
Pénzhez jutni. A korlátozások enyhítését gazdasági intézkedéseknek kellene követniük. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Gazdasági szakértőt kérdeztünk arról, hogy milyen fontos lépésekre lenne szüksége most az országnak ahhoz, hogy felélénküljön a gazdaság, és legyen ahová visszatérni dolgozni, ugyanis az Erdélystat szociológiai felméréséből kiderült, a járvány hatásai drasztikusan érintik a munkaerőpiacot, és jelentős szociális következményei vannak.
2020. május 02., 21:232020. május 02., 21:23
Az Erdélystat szociológiai elemzői 7540 erdélyi magyar véleménye alapján vonták le a következtetést, miszerint a válaszadók 15 százaléka tekinthető súlyosan veszélyeztetettnek szociális szempontból, számukra a válság esetleges elhúzódása alapvető egzisztenciális problémákat eredményezhet.
A szociológiai felmérésből kiderült, a februárban még aktív válaszadók alig 63 százaléka dolgozott április elején, a kérdőív kitöltésének időpontjában. Az elemzők megfogalmazták, a járvány hatásai drasztikusan érintik a munkaerőpiacot.
A februárban még gazdaságilag aktív válaszadók 8 százaléka számolt be arról, hogy máris munkanélküli lett, 22 százalékuk kényszerszabadságon, 5 százalékuk fizetés nélküli szabadságon van. További 8 százalék esetében a munkaadójuk már kilátásba helyezte a kényszerszabadságot vagy az elbocsátást április elején.
A jelenleg aktívak 36 százaléka fél, hogy elveszíti munkahelyét vagy munkanélküli marad, amennyiben a szigorító intézkedések még két-három hónapig tartanak.
akik a közszférában (közigazgatás, oktatás, egészségügy), az alapszolgáltatási szektorban (energia, gáz, víz, szennyvíz, hulladék), illetve az információs és kommunikációs ágazatban dolgoznak – derül ki a felmérésből.
Alacsonyabb gazdasági kockázati csoportba tartoznak a mezőgazdaságban tevékenykedők. Itt alapvetően a saját szükségletre termelők vannak jobb helyzetben, az alkalmazottként dolgozók egy számottevő részét szintén fenyegeti a munkanélküliség vagy a kényszerszabadság veszélye – olvasható az elemzésben.
Mihály I. Csaba székelyudvarhelyi gazdasági elemző megkeresésünkre kifejtette, szerinte a kormány következő lépése egy olyan gazdaságélénkítő csomag összeállítása kellene legyen, amely mindenekelőtt a kis- és középvállalatokat hozza helyzetbe.
„A járvány kitörésével a hatóságok behúzták a vészféket. Ezért a kérdés számomra most az, hogy hogyan érintette ez a gyors leállás a kis- és középvállalatokat, és hány marad közülük életképes. Úgy gondolom, hogy az első lépés a szabad mozgást lazító intézkedések mellett az lenne, hogy újra kellene indítani a gazdaságot. Mozgásba hozni ezeket a vállalkozásokat, mert
A költségvetéshiány már a tavaly magasabb volt az uniós átlagnál, és ebben az esztendőben tovább romlott a helyzet. Ennek eredményeként Románia egyre nehezebben, és nagyobb kamatköltséggel kap kölcsönpénzt a nemzetközi piacokon, azért hogy fizetni tudja a közalkalmazottakat, a nyugdíjakat, a munkanélküli segélyeket.
A következő lépésnek egy olyan gazdaságélénkítő csomag összeállításának kellene lennie, amely mindenekelőtt a kis- és középvállalatokat hozza helyzetbe. Ez a csomag egyrészt a vállalkozásfejlesztésekre, esetleges profilváltásra kellene koncentráljon, másrészt pedig konkrét támogatást kellene biztosítania azoknak, akik munkahelyeket hoznak létre, alkalmazni szeretnének” – fejtette ki a Székelyhonnak Mihály I. Csaba. Hozzátette, nagyon fontosnak tartja a foglalkoztatás mutatóin javítani, munkát biztosítani azoknak, akiknek nem lesz már ahová visszatérniük.
„A képlet egyszerű: a bizonytalan munkahely, a munkanélküliség és a zavaros jövőkép lassítja a fogyasztást. Ez közép- és hosszútávon is kevesebb bevételt jelent az állami költségvetésbe, másrészt a még meglévő munkahelyek sorsát is veszélybe sodorja” – mondta a szakértő.
Csak 2021-ben látja valószínűnek, de fontos lépésként említi ugyanakkor a költségvetési hiány csökkentését. „Ez azért is fontos, mert egyébként nem lesz megállítható a lej romlása az euróhoz viszonyítva, az árak növekedni fognak, ami leginkább azokat fogja érinteni, akik már most nehéz helyzetben vannak” – tette hozzá a szakértő.
Az ankarai NATO-csúcs alkalmat teremt arra, hogy a szövetségesek ismét kiemelt figyelmet fordítsanak a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetére, valamint a drónincidensekre – közölte az elnöki hivatal.
A munkaügyi felügyelők ellenőrzik a napokban, hogy a munkáltatók betartják-e a rendkívüli hőség idejére előírt munkavédelmi intézkedéseket, és a jogsértéseket büntetni fogják – közölte hétfőn Mihai Uca, a Munkaügyi Felügyelőség vezetőhelyettese.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
A nyári érettségire feliratkozott diákok 98,2 százaléka vett részt hétfőn a román nyelvből és irodalomból tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.
Megjelent hétfőn a Hivatalos Közlönyben az érettségi kötelező tantárgyából tartandó írásbeli vizsga egy nappal történő elhalasztásáról szóló miniszteri rendelet.
12,6 millió lejes kincstári hitel felvételéről döntött Hargita Megye Tanácsa. A kölcsönt három beruházás finanszírozására fordítanák, miközben a korábbi hitelkeretek felhasználását is átcsoportosították, és döntöttek a homoródi területek rendezéséről is.
Két újmisést szenteltek fel hétfőn, Szent Péter és és Szent Pál napján a gyulafehérvári székesegyházban. Az újmisések a megbízólevelüket is megkapták amellyel segédlelkésznek nevezték ki őket.
Általában meleg marad az idő a következő két hétben, de lesznek átmeneti lehűlések is, és főként július elején esőkre is számítani kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 29. és július 12. közötti előrejelzéséből.
Megoldhatónak tartották a hétfői román nyelv és irodalom írásbelit azok a székelyudvarhelyi végzősök, akiket a vizsga után kérdeztünk. Noha a rendkívüli hőség is nehezítette a vizsgát, a feladatsor nem okozott különösebb meglepetést.
Egy nappal elhalasztják a keddi matematika és történelem írásbeli vizsgákat a várható rendkívüli hőség miatt.
1 hozzászólás