
Nem valószínű, hogy bizonyos munkakörökben a töredékmunkaidőket teljes munkaidős állássá lehet növelni. Képünk illusztráció
Fotó: Mihály Csaba
A részmunkaidős állásokat érintő, e hónaptól megnövelt adó miatt leginkább a töredék munkaidőben dolgozók – például takarítók, könyvelők – kerülhetnek nehéz helyzetbe, és részmunkaidős állásaik megszűnésének a veszélye is esetükben áll fenn leginkább. Az adóemelésnek egyelőre nem volt hatása a Hargita megyei munkaerőpiacra, nem romlott, sőt kissé még javult is a munkanélküliségi ráta a megyében.
2022. augusztus 08., 13:342022. augusztus 08., 13:34
2022. augusztus 08., 14:392022. augusztus 08., 14:39
Egy új törvény értelmében a munkaadók e hónaptól a részmunkaidős alkalmazottjaik után többet kell adózzanak, mint korábban, a minimálbérre számolt adónál kevesebbet nem fizethetnek be az államkasszába akkor sem, ha csak napi kétórás munkaidőben foglalkoztatnak valakit. A Romániai Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) nemrég készült felmérése szerint
Noha erre a hónapra már a megemelt adót kell fizessék a munkaadók a részmunkaidős alkalmazottjaik után, a törvénymódosításnak egyelőre nem volt negatív hatása a munkaerőpiacra, azaz nem voltak elbocsátások – tudtuk meg a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetőjétől. Jánó Edit érdeklődésünkre elmondta, nem jelentkeztek munkanélküliként az intézménynél olyanok, akiket az említett törvénymódosítás miatt bocsátottak volna el. Megtörténhet azonban – vélekedett –, hogy augusztusban hajtják végre az ilyen jellegű elbocsátásokat azoknál a cégeknél, amelyek erre kényszerülnek, ugyanis a vállalkozásoknál fel kell dolgozzák a törvénymódosítás által eredményezett új információkat és tervet kell kidolgozzanak tevékenységük folytatására.
A vonatkozó törvény értelmében ugyanis csak az jogosult a juttatásra, aki a bejelentkezést megelőző két évben összesen legalább egy évet dolgozott. Mivel azonban a 4 órás munkaidőből két év tesz ki egy évnyi teljes munkaidőt, ha az érintett egy napot is késlekedik az elbocsátása után, már nem lesz meg a szükséges munkarégisége. A napi 2 órás munkaidőben foglalkoztatottak az említett követelmények miatt nem is kaphatnak segélyt, ha állástalanná válnak.
Ilyen helyzetben lehetnek a takarítók, akik több helyen állnak részmunkaidős alkalmazásban, vagy a könyvelők is – mondott példákat Jánó Edit. Ugyanis nem valószínű, hogy az ilyen töredék munkaidőket az ilyen munkakörökben teljes munkaidős állássá lehet növelni, hiszen a munkaadó nem tud ehhez elegendő munkát biztosítani az alkalmazottnak. A négy órás munkaidőben foglalkoztatottak esetében bizonyos munkakörökben ugyanis megoldást jelenthet a többletkiadások elkerülésére, ha a részmunkaidőt teljes munkaidőre módosítják és több munkát biztosítanak az érintett dolgozónak. Bizonyos esetekre viszont – mint amilyen a takarítók, könyvelők, helyzete –, lehet, hogy kivételként kitérhetett volna az új törvény, mondta magánvéleményként Jánó Edit.
Ami a Hargita megyei munkanélküliségi rátát illeti, a munkaerő-elhelyező ügynökség képviselője elmondta, az állástalanok száma nem nőtt júliusban, sőt mintegy ötvennel csökkent júniushoz képest.
Az említett munkanélküliek közül 744 jogosult segélyre, a fennmaradó 3757 személy jórészt legfeljebb négy osztályos végzettséggel rendelkező, a munkaerőpiacon nehezen elhelyezhető tartósan állástalan személy, akik esetében már lejárt a segélyezési periódus. Június végén 4551 volt a munkanélküliek száma Hargita megyében, a munkanélküliségi ráta pedig 3,35 százalék.
– fogalmazott az e hónapban várható helyzettel kapcsolatban Jánó Edit.
Maros megyében az elmúlt hónapokban nagyon keveset változtak a munkanélküliségi mutatók. Mint a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség sajtószóvivője, Camelia Pasca a Székelyhonnak elmondta júniusban 2,33 százalék volt a munkanélküliségi ráta, július végén pedig 2,38 százalék. Tavaly júliusban ugyanez a mutató 2,60 százalék volt. A idei júliusi adatok szám szerint 5605 személy jelentenek, ebből 25 évnél fiatalabb 1194 és 55 évnél idősebb 822 személy. Munkanélküliségi segélyre jogosult 788 személy. Az illetékes arról is beszélt, hogy egyelőre nem jelentkeztek náluk olyanok, akik részmunkaidős szerződéssel dolgoztak és ezt felbontották. Előreláthatóan erre az elkövetkező időszakban kerül sor, ha figyelembe vesszük az országos tendenciát.
Elemezte a magyarországi választások eredményeit a Szövetségi Állandó Tanács. Kelemen Hunort felhatalmazták, hogy Magyar Péterrel, a Tisza elnökével tárgyaljon.
A Tisza Párt azt javasolja, hogy május 9-én legyen az új Országgyűlés alakuló ülése, aznap megválaszthatják az új miniszterelnököt is.
A Felsőrákoson történt bántalmazásról szóló cikkünk megjelenését követően a rendőrség támogatásáról biztosította a lakosságot. Közleményükben hangsúlyozták: szorgalmazzák a térfigyelő kamerarendszer beindítását, és fokozzák a járőrözést a faluban.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A mezőgazdaság minden területén, és majdnem egyforma mértékben nehezíti a gazdák életét az üzemanyag-drágulás. A tavaszi mezőgazdasági munkák sem haladnak ideális ütemben.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hét megye folyóvizeire.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) elsőfokú riasztást adott ki pénteken fokozott légköri instabilitás és erős szélfúvás miatt az ország több régiójában.
Romániának 600 millió eurót kellene kifizetnie az oltóanyagot gyártó Pfizer/BioNTech vállalatnak a leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni vakcinákért.
Romániai üzemet vásárolt fel a svájci Sika építőanyag- és ipari ragasztástechnikai cég – hivatkozik az MTI a Profit.ro gazdasági portálra, amely a vállalat közleménye alapján számolt be a tranzakcióról.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.
1 hozzászólás