A székelyek nemesek, szabadok és egyenlők

Ráduly Róbert Kálmán polgármester. Tekintse meg fotógalériánkat!

Az ünneplőket és vendégeiket – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest és vele együtt édes hazánkat, Magyarországot, Tőkés László EP-alelnököt, az EMNT elnökét és rajta keresztül azt a kontinenst, amelyen őseink máig élő hazát teremtettek számunkra, Kelemen Hunort, Csíkszék parlamenti képviselőjét, az RMDSZ elnökét, a román kormány vallásügyi és kulturális miniszterét és vele együtt minden székely testvérünket – Csíkszereda székely ruhába öltözött polgármestere köszöntötte.

Ráduly Róbert Kálmán az összefogás fontosságát emelte ki, hiszen mint fogalmazott, „amíg Magyarországon kétharmad elég ahhoz, hogy rendet teremtsenek, mifelénk, az önhibánkon kívül, határon túl szakadt nemzetrészek esetében mindenkire szükség van az új világ megteremtéséhez”. A város elöljárója, megemlítve a pilvaxi ifjakat, kiemelte, nekünk azokra a csíki, székely ifjakra is emlékeznünk kell, akik Gál Sándor első szavaira honvédnek álltak. „Világost követően az egész Magyarországra, Nyerges-tetőt követően pedig ránk székelyekre is sötétség borult” – mondta Ráduly. És mint megjegyezte, ha álmodunk, szépeket álmodunk, gond a felébredéskor adódik, amikor bemegyünk a hivatalokba, és bár mi az anyanyelvünkön szólunk, idegenül szólnak hozzánk. „Nekünk az a feladatunk, hogy ne csak éjszaka legyünk egyenlők ezen a vidéken, hanem nappal is. Ez 1848 erdélyi, kolozsvári legfontosabb üzenete, ennek szellemiségében van tennivalónk.” Ehhez azonban – jegyezte meg – meg kell változni, ki kell állni a nemzeti ügyekért, ki kell alakítani az új nemzeti konszenzust. „Új nemzeti minimumra van szükség. És mi székelyek ezen nemzeti minimum jegyében az önrendelkezéstől akarunk kiindulni. Nekünk mostantól csak olyan jelöltekre kell szavazni helyi, megyei önkormányzatokban, parlamentben, akik felesküdtek a területi autonómiánkra. (…) Amikor területi autonómiáról beszélünk a nemzeti konszenzus jegyében, nem csak magunkra gondolunk, hanem a Csallóközt is látjuk, a vajdasági testvéreinket is szem előtt tartjuk, és a kárpátaljai sorstársainkról sem feledkezünk meg. Rólunk, székelyekről azt mondták évszázadokon át: a székelyek mind nemesek. Azaz szabadok és egyenlők. Tegyünk azért, hogy ez továbbra is így legyen, ne csak itt a Székelyföldön, hanem mindenhol, ahol magyarok élnek” – zárta ünnepi gondolatait Csíkszereda polgármestere.

Harcunkat csak együtt vívhatjuk meg

Céljainkért egy emberként kell kiállni – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint, bár ma már természetes, hogy házainkra kitűzzük a magyar zászlót, szívünk fölé pedig a kokárdát, és úgy ünneplünk, nem szabad felednünk a 21 évvel ezelőtti eseményeket, amikor Marosvásárhelyen egyetlen magyar nyelvű felirat lángba borította a várost. „A dolgok mindig visszafordíthatók. Európának ebben a részében még nem dőlt el minden. Nekünk a szabadságszeretetet, az akaratot, a vágyat, a hitet, a reményt, hogy szabadon akarunk élni, szabadon tudunk élni, egy pillanatra sem szabad feladnunk, elfelednünk. Nekünk mindennap meg kell harcolnunk szabadságunkért” – mondta Kelemen, meghatározva a célt is, amiért közösen kell tenni. „Nem akarunk sem többet, sem kevesebbet, mint amit a márciusi ifjak akartak: szabadon élni, szabadságban élni, és mi magunk döntsük el azt, hogy mit teszünk a jövőnkkel. (…) Nem akarunk semmi többet, mint amit 1918-ban ígértek nekünk: autonómiát, önrendelkezést. Ennyit akarunk, nem többet. Nem valakik ellen, hanem mi magunkért, az erdélyi magyarokért, a székelyekért” – hangsúlyozta a szövetség elnöke.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes

Megharcolni minden magyarért

Semjén Zsolt, a magyar kormány miniszterelnök-helyettese néhány gondolatban ecsetelte, miért is érdemes a magyar nemzethez tartozni, illetve felelevenítette azokat a történelmi eseményeket, amelyekből le kell vonnunk a tanulságokat. Feladatunk pedig – mondta – a nemzet megmaradásának szolgálata és az országépítés, amiért együttes erővel kell tennünk. „Lehet számtalan véleménykülönbség, személyes ütközés, különböző felfogás, de a nemzet szolgálatában, a nemzet iránti hűségben nem lehet különbség köztünk” – határozta meg 1848 üzenetét Semjén, utalva arra, hogy az idei március 15-e más, mint a korábbiak. „Legalapvetőbb kötelességünknek éreztük, hogy lemosva ama 2004. december 5-e nemzetárulásának a szégyenét, az legyen az első teendőnk, hogy a világon bárhol élő magyarok számára úgy biztosítsuk a magyar állampolgárság lehetőségét, hogy ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket. 2004. december 5-én Csíkból küldtek a parlamentbe egy fekete gyertyát, amelynek viaszcseppjei az elszakított területek magyarságának könnyeit jelképezték. Örömmel jelentem, hogy most egy fehér gyertyát kaptunk, és holnap ez a fehér gyertya ott lesz a parlamentben” – emelte ki a magyar kormányfő-helyettes.

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke

Magyarnak lenni

„Székelyföld szívében, a Mikó-vár tövében, a Csíkszéki Mátyás Huszárezred – eszmei – védelmében: jó most magyarnak lennünk! A székelyföldi – és a romániai – jégkorongsport fellegvárában, a határainkat meghaladó MOL-Liga Kárpát-medencei mezőnyében: jó most székelynek lenni! Székesfehérvár és Csíkszereda testvérvárosi közösségében a mai napon az egymásra találás felszabadító örömét éljük át: Egy a múltunk – a jövőnk is egy legyen! Gábor Áron Bukarestből végképp hazatalált rézágyúja jelképes ünnepi tiszteletadásával ugyanezt az érzést erősíti bennünk: Magyarnak, székelynek lenni jó!” – szólt az ünneplőkhöz Tőkés László, egyben elismerve: bizony nem mindig volt jó és előnyös magyarnak lenni. „Igen, nekünk, magyaroknak is szégyellnünk kellett saját urainkat és árulóinkat… Nem volt jó magyarnak lennünk a Károlyiak, a Kun Bélák, a Szálasiak, a Rákosi Mátyások, a Kádárok, a Gyurcsányok, valamint saját erdélyi nemzetrontóink gyászkorszakaiban. (…) Mostani ünnepünkön, Székelyföld, Partium és egész Erdély magyarságának nemzeti önrendelkezése távlatában ezért idézem újból a Kiáltó Szó messze hangzó üzenetét: Kiáltom a jelszót: építenünk kell. Szervezkedjünk hát a munkára. Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája!” – zárta beszédét Tőkés László.

Az EP alelnöke Tamás József püspök ünnepi gondolatainak elhangzását követően együtt mondott áldást az egyházi főméltósággal a márciusi hősök emlékére. A Vár téri megemlékezést koszorúzás zárta, majd az ünneplő közösség fáklyás kísérettel a Gál Sándor-szobor elé vonult, ahol Gyerkó László szenátor mondott ünnepi beszédet.

A csíkszeredai megemlékezés ünnepi hangulatát emelte a körmendi és a csíkmadarasi fúvószenekar jelenléte, a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykarának és a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola vegyes karának közös éneklése, illetve a Hargita Nemzeti Székely Népi együttes fellépése.