
A hat napja átadott beregszászi emlékmű
Erdélyi és kárpátaljai magyar–magyar testvérkapcsolatok létesítését szorgalmazza a történelmi egyházak és a civil szervezetek között Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke. Szerinte az első lépést mindenképpen az erdélyi félnek kellene megtennie, amelynek afféle nagytestvérként morális kötelessége lenne a Tisza északi oldalán élő magyarság felkarolása.
2017. július 05., 18:292017. július 05., 18:29
Köztudott, hogy Nagy-Magyarország elcsatolt részeiből Kárpátalja sodródott a legmostohább helyzetbe. Nemcsak Ukrajna gazdasága és infrastruktúrája idézi fel a Ceauşescu-korszakban megélt nyomort, hanem az ukrán nacionalizmus is rányomja a bélyegét a kárpátaljai magyarság mindennapjaira. Az EMKE Közép-Erdély régiójáért felelős vezető hozzáfűzte:
Mint mondta, I. Rákóczi Ferencet a kárpátaljai magyarok tisztelik és szeretik, a ruszinok viszont imádják. Példaként olyan ruszin falvakat hozott fel, amelyek az uralkodó nevét viselik.
Ábrám nem tartja rossz ötletnek a magyar többségű önkormányzatok közti kapcsolatok kialakítását sem, azonban arra figyelmeztet, hogy a túlburjánzott ukrán bürokrácia és a többség felsőbbrendűségi érzete miatt ez számos akadályba ütközhet. „Ukrajnának Magyarországgal van a legtöbb írásos megállapodása. Ennek ellenére, a kijevi bürokrácia miatt, a kétoldali kapcsolatok rendkívül nehézkesen működnek. Ezért kellene egyházi vagy civil téren próbálkozni” – mondotta Ábrám Zoltán, aki
Úgy vélte, senkit nem kell elijesszen az, hogy a határtól mintegy harminc kilométerre fekvő 24 ezres településre rossz út vezet.
A pozitív példákról szólva említést tett arról a július elsejei ünnepi eseményről, amelynek keretében honfoglalási emlékhelyet avattak a beregszászi Kishegy lábánál, azon a helyen, ahol 1890-ben kőfejtőmunkások gazdag magyar lovas sírra bukkantak. Az emlékművet, amely az egyik megtalált süveget ábrázolja, hét kopjafa veszi körül. Ezeket Sándor Attila székelyudvarhelyi faragómester készítette.
Az ankarai NATO-csúcs alkalmat teremt arra, hogy a szövetségesek ismét kiemelt figyelmet fordítsanak a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetére, valamint a drónincidensekre – közölte az elnöki hivatal.
A munkaügyi felügyelők ellenőrzik a napokban, hogy a munkáltatók betartják-e a rendkívüli hőség idejére előírt munkavédelmi intézkedéseket, és a jogsértéseket büntetni fogják – közölte hétfőn Mihai Uca, a Munkaügyi Felügyelőség vezetőhelyettese.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
A nyári érettségire feliratkozott diákok 98,2 százaléka vett részt hétfőn a román nyelvből és irodalomból tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.
Megjelent hétfőn a Hivatalos Közlönyben az érettségi kötelező tantárgyából tartandó írásbeli vizsga egy nappal történő elhalasztásáról szóló miniszteri rendelet.
12,6 millió lejes kincstári hitel felvételéről döntött Hargita Megye Tanácsa. A kölcsönt három beruházás finanszírozására fordítanák, miközben a korábbi hitelkeretek felhasználását is átcsoportosították, és döntöttek a homoródi területek rendezéséről is.
Két újmisést szenteltek fel hétfőn, Szent Péter és és Szent Pál napján a gyulafehérvári székesegyházban. Az újmisések a megbízólevelüket is megkapták amellyel segédlelkésznek nevezték ki őket.
Általában meleg marad az idő a következő két hétben, de lesznek átmeneti lehűlések is, és főként július elején esőkre is számítani kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 29. és július 12. közötti előrejelzéséből.
Megoldhatónak tartották a hétfői román nyelv és irodalom írásbelit azok a székelyudvarhelyi végzősök, akiket a vizsga után kérdeztünk. Noha a rendkívüli hőség is nehezítette a vizsgát, a feladatsor nem okozott különösebb meglepetést.
Egy nappal elhalasztják a keddi matematika és történelem írásbeli vizsgákat a várható rendkívüli hőség miatt.
szóljon hozzá!