Hirdetés
Hirdetés

A több részmunkaidős állással rendelkezők húzhatják a rövidebbet az adóemelés miatt

Nem valószínű, hogy bizonyos munkakörökben a töredékmunkaidőket teljes munkaidős állássá lehet növelni. Képünk illusztráció •  Fotó: Mihály Csaba

Nem valószínű, hogy bizonyos munkakörökben a töredékmunkaidőket teljes munkaidős állássá lehet növelni. Képünk illusztráció

Fotó: Mihály Csaba

A részmunkaidős állásokat érintő, e hónaptól megnövelt adó miatt leginkább a töredék munkaidőben dolgozók – például takarítók, könyvelők – kerülhetnek nehéz helyzetbe, és részmunkaidős állásaik megszűnésének a veszélye is esetükben áll fenn leginkább. Az adóemelésnek egyelőre nem volt hatása a Hargita megyei munkaerőpiacra, nem romlott, sőt kissé még javult is a munkanélküliségi ráta a megyében.

Széchely István

2022. augusztus 08., 13:342022. augusztus 08., 13:34

2022. augusztus 08., 14:392022. augusztus 08., 14:39

Egy új törvény értelmében a munkaadók e hónaptól a részmunkaidős alkalmazottjaik után többet kell adózzanak, mint korábban, a minimálbérre számolt adónál kevesebbet nem fizethetnek be az államkasszába akkor sem, ha csak napi kétórás munkaidőben foglalkoztatnak valakit. A Romániai Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) nemrég készült felmérése szerint

a megkérdezett vállalkozásoknak több mint a felénél leépítéseket terveznek a részmunkaidős alkalmazottak körében az új intézkedés miatt.

Noha erre a hónapra már a megemelt adót kell fizessék a munkaadók a részmunkaidős alkalmazottjaik után, a törvénymódosításnak egyelőre nem volt negatív hatása a munkaerőpiacra, azaz nem voltak elbocsátások – tudtuk meg a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetőjétől. Jánó Edit érdeklődésünkre elmondta, nem jelentkeztek munkanélküliként az intézménynél olyanok, akiket az említett törvénymódosítás miatt bocsátottak volna el. Megtörténhet azonban – vélekedett –, hogy augusztusban hajtják végre az ilyen jellegű elbocsátásokat azoknál a cégeknél, amelyek erre kényszerülnek, ugyanis a vállalkozásoknál fel kell dolgozzák a törvénymódosítás által eredményezett új információkat és tervet kell kidolgozzanak tevékenységük folytatására.

Fontos tudni azonban – hívta fel a figyelmet a munkaerő-elhelyező ügynökség képviselője –, hogy ha mégis lesznek ilyen jellegű leépítések, és valakit egy 4 órás (félnormás) állásból bocsátanak el, annak még aznap be kell jelentkeznie munkanélküliként az ügynökségnél – vagy legalább jeleznie ezt az intézménynél, ha a szükséges dokumentumokat még nem tudta összegyűjteni –, ellenkező esetben nem kaphat munkanélküli segélyt.

A vonatkozó törvény értelmében ugyanis csak az jogosult a juttatásra, aki a bejelentkezést megelőző két évben összesen legalább egy évet dolgozott. Mivel azonban a 4 órás munkaidőből két év tesz ki egy évnyi teljes munkaidőt, ha az érintett egy napot is késlekedik az elbocsátása után, már nem lesz meg a szükséges munkarégisége. A napi 2 órás munkaidőben foglalkoztatottak az említett követelmények miatt nem is kaphatnak segélyt, ha állástalanná válnak.

Az új törvénymódosítás egyébként éppen azokat érintheti a leghátrányosabban, akiknek a teljes munkaideje több töredék munkaidős – például napi 2 órás – állásból tevődik össze.

Ilyen helyzetben lehetnek a takarítók, akik több helyen állnak részmunkaidős alkalmazásban, vagy a könyvelők is – mondott példákat Jánó Edit. Ugyanis nem valószínű, hogy az ilyen töredék munkaidőket az ilyen munkakörökben teljes munkaidős állássá lehet növelni, hiszen a munkaadó nem tud ehhez elegendő munkát biztosítani az alkalmazottnak. A négy órás munkaidőben foglalkoztatottak esetében bizonyos munkakörökben ugyanis megoldást jelenthet a többletkiadások elkerülésére, ha a részmunkaidőt teljes munkaidőre módosítják és több munkát biztosítanak az érintett dolgozónak. Bizonyos esetekre viszont – mint amilyen a takarítók, könyvelők, helyzete –, lehet, hogy kivételként kitérhetett volna az új törvény, mondta magánvéleményként Jánó Edit.

Augusztusban kissé nőhet a munkanélküliség

Ami a Hargita megyei munkanélküliségi rátát illeti, a munkaerő-elhelyező ügynökség képviselője elmondta, az állástalanok száma nem nőtt júliusban, sőt mintegy ötvennel csökkent júniushoz képest.

Július végén 4501 munkanélküli szerepelt az intézmény nyilvántartásában, ez 3,31 százalékos munkanélküliségi rátát jelent.

Az említett munkanélküliek közül 744 jogosult segélyre, a fennmaradó 3757 személy jórészt legfeljebb négy osztályos végzettséggel rendelkező, a munkaerőpiacon nehezen elhelyezhető tartósan állástalan személy, akik esetében már lejárt a segélyezési periódus. Június végén 4551 volt a munkanélküliek száma Hargita megyében, a munkanélküliségi ráta pedig 3,35 százalék.

Idézet
Valószínű, hogy augusztusban kicsit nőni fog a munkanélküliek száma azokkal az idén végzett fiatalokkal, akik nem találtak állást a tanulmányaik befejezését követő 60 napban. Ez a növekedés azonban egy normális tendencia

– fogalmazott az e hónapban várható helyzettel kapcsolatban Jánó Edit.

Hirdetés

Maros megyében az elmúlt hónapokban nagyon keveset változtak a munkanélküliségi mutatók. Mint a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség sajtószóvivője, Camelia Pasca a Székelyhonnak elmondta júniusban 2,33 százalék volt a munkanélküliségi ráta, július végén pedig 2,38 százalék. Tavaly júliusban ugyanez a mutató 2,60 százalék volt. A idei júliusi adatok szám szerint 5605 személy jelentenek, ebből 25 évnél fiatalabb 1194 és 55 évnél idősebb 822 személy. Munkanélküliségi segélyre jogosult 788 személy. Az illetékes arról is beszélt, hogy egyelőre nem jelentkeztek náluk olyanok, akik részmunkaidős szerződéssel dolgoztak és ezt felbontották. Előreláthatóan erre az elkövetkező időszakban kerül sor, ha figyelembe vesszük az országos tendenciát.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

Hirdetés
2026. június 16., kedd

Saját pártja nem támogatja a kijelölt miniszterelnököt, de ő úgy sem lép vissza

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) úgy döntött, hogy nem támogatja Adrian Veștea kormányának beiktatását, mivel jelölése a parlamentáris demokrácia szellemének megsértésével és a liberálisokkal való egyeztetés nélkül történt.

Saját pártja nem támogatja a kijelölt miniszterelnököt, de ő úgy sem lép vissza
2026. június 16., kedd

Vébékódolás az M4 Sporton: válaszolt a közmédia a Székelyhon kérdéseire

A 2026-os focivébé kezdetén mindannyian szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy a magyarországi közmédia sportcsatornája, az M4 Sport geokódolás alá zárja a közvetítéseit. Pedig a legutóbbi, 2022-es katari vébén nem így volt. Mi történt azóta?

Vébékódolás az M4 Sporton: válaszolt a közmédia a Székelyhon kérdéseire
2026. június 15., hétfő

A romániaiak reáljövedelme nőtt a leggyorsabban az elmúlt 15 évben az EU-ban

A Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb elemzése szerint a romániaiak reáljövedelme nőtt a leggyorsabban az Európai Unióban az elmúlt 15 évben.

A romániaiak reáljövedelme nőtt a leggyorsabban az elmúlt 15 évben az EU-ban
Hirdetés
2026. június 15., hétfő

Otthagyta a PNL vezetőségi ülését Adrian Veștea

Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfőn este televíziós szereplésre hivatkozva távozott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürójának üléséről.

Otthagyta a PNL vezetőségi ülését Adrian Veștea
2026. június 15., hétfő

Veștea kormányba hívná az RMDSZ-t, kedden dönt a szövetség

Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfőn kormányzati részvételt ajánlott az RMDSZ-nek – számolt be Csoma Botond, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.

Veștea kormányba hívná az RMDSZ-t, kedden dönt a szövetség
2026. június 15., hétfő

Múlt szerdán már egyeztetett Adrian Veștea Nicușor Dan államfővel, az elnök azt kérte tőle, hogy kezelje ezt bizalmasan

Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy szerdán csak „elméleti”, informális megbeszélése volt Nicușor Dan államfővel az esetleges kormányalakítási megbízásáról.

Múlt szerdán már egyeztetett Adrian Veștea Nicușor Dan államfővel, az elnök azt kérte tőle, hogy kezelje ezt bizalmasan
Hirdetés
2026. június 15., hétfő

Megszavazták az alaptörvény-módosítást: nyolc évig lehet valaki miniszterelnök Magyarországon

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát.

Megszavazták az alaptörvény-módosítást: nyolc évig lehet valaki miniszterelnök Magyarországon
2026. június 15., hétfő

Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak szerdán a vámhatósági alkalmazottak

A Román Vámhatóság alkalmazottait is képviselő Meridian Országos Szakszervezeti Szövetség bejelentette, hogy az intézmény dolgozói szerdán kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a munkakörülményeket és juttatásaikat érintő súlyos problémák miatt.

Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak szerdán a vámhatósági alkalmazottak
2026. június 15., hétfő

Csoma Botond a Veștea-kormány támogatásáról: megvárjuk a PNL döntését

Az RMDSZ egyelőre nem döntött arról, hogy támogatja-e Adrian Veștea kormányát, előbb megvárja, hogy milyen álláspontra jut a Nemzeti Liberális Párt (PNL).

Csoma Botond a Veștea-kormány támogatásáról: megvárjuk a PNL döntését
Hirdetés