
Kiszáradó vízfolyások és csermelyek Háromszéken
Fotó: Kristó Róbert
A rendkívüli kánikulának országszerte sajnálatos következményei vannak, és ezek Háromszéken is megmutatkoznak – még ha nem is a déli országrészben tapasztalható mértékben. Ráduly István prefektus a Kovászna Megyei Vízügyi Igazgatóság jelentésére alapozva a július folyamán tapasztalt szélsőségesen magas hőmérsékleti értékekre és azok következményeire vonatkozóan mutatott be néhány adatot.
2024. július 31., 10:372024. július 31., 10:37
Kovászna megyében június 21. és július 20. között a hőmérséklet 27 napon meghaladta a 30 Celsius-fokot, 15 napon pedig elérte a 35 fokot is, július 17-én vörös jelzésű hőségriasztást is ki kellett adni, amire még nem volt példa a megyében.
A háromszéki vízügyi hivatal jelentése szerint az elmúlt hetekben Kovászna megyében teljesen kiszáradt nyolc vízfolyás (a Martonfalva, Érpataka, Szacsva, Zabola, Ozsdola, Kisbölön, Nagybölön és Debren patakok) és további közel húsz csermely.
A folyamatosan apadó vízhozam miatt a vízügyi hivatal az 1996-ból származó 107-es törvény értelmében a Torja, Kászon, Borvíz és Márkos patakokon negyedfokú vízkorlátozást, azaz teljes felhasználási tilalmat vezetett be a mezőgazdászoknak, akik e folyók vizével öntözték a földjeiket. A Köröspatak, Bölön, Ajta patakára előírt másod- és harmadfokú (azaz 40–50 százalékos) korlátozás nagyon hátrányosan érintett több haltenyészetet, amelyek innen nyerték a vízutánpótlást.
A fent részletezett jelenségeknek összetett oka van, de mind összefügg az általános felmelegedéssel:
A június-július hónapokra vonatkozó, Baróton, Bikfalván és Kézdivásárhelyen reggel 6 és este 18 órakor mért értékek átlagából származó évi középhőmérséklet 2021-tól folyamatosan nő: ha akkor 18,7 fok volt, idén már 21,4.
Az Olt folyó Mikóújfalunál mért júliusi átlagos vízhozama 11,65 köbméter volt, idén e hónapban az átlag csak 2,89. A Kászon patakán a sokéves júliusi átlag 2,56 köbméter, idén ez az érték mindössze 0,35.
E szélsőséges értékek ellenére Ioan Ilaș és Kozma Béla, a háromszéki vízügyi, illetve mezőgazdasági igazgatóság vezetői a prefektusi kollégium előtt bemutatott jelentésük kapcsán egyaránt annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a megyében nincs talajtani szárazság, bár csökkent a talajvízszint és a kutakban levő víz mennyisége is.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
A bukaresti ítélőtábla pénteken helyt adott Nelu Iordache üzletember rendkívüli jogorvoslati kérelmének.
Radu Miruță védelmi miniszter és kormányfőhelyettes pénteken a Facebook-oldalán bejelentette, hogy a következő hónapokban felgyorsított ütemben összesen 21 haderőfejlesztési beruházásra készül a minisztérium.
Kilenc helyszínen tartott házkutatást a rendőrség pénteken. A Hargita és Maros megyékben végrehajtott akciók során jelentős értékű készpénzt, cigarettát, valamint mobiltelefonokat foglaltak le.
Önkormányzati vezetőkkel tanácskozott pénteken a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetése. Kelemen Hunor kijelentette, hogy az adóemelés sok családnak nehézséget okoz, bocsánatot kell kérniük mindenkitől.
Személyautó sodródott le egy baleset következtében a 13A jelzésű országútról Szentegyháza és Csíkszereda között, Kalibáskő közelében pénteken délután.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A litván hatóságok szerint az orosz katonai hírszerzés (GRU) állt egy 2024-es litvániai gyár elleni gyújtogatási kísérlet mögött; az üzem rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek – írja az Agerpres a Reuters pénteki beszámolója alapján.
3 hozzászólás