
Állásbörzén. Törvénymódosítással ösztönöznék a munkavállalást. Illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Miután a vállalkozók folyamatosan munkaerő-hiányra panaszkodnak, Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója törvénymódosítást sürget, mert szerinte a jelenlegi szociális rendszer nem ösztönzi a munkavállalást.
2017. április 11., 20:152017. április 11., 20:15
Mint sajtótájékoztatóján elmondta, az elmúlt hónapban
Ez egy szokatlanul nagy szám, egyszerre ilyen sokan nem veszítették el még a segélyt, ám egy idő óta felkínálható munkahely is több van. Ugyanakkor a kedvezményezettek nem veszítenek sokat, mert a következő hónapban újra bejelentkezhetnek, és a családjuk újra megkapja a támogatást. A munkanélküliségi segélyt ugyanis egész időtartamra megvonják a felajánlott állás visszautasítása esetén, ám a szociális segélyt csak legtöbb egy hónapra veszítik el ilyen esetben.
Kelemen Tibor szerint éppen emiatt törvénymódosításra lenne szükség, hiszen a jelenlegi szociális rendszer nem ösztönzi a munkavállalást, ugyanis, ha egy kedvezményezett munkahelyet talál, az egész családja elveszíti a támogatást, ami egy nagy létszámú család esetében több lehet, mint a minimálbér.
Kovászna megyében egyre több munkaadó keres alkalmazottat, nehezen találnak megfelelő szakembert. Előpatak önkormányzata is a az ügynökségnél jelezte, hogy három juhászt alkalmazna, családostól felvenné őket, de a faluban nehezen találnak jelentkezőt, holott az átlagosnál sokkal magasabb, 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta.
Kovászna megyében tavaly a munkanélküliségi mutató 4,4 százalékon állt, a munkanélküliek száma pedig 4000 fő alá esett. Közülük csak 598-an kapnak munkanélküli segélyt. A megyében 88 300 munkaképes személy van, és 46 ezernek van munkakönyves állása, a többiek a mezőgazdaságban dolgoznak vagy háztartásbeliek.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!