Hirdetés
Hirdetés

A több részmunkaidős állással rendelkezők húzhatják a rövidebbet az adóemelés miatt

Nem valószínű, hogy bizonyos munkakörökben a töredékmunkaidőket teljes munkaidős állássá lehet növelni. Képünk illusztráció •  Fotó: Mihály Csaba

Nem valószínű, hogy bizonyos munkakörökben a töredékmunkaidőket teljes munkaidős állássá lehet növelni. Képünk illusztráció

Fotó: Mihály Csaba

A részmunkaidős állásokat érintő, e hónaptól megnövelt adó miatt leginkább a töredék munkaidőben dolgozók – például takarítók, könyvelők – kerülhetnek nehéz helyzetbe, és részmunkaidős állásaik megszűnésének a veszélye is esetükben áll fenn leginkább. Az adóemelésnek egyelőre nem volt hatása a Hargita megyei munkaerőpiacra, nem romlott, sőt kissé még javult is a munkanélküliségi ráta a megyében.

Széchely István

2022. augusztus 08., 13:342022. augusztus 08., 13:34

2022. augusztus 08., 14:392022. augusztus 08., 14:39

Egy új törvény értelmében a munkaadók e hónaptól a részmunkaidős alkalmazottjaik után többet kell adózzanak, mint korábban, a minimálbérre számolt adónál kevesebbet nem fizethetnek be az államkasszába akkor sem, ha csak napi kétórás munkaidőben foglalkoztatnak valakit. A Romániai Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) nemrég készült felmérése szerint

a megkérdezett vállalkozásoknak több mint a felénél leépítéseket terveznek a részmunkaidős alkalmazottak körében az új intézkedés miatt.

Noha erre a hónapra már a megemelt adót kell fizessék a munkaadók a részmunkaidős alkalmazottjaik után, a törvénymódosításnak egyelőre nem volt negatív hatása a munkaerőpiacra, azaz nem voltak elbocsátások – tudtuk meg a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetőjétől. Jánó Edit érdeklődésünkre elmondta, nem jelentkeztek munkanélküliként az intézménynél olyanok, akiket az említett törvénymódosítás miatt bocsátottak volna el. Megtörténhet azonban – vélekedett –, hogy augusztusban hajtják végre az ilyen jellegű elbocsátásokat azoknál a cégeknél, amelyek erre kényszerülnek, ugyanis a vállalkozásoknál fel kell dolgozzák a törvénymódosítás által eredményezett új információkat és tervet kell kidolgozzanak tevékenységük folytatására.

Fontos tudni azonban – hívta fel a figyelmet a munkaerő-elhelyező ügynökség képviselője –, hogy ha mégis lesznek ilyen jellegű leépítések, és valakit egy 4 órás (félnormás) állásból bocsátanak el, annak még aznap be kell jelentkeznie munkanélküliként az ügynökségnél – vagy legalább jeleznie ezt az intézménynél, ha a szükséges dokumentumokat még nem tudta összegyűjteni –, ellenkező esetben nem kaphat munkanélküli segélyt.

A vonatkozó törvény értelmében ugyanis csak az jogosult a juttatásra, aki a bejelentkezést megelőző két évben összesen legalább egy évet dolgozott. Mivel azonban a 4 órás munkaidőből két év tesz ki egy évnyi teljes munkaidőt, ha az érintett egy napot is késlekedik az elbocsátása után, már nem lesz meg a szükséges munkarégisége. A napi 2 órás munkaidőben foglalkoztatottak az említett követelmények miatt nem is kaphatnak segélyt, ha állástalanná válnak.

Az új törvénymódosítás egyébként éppen azokat érintheti a leghátrányosabban, akiknek a teljes munkaideje több töredék munkaidős – például napi 2 órás – állásból tevődik össze.

Ilyen helyzetben lehetnek a takarítók, akik több helyen állnak részmunkaidős alkalmazásban, vagy a könyvelők is – mondott példákat Jánó Edit. Ugyanis nem valószínű, hogy az ilyen töredék munkaidőket az ilyen munkakörökben teljes munkaidős állássá lehet növelni, hiszen a munkaadó nem tud ehhez elegendő munkát biztosítani az alkalmazottnak. A négy órás munkaidőben foglalkoztatottak esetében bizonyos munkakörökben ugyanis megoldást jelenthet a többletkiadások elkerülésére, ha a részmunkaidőt teljes munkaidőre módosítják és több munkát biztosítanak az érintett dolgozónak. Bizonyos esetekre viszont – mint amilyen a takarítók, könyvelők, helyzete –, lehet, hogy kivételként kitérhetett volna az új törvény, mondta magánvéleményként Jánó Edit.

Augusztusban kissé nőhet a munkanélküliség

Ami a Hargita megyei munkanélküliségi rátát illeti, a munkaerő-elhelyező ügynökség képviselője elmondta, az állástalanok száma nem nőtt júliusban, sőt mintegy ötvennel csökkent júniushoz képest.

Július végén 4501 munkanélküli szerepelt az intézmény nyilvántartásában, ez 3,31 százalékos munkanélküliségi rátát jelent.

Az említett munkanélküliek közül 744 jogosult segélyre, a fennmaradó 3757 személy jórészt legfeljebb négy osztályos végzettséggel rendelkező, a munkaerőpiacon nehezen elhelyezhető tartósan állástalan személy, akik esetében már lejárt a segélyezési periódus. Június végén 4551 volt a munkanélküliek száma Hargita megyében, a munkanélküliségi ráta pedig 3,35 százalék.

Idézet
Valószínű, hogy augusztusban kicsit nőni fog a munkanélküliek száma azokkal az idén végzett fiatalokkal, akik nem találtak állást a tanulmányaik befejezését követő 60 napban. Ez a növekedés azonban egy normális tendencia

– fogalmazott az e hónapban várható helyzettel kapcsolatban Jánó Edit.

Hirdetés

Maros megyében az elmúlt hónapokban nagyon keveset változtak a munkanélküliségi mutatók. Mint a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség sajtószóvivője, Camelia Pasca a Székelyhonnak elmondta júniusban 2,33 százalék volt a munkanélküliségi ráta, július végén pedig 2,38 százalék. Tavaly júliusban ugyanez a mutató 2,60 százalék volt. A idei júliusi adatok szám szerint 5605 személy jelentenek, ebből 25 évnél fiatalabb 1194 és 55 évnél idősebb 822 személy. Munkanélküliségi segélyre jogosult 788 személy. Az illetékes arról is beszélt, hogy egyelőre nem jelentkeztek náluk olyanok, akik részmunkaidős szerződéssel dolgoztak és ezt felbontották. Előreláthatóan erre az elkövetkező időszakban kerül sor, ha figyelembe vesszük az országos tendenciát.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását

Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas

Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas
2026. szeptember 18., péntek

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki
2026. szeptember 18., péntek

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány

A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint

Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint
2026. szeptember 18., péntek

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer

Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer
2026. szeptember 18., péntek

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás

Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye

Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye
2026. szeptember 18., péntek

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában

A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában
2026. szeptember 18., péntek

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában

A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában
Hirdetés