
Nem valószínű, hogy bizonyos munkakörökben a töredékmunkaidőket teljes munkaidős állássá lehet növelni. Képünk illusztráció
Fotó: Mihály Csaba
A részmunkaidős állásokat érintő, e hónaptól megnövelt adó miatt leginkább a töredék munkaidőben dolgozók – például takarítók, könyvelők – kerülhetnek nehéz helyzetbe, és részmunkaidős állásaik megszűnésének a veszélye is esetükben áll fenn leginkább. Az adóemelésnek egyelőre nem volt hatása a Hargita megyei munkaerőpiacra, nem romlott, sőt kissé még javult is a munkanélküliségi ráta a megyében.
2022. augusztus 08., 13:342022. augusztus 08., 13:34
2022. augusztus 08., 14:392022. augusztus 08., 14:39
Egy új törvény értelmében a munkaadók e hónaptól a részmunkaidős alkalmazottjaik után többet kell adózzanak, mint korábban, a minimálbérre számolt adónál kevesebbet nem fizethetnek be az államkasszába akkor sem, ha csak napi kétórás munkaidőben foglalkoztatnak valakit. A Romániai Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) nemrég készült felmérése szerint
Noha erre a hónapra már a megemelt adót kell fizessék a munkaadók a részmunkaidős alkalmazottjaik után, a törvénymódosításnak egyelőre nem volt negatív hatása a munkaerőpiacra, azaz nem voltak elbocsátások – tudtuk meg a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetőjétől. Jánó Edit érdeklődésünkre elmondta, nem jelentkeztek munkanélküliként az intézménynél olyanok, akiket az említett törvénymódosítás miatt bocsátottak volna el. Megtörténhet azonban – vélekedett –, hogy augusztusban hajtják végre az ilyen jellegű elbocsátásokat azoknál a cégeknél, amelyek erre kényszerülnek, ugyanis a vállalkozásoknál fel kell dolgozzák a törvénymódosítás által eredményezett új információkat és tervet kell kidolgozzanak tevékenységük folytatására.
A vonatkozó törvény értelmében ugyanis csak az jogosult a juttatásra, aki a bejelentkezést megelőző két évben összesen legalább egy évet dolgozott. Mivel azonban a 4 órás munkaidőből két év tesz ki egy évnyi teljes munkaidőt, ha az érintett egy napot is késlekedik az elbocsátása után, már nem lesz meg a szükséges munkarégisége. A napi 2 órás munkaidőben foglalkoztatottak az említett követelmények miatt nem is kaphatnak segélyt, ha állástalanná válnak.
Ilyen helyzetben lehetnek a takarítók, akik több helyen állnak részmunkaidős alkalmazásban, vagy a könyvelők is – mondott példákat Jánó Edit. Ugyanis nem valószínű, hogy az ilyen töredék munkaidőket az ilyen munkakörökben teljes munkaidős állássá lehet növelni, hiszen a munkaadó nem tud ehhez elegendő munkát biztosítani az alkalmazottnak. A négy órás munkaidőben foglalkoztatottak esetében bizonyos munkakörökben ugyanis megoldást jelenthet a többletkiadások elkerülésére, ha a részmunkaidőt teljes munkaidőre módosítják és több munkát biztosítanak az érintett dolgozónak. Bizonyos esetekre viszont – mint amilyen a takarítók, könyvelők, helyzete –, lehet, hogy kivételként kitérhetett volna az új törvény, mondta magánvéleményként Jánó Edit.
Ami a Hargita megyei munkanélküliségi rátát illeti, a munkaerő-elhelyező ügynökség képviselője elmondta, az állástalanok száma nem nőtt júliusban, sőt mintegy ötvennel csökkent júniushoz képest.
Az említett munkanélküliek közül 744 jogosult segélyre, a fennmaradó 3757 személy jórészt legfeljebb négy osztályos végzettséggel rendelkező, a munkaerőpiacon nehezen elhelyezhető tartósan állástalan személy, akik esetében már lejárt a segélyezési periódus. Június végén 4551 volt a munkanélküliek száma Hargita megyében, a munkanélküliségi ráta pedig 3,35 százalék.
– fogalmazott az e hónapban várható helyzettel kapcsolatban Jánó Edit.
Maros megyében az elmúlt hónapokban nagyon keveset változtak a munkanélküliségi mutatók. Mint a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség sajtószóvivője, Camelia Pasca a Székelyhonnak elmondta júniusban 2,33 százalék volt a munkanélküliségi ráta, július végén pedig 2,38 százalék. Tavaly júliusban ugyanez a mutató 2,60 százalék volt. A idei júliusi adatok szám szerint 5605 személy jelentenek, ebből 25 évnél fiatalabb 1194 és 55 évnél idősebb 822 személy. Munkanélküliségi segélyre jogosult 788 személy. Az illetékes arról is beszélt, hogy egyelőre nem jelentkeztek náluk olyanok, akik részmunkaidős szerződéssel dolgoztak és ezt felbontották. Előreláthatóan erre az elkövetkező időszakban kerül sor, ha figyelembe vesszük az országos tendenciát.
Megugrott a tarlóégetések miatti tűzoltói beavatkozások száma Hargita megyében: márciusban 46 esethez riasztották az egységeket, tavaly ugyanebben a hónapban 28-hoz. A jelenség inkább a megye északi részén okoz gondot, noha teljes tilalom van érvényben.
Mozgalmas napokat tudhatnak maguk mögött a Hargita megyei tűzoltók: péntektől hétfőig több mint harminc esethez riasztották őket, ezek többségében sürgősségi ellátásra volt szükség, de tűzesetek és más veszélyhelyzetek is akadtak.
Több százezer eurót találtak a korrupcióellenes ügyészek a Román Közúti Hatóság (ARR) vezetője, Cristian Anton bukaresti és temesvári lakásán tartott keddi házkutatáskor.
Több Kovászna megyei termék is bekerült az egyik nagyáruház kínálatába, egy helyre csoportosítva a helyi készítésű árukat. Az AgroSIC emellett online értékesítési platformot fejleszt a kistermelőknek.
Öt juhot és két bárányt ölt meg egy medve, amely a háromszéki Maksa településen, a főút mentén fekvő gazdaságban tört be egy istállóba keddre virradóra.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu „cinizmusnak” tartja, hogy a kormány késik az üzemanyagárak emelkedését mérséklő intézkedések elfogadásával.
Az elektronikus orvosi nyilvántartás idén nyártól lesz elérhető, és egy felhasználónév, valamint egy jelszó segítségével minden beteg hozzáférhet majd a saját digitális kórlapjához a mobiltelefonjáról, laptopjáról, számítógépéről vagy táblagépéről.
A Világbank jóváhagyott egy 650 millió dolláros hitelt Románia számára a kormány fejlesztési projektjeinek támogatására.
Tüntetést szervez kedden a fogyatékossággal élők ügyeivel foglalkozó országos tanács (CNDR) a fővárosi Győzelem (Victoriei) téren a fogyatékossággal élők juttatásának alacsony szintje és az adóztatásukat érintő legutóbbi változások miatt.
Utcára vonult kedden délelőtt a marosvásárhelyi vegyipari kombinát több mint háromszáz alkalmazottja, hogy a gyár megmentését követelje. A tüntetők szerint a kormány kezében van az üzem sorsa, amely egy hónap múlva végleg bezárhat.
1 hozzászólás