
Nem valószínű, hogy bizonyos munkakörökben a töredékmunkaidőket teljes munkaidős állássá lehet növelni. Képünk illusztráció
Fotó: Mihály Csaba
A részmunkaidős állásokat érintő, e hónaptól megnövelt adó miatt leginkább a töredék munkaidőben dolgozók – például takarítók, könyvelők – kerülhetnek nehéz helyzetbe, és részmunkaidős állásaik megszűnésének a veszélye is esetükben áll fenn leginkább. Az adóemelésnek egyelőre nem volt hatása a Hargita megyei munkaerőpiacra, nem romlott, sőt kissé még javult is a munkanélküliségi ráta a megyében.
2022. augusztus 08., 13:342022. augusztus 08., 13:34
2022. augusztus 08., 14:392022. augusztus 08., 14:39
Egy új törvény értelmében a munkaadók e hónaptól a részmunkaidős alkalmazottjaik után többet kell adózzanak, mint korábban, a minimálbérre számolt adónál kevesebbet nem fizethetnek be az államkasszába akkor sem, ha csak napi kétórás munkaidőben foglalkoztatnak valakit. A Romániai Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) nemrég készült felmérése szerint
Noha erre a hónapra már a megemelt adót kell fizessék a munkaadók a részmunkaidős alkalmazottjaik után, a törvénymódosításnak egyelőre nem volt negatív hatása a munkaerőpiacra, azaz nem voltak elbocsátások – tudtuk meg a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetőjétől. Jánó Edit érdeklődésünkre elmondta, nem jelentkeztek munkanélküliként az intézménynél olyanok, akiket az említett törvénymódosítás miatt bocsátottak volna el. Megtörténhet azonban – vélekedett –, hogy augusztusban hajtják végre az ilyen jellegű elbocsátásokat azoknál a cégeknél, amelyek erre kényszerülnek, ugyanis a vállalkozásoknál fel kell dolgozzák a törvénymódosítás által eredményezett új információkat és tervet kell kidolgozzanak tevékenységük folytatására.
A vonatkozó törvény értelmében ugyanis csak az jogosult a juttatásra, aki a bejelentkezést megelőző két évben összesen legalább egy évet dolgozott. Mivel azonban a 4 órás munkaidőből két év tesz ki egy évnyi teljes munkaidőt, ha az érintett egy napot is késlekedik az elbocsátása után, már nem lesz meg a szükséges munkarégisége. A napi 2 órás munkaidőben foglalkoztatottak az említett követelmények miatt nem is kaphatnak segélyt, ha állástalanná válnak.
Ilyen helyzetben lehetnek a takarítók, akik több helyen állnak részmunkaidős alkalmazásban, vagy a könyvelők is – mondott példákat Jánó Edit. Ugyanis nem valószínű, hogy az ilyen töredék munkaidőket az ilyen munkakörökben teljes munkaidős állássá lehet növelni, hiszen a munkaadó nem tud ehhez elegendő munkát biztosítani az alkalmazottnak. A négy órás munkaidőben foglalkoztatottak esetében bizonyos munkakörökben ugyanis megoldást jelenthet a többletkiadások elkerülésére, ha a részmunkaidőt teljes munkaidőre módosítják és több munkát biztosítanak az érintett dolgozónak. Bizonyos esetekre viszont – mint amilyen a takarítók, könyvelők, helyzete –, lehet, hogy kivételként kitérhetett volna az új törvény, mondta magánvéleményként Jánó Edit.
Ami a Hargita megyei munkanélküliségi rátát illeti, a munkaerő-elhelyező ügynökség képviselője elmondta, az állástalanok száma nem nőtt júliusban, sőt mintegy ötvennel csökkent júniushoz képest.
Az említett munkanélküliek közül 744 jogosult segélyre, a fennmaradó 3757 személy jórészt legfeljebb négy osztályos végzettséggel rendelkező, a munkaerőpiacon nehezen elhelyezhető tartósan állástalan személy, akik esetében már lejárt a segélyezési periódus. Június végén 4551 volt a munkanélküliek száma Hargita megyében, a munkanélküliségi ráta pedig 3,35 százalék.
– fogalmazott az e hónapban várható helyzettel kapcsolatban Jánó Edit.
Maros megyében az elmúlt hónapokban nagyon keveset változtak a munkanélküliségi mutatók. Mint a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség sajtószóvivője, Camelia Pasca a Székelyhonnak elmondta júniusban 2,33 százalék volt a munkanélküliségi ráta, július végén pedig 2,38 százalék. Tavaly júliusban ugyanez a mutató 2,60 százalék volt. A idei júliusi adatok szám szerint 5605 személy jelentenek, ebből 25 évnél fiatalabb 1194 és 55 évnél idősebb 822 személy. Munkanélküliségi segélyre jogosult 788 személy. Az illetékes arról is beszélt, hogy egyelőre nem jelentkeztek náluk olyanok, akik részmunkaidős szerződéssel dolgoztak és ezt felbontották. Előreláthatóan erre az elkövetkező időszakban kerül sor, ha figyelembe vesszük az országos tendenciát.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.
Sorra jelentették be a parlamenti pártok képviselői csütörtök délután, hogyan viszonyulnak a Nicușor Dan államfő által – nem sokkal korábban – javasolt miniszterelnök-jelölt személyéhez.
Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.
Az USR, a PNL és az RMDSZ által javasolt politikust nevezte meg miniszterelnök-jelöltjének Nicușor Dan államfő csütörtök délután a Cotroceni-palotában tett nyilatkozatában.
Pacemaker-beültetést követően, hirtelen szívhalál következményeként hunyt el Zalaegerszegen Deák Bill Gyula – közölte a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház kardiológiai osztályának osztályvezető főorvosa csütörtökön az MTI megkeresésére.
1 hozzászólás