Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

08:25

A román sajtónak is üzentek a Németországban romok alá szorult román állampolgárok ügyében

07:41

Szondy: a román közegtől gúnyt, megvetést és állandó támadást kaptunk

22:29

Gólgazdag elődöntők a Hargita megyei Román Kupában

21:05

Ebben a gelencei házban vendégeskedett Márton Áron, Erdély püspöke

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Harmincezer tanár „tűnt el” az elmúlt hat évben – a hivatástudat önmagában nem elég

Magyar Péter miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki Ruff Bálintot

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Verekedéssé fajult egy ingatlanvásárlás két család között

A Z generáció nem igazán köszön, nem olvas, nem túlórázik, hamar lelép

Guld Ádám fő kutatási területe a kortárs médiakultúra vizsgálata, ezen belül elsősorban a generációs médiahasználat és kommunikáció

Fotó: Bodor Tünde

Minden demográfiai csoportra kiterjedő előadást tartott Sepsiszentgyörgyön a Mathias Corvinus Collegium szervezésében Guld Ádám médiakutató a minap. Az egyetemi oktató bepillantást engedett a generációelméletbe, és a mai fiatalok magatartásának és a digitalizációnak az összefüggéseire is ráirányította a figyelmet.

Bodor Tünde

2024. május 26., 15:292024. május 26., 15:29

A Pécsi Tudományegyetem oktatója Négy generáció, egy munkahely. Tanuljunk meg hatékonyan együttműködni címmel tartotta meg előadását, melyet a generációelméletre alapozott. Eszerint

a mai 79 év fölöttiek az „építők” generációjához tartoznak, mert a világháború után nekik rengeteget kellett dolgozniuk az újjáépítésen;
az 59-78 év közöttiek a boomerek, mert ők már a gazdasági fellendülés és javuló egészségügyi ellátás korába érkeztek, igen szép számban;
a mai középkorúak jórészt az X generációt alkotják, és ha szüleik még csak rádiót hallgathattak, nekik már a tévé tárt széles kaput a világra. Ennek és a média további formáinak nagy jelentősége van a generációk életében, mert meghatározók a jellemformáló erővel bíró első 12 évben.
az Y generációt alkotó 29–43 évesek még az offline világban nőttek fel, de már könnyedén kezelik a számítógépet, internetet, a közösségi oldalakat;
az előadás leginkább a Z generációra fókuszált, ugyanis ők markánsan különböznek felmenőiktől, mert ők digitális bennszülöttek, belenőttek a digitális világba;
végül a 0-13 évesek az alfa generáció, mely már az érintőképernyők korában nőtt fel, és igen korai kortól médiafogyasztó (akár 8-9 hónapos koruktól digitális „bébiszitterek” szórakoztatják őket), sőt médiafüggők (már 3-4 éves korban). És már alakul az AI (mesterséges intelligencia) generációja is.

Ez a modell nyilván általánosító érvényű, egyszerűsítő makro-elmélet, nagy sokaságot tekintve releváns – hívta fel a figyelmet az előadó.

Fontos megemlíteni a Z (és a hasonló alfa) generáció jellemzőit és azok eredetét, mert számos megértési nehézséget és konfliktust okozhatnak a munkahelyeken, ahol a munkaadók jórészt a boomerek vagy az Y-generáció tagjai. De mindenre van magyarázat.

A ma 14–28 éves fiatalok képernyők előtt nőttek fel, hétvégén akár 8–10 órát is, ezért screenagereknek is hívjuk őket. A sok digitális tartalomfogyasztásnak az a hátulütője – véli a szakember –, hogy kiszorít szinte minden más szabadidős elfoglaltságot a fiatalok életéből. Ugyanakkor

számukra elmosódik a határ a fizikai és digitális világ között, sok „barátjuk”, de akár szerelmük is van a virtuális térben.

A vizuális kultúra nagy hangsúlyt nyer életükben, „ez az első generáció, amelyik nem ír és nem olvas”, azaz nem úgy, mint elődeik. Töredezett szövegeket olvasnak az üzenetküldő alkalmazásokban, sok közlést kiváltanak a képek, strukturálatlan a mondat, sokszor nincs eleje, vége.

A tizen-, huszonévesek sok mindent csinálnak egyszerre (zenét hallgatnak, csetelnek, stb.), a figyelemmegosztás azonban Guld Ádám szerint önbecsapás, ugyanis sok hibát eredményez. Éppen ezért a multitasking konfliktusforrás lehet a munkahelyen. Azonban kényelmetlenséget okoz a fordított szocializáció jelensége is, vagyis az a tény, hogy

a tudásátadás iránya megfordul, és olykor a hierarchikus rendszer is megbillen amiatt, mert a fiatal oktatja az idősebbet a médiahasználatra (akár az iskolában is).

A digitális világban a Z generációnak a horizontális (egyenrangú) kommunikáció az elfogadott, ez már elvárás is részükről, ezért a munkaadók, főnökök tekintélyelvű vezetése nem működik – a fiatalok egyszerűen hátat fordítanak a munkahelynek. S ha ez nem volna elég, folyamatosan motiválni kell őket, mert a közösségi oldalakon az azonnali kielégüléshez szoktak. Ha társaságra, szórakozásra vágynak, egy kattintással megszerzik maguknak, ezt a megélést pedig a munka mezejére is átviszik.

Mindent azonnal szeretnének: vezetői állásokat, nagy fizetést, amit az ugyanezért akár évtizedeket dolgozó X és Y generáció nem vesz jó néven. De ha ezt nem kapja meg a Z generációs, akkor könnyen továbblép.

Ugyanilyen problémás a Z generáció előtti nemzedéknek, hogy

a fiatalokat folyamatosan motiválni, dicsérgetni kell, meg kell őket erősíteni abban, hogy milyen fantasztikus amit ők csinálnak – panaszkodtak a cégvezetők az előadónak –, még akkor is, ha ez csak a kötelességük, nem egy rendkívüli teljesítmény. Lehet, hogy csak beértek 8-ra a munkahelyre.

Ők ugyanis ahhoz szoktak, hogy a közösségi oldalakon bármilyen jelentéktelen, kis erőfeszítéssel posztolt képre, pár szóra azonnal érkeznek a megerősítő lájkok. Ha munkahelyükön nem kapják meg az elismerést azonnal, frusztrálódnak és lépnek. Amúgy is nagy a változatosságra való igényük. Ez pedig a jelen pillanatig könnyen kielégíthető (volt), mert a Z generáció tagjai kevesen vannak, nagy (volt) a verseny értük. Guld Ádám szerint gazdasági válság körvonalazódik, fordul a kocka nekik is.

Gyorsan, hatékonyan, otthonról!

További olyan igényei is vannak a Z generációs munkavállalóknak, ami bár frusztrálja a náluk idősebbeket a munkahelyeken, olykor mégis az egész rendszert jótékonyan változtatja meg.

A huszonévesek ugyanis „gyorsan, hatékonyan, otthonról” akarnak dolgozni, szerintük legtöbbször fölösleges nyolc órát eltölteni a munkahelyen. Ennek az a magyarázata, hogy

amikor ők a munka mezejére léptek, akkor tört ki a koronavírus-világjárvány, aminek következtében megszokták az otthonról való bedolgozást, értékelvén ennek sok előnyét is (például idő- és költségmegtakarítás).

Feszültséget okozhat a generációk között az is, hogy a fiatalok okostelefonon, online intéznek mindent, a kommunikációt is így bonyolítják: telefonon nem szeretnek beszélni, hosszú e-maileket nem olvasnak el (egyéb szövegeket sem), a képes kommunikációt kedvelik és azonnali reakciót akarnak az ő közléseikre. Ráadásul tegezik a főnököt, és nem fontos nekik a köszönés, mert az internetes csevegésben ennek nincs jelentősége, így szokták meg. Ez a „tiszteletlenség” az éppen ellentétesen szocializált X generációnak, boomereknek felháborító.

Mit lehet tanulni a tizen- és huszonéves Z generációtól?

A Z-k szerint sok munkahely túl van bonyolítva, ők leegyszerűsítenék a folyamatokat, és bár az idősebbek ettől legtöbbször idegenkednek, sokszor előfordul, hogy belátják, valóban lehet a nekik is kényelmetlen struktúrákon változtatni. Mint már szó esett róla,

a digitális média használatát érdemes a Z generációsoktól megtanulni, de a gyors döntési képességet, a változásra való fogékonyságot és az őszinteséget is lehet értékelni bennük, akár átvenni tőlük.

Azonban a Z-k is tanulhatnak az idősebbektől: csak nyerni valójuk lehet, ha a valós időben zajló kommunikációt, a társas kapcsolatok fenntartását ellesik, tette hozzá Guld Ádám.

Az előadást követően Veres-Nagy Timea csalogatott ki kérdéseivel további érdekes-értékes információkat az előadótól

Fotó: Bodor Tünde

Az előadást követően Veres-Nagy Timea projektmenedzser reflektált az elhangzottakra, beszélgetett az előadóval, ennek következtében pedig még számos további szempontból is rátekinthettek a Z generációra.

Háromszék Előadás