úgy vált a világ legolvasottabb bloggerévé, hogy otthon nincs is internet kapcsolata, blogjára válaszolt Barack Obama amerikai elnök is és a februárban férjével együtt brutálisan bántalmazott 33 éves nőt a Times magazin a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta.