Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:28

Ahogy egyre korszerűbb lesz a környék, annál feltűnöbb a romos ház

19:01

Nicușor Dan is ott lesz az ENSZ 81. közgyűlésén

18:14

Saját hangját keresi első szerzői lemezén Vajda Attila

18:07

Gyorsan fordított, majd összeomlott a Sportklub Újpesten

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Bérpótlékot kapnak a városháza alkalmazottai a számítógépes sugárzás miatt

A Csíki plázáéhoz hasonló emeletes parkolót terveznek Csíkszeredában

Több mint 30 ezer lej értékben bírságoltak egy rendőrségi akció alkalmával Csíkszeredában

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Utcán támadtak rá egy 59 éves férfira, őrizetbe vettek két fiatalt

A Z generáció nem igazán köszön, nem olvas, nem túlórázik, hamar lelép

Guld Ádám fő kutatási területe a kortárs médiakultúra vizsgálata, ezen belül elsősorban a generációs médiahasználat és kommunikáció

Fotó: Bodor Tünde

Minden demográfiai csoportra kiterjedő előadást tartott Sepsiszentgyörgyön a Mathias Corvinus Collegium szervezésében Guld Ádám médiakutató a minap. Az egyetemi oktató bepillantást engedett a generációelméletbe, és a mai fiatalok magatartásának és a digitalizációnak az összefüggéseire is ráirányította a figyelmet.

Bodor Tünde

2024. május 26., 15:292024. május 26., 15:29

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Pécsi Tudományegyetem oktatója Négy generáció, egy munkahely. Tanuljunk meg hatékonyan együttműködni címmel tartotta meg előadását, melyet a generációelméletre alapozott. Eszerint

a mai 79 év fölöttiek az „építők” generációjához tartoznak, mert a világháború után nekik rengeteget kellett dolgozniuk az újjáépítésen;
az 59-78 év közöttiek a boomerek, mert ők már a gazdasági fellendülés és javuló egészségügyi ellátás korába érkeztek, igen szép számban;
a mai középkorúak jórészt az X generációt alkotják, és ha szüleik még csak rádiót hallgathattak, nekik már a tévé tárt széles kaput a világra. Ennek és a média további formáinak nagy jelentősége van a generációk életében, mert meghatározók a jellemformáló erővel bíró első 12 évben.
az Y generációt alkotó 29–43 évesek még az offline világban nőttek fel, de már könnyedén kezelik a számítógépet, internetet, a közösségi oldalakat;
az előadás leginkább a Z generációra fókuszált, ugyanis ők markánsan különböznek felmenőiktől, mert ők digitális bennszülöttek, belenőttek a digitális világba;
végül a 0-13 évesek az alfa generáció, mely már az érintőképernyők korában nőtt fel, és igen korai kortól médiafogyasztó (akár 8-9 hónapos koruktól digitális „bébiszitterek” szórakoztatják őket), sőt médiafüggők (már 3-4 éves korban). És már alakul az AI (mesterséges intelligencia) generációja is.

Ez a modell nyilván általánosító érvényű, egyszerűsítő makro-elmélet, nagy sokaságot tekintve releváns – hívta fel a figyelmet az előadó.

Fontos megemlíteni a Z (és a hasonló alfa) generáció jellemzőit és azok eredetét, mert számos megértési nehézséget és konfliktust okozhatnak a munkahelyeken, ahol a munkaadók jórészt a boomerek vagy az Y-generáció tagjai. De mindenre van magyarázat.

A ma 14–28 éves fiatalok képernyők előtt nőttek fel, hétvégén akár 8–10 órát is, ezért screenagereknek is hívjuk őket. A sok digitális tartalomfogyasztásnak az a hátulütője – véli a szakember –, hogy kiszorít szinte minden más szabadidős elfoglaltságot a fiatalok életéből. Ugyanakkor

számukra elmosódik a határ a fizikai és digitális világ között, sok „barátjuk”, de akár szerelmük is van a virtuális térben.

A vizuális kultúra nagy hangsúlyt nyer életükben, „ez az első generáció, amelyik nem ír és nem olvas”, azaz nem úgy, mint elődeik. Töredezett szövegeket olvasnak az üzenetküldő alkalmazásokban, sok közlést kiváltanak a képek, strukturálatlan a mondat, sokszor nincs eleje, vége.

A tizen-, huszonévesek sok mindent csinálnak egyszerre (zenét hallgatnak, csetelnek, stb.), a figyelemmegosztás azonban Guld Ádám szerint önbecsapás, ugyanis sok hibát eredményez. Éppen ezért a multitasking konfliktusforrás lehet a munkahelyen. Azonban kényelmetlenséget okoz a fordított szocializáció jelensége is, vagyis az a tény, hogy

a tudásátadás iránya megfordul, és olykor a hierarchikus rendszer is megbillen amiatt, mert a fiatal oktatja az idősebbet a médiahasználatra (akár az iskolában is).

A digitális világban a Z generációnak a horizontális (egyenrangú) kommunikáció az elfogadott, ez már elvárás is részükről, ezért a munkaadók, főnökök tekintélyelvű vezetése nem működik – a fiatalok egyszerűen hátat fordítanak a munkahelynek. S ha ez nem volna elég, folyamatosan motiválni kell őket, mert a közösségi oldalakon az azonnali kielégüléshez szoktak. Ha társaságra, szórakozásra vágynak, egy kattintással megszerzik maguknak, ezt a megélést pedig a munka mezejére is átviszik.

Mindent azonnal szeretnének: vezetői állásokat, nagy fizetést, amit az ugyanezért akár évtizedeket dolgozó X és Y generáció nem vesz jó néven. De ha ezt nem kapja meg a Z generációs, akkor könnyen továbblép.

Ugyanilyen problémás a Z generáció előtti nemzedéknek, hogy

a fiatalokat folyamatosan motiválni, dicsérgetni kell, meg kell őket erősíteni abban, hogy milyen fantasztikus amit ők csinálnak – panaszkodtak a cégvezetők az előadónak –, még akkor is, ha ez csak a kötelességük, nem egy rendkívüli teljesítmény. Lehet, hogy csak beértek 8-ra a munkahelyre.

Ők ugyanis ahhoz szoktak, hogy a közösségi oldalakon bármilyen jelentéktelen, kis erőfeszítéssel posztolt képre, pár szóra azonnal érkeznek a megerősítő lájkok. Ha munkahelyükön nem kapják meg az elismerést azonnal, frusztrálódnak és lépnek. Amúgy is nagy a változatosságra való igényük. Ez pedig a jelen pillanatig könnyen kielégíthető (volt), mert a Z generáció tagjai kevesen vannak, nagy (volt) a verseny értük. Guld Ádám szerint gazdasági válság körvonalazódik, fordul a kocka nekik is.

Gyorsan, hatékonyan, otthonról!

További olyan igényei is vannak a Z generációs munkavállalóknak, ami bár frusztrálja a náluk idősebbeket a munkahelyeken, olykor mégis az egész rendszert jótékonyan változtatja meg.

A huszonévesek ugyanis „gyorsan, hatékonyan, otthonról” akarnak dolgozni, szerintük legtöbbször fölösleges nyolc órát eltölteni a munkahelyen. Ennek az a magyarázata, hogy

amikor ők a munka mezejére léptek, akkor tört ki a koronavírus-világjárvány, aminek következtében megszokták az otthonról való bedolgozást, értékelvén ennek sok előnyét is (például idő- és költségmegtakarítás).

Feszültséget okozhat a generációk között az is, hogy a fiatalok okostelefonon, online intéznek mindent, a kommunikációt is így bonyolítják: telefonon nem szeretnek beszélni, hosszú e-maileket nem olvasnak el (egyéb szövegeket sem), a képes kommunikációt kedvelik és azonnali reakciót akarnak az ő közléseikre. Ráadásul tegezik a főnököt, és nem fontos nekik a köszönés, mert az internetes csevegésben ennek nincs jelentősége, így szokták meg. Ez a „tiszteletlenség” az éppen ellentétesen szocializált X generációnak, boomereknek felháborító.

Mit lehet tanulni a tizen- és huszonéves Z generációtól?

A Z-k szerint sok munkahely túl van bonyolítva, ők leegyszerűsítenék a folyamatokat, és bár az idősebbek ettől legtöbbször idegenkednek, sokszor előfordul, hogy belátják, valóban lehet a nekik is kényelmetlen struktúrákon változtatni. Mint már szó esett róla,

a digitális média használatát érdemes a Z generációsoktól megtanulni, de a gyors döntési képességet, a változásra való fogékonyságot és az őszinteséget is lehet értékelni bennük, akár átvenni tőlük.

Azonban a Z-k is tanulhatnak az idősebbektől: csak nyerni valójuk lehet, ha a valós időben zajló kommunikációt, a társas kapcsolatok fenntartását ellesik, tette hozzá Guld Ádám.

Az előadást követően Veres-Nagy Timea csalogatott ki kérdéseivel további érdekes-értékes információkat az előadótól

Fotó: Bodor Tünde

Az előadást követően Veres-Nagy Timea projektmenedzser reflektált az elhangzottakra, beszélgetett az előadóval, ennek következtében pedig még számos további szempontból is rátekinthettek a Z generációra.

Háromszék Előadás