A mankókkal vagy kerekesszékkel közlekedők életének nehézségeit, apró buktatóit csak ők maguk és a közvetlen környezetükben élők ismerik. Nekünk, egészségeseknek természetes, hogy beugrunk a kocsiba, felülünk az autóbuszra, másodpercek alatt ki- vagy leszállunk, és máris vásárolunk, közintézményekben ügyeket intézünk. Aki azonban egyáltalán nem, vagy csak részben használhatja lábait, annak sokkal több időbe, energiába kerül mindez.

A majdnem kétszáz mozgássérült személyt képviselő HIFA Románia ügyvezető igazgatója, Csata Éva érdeklődésünkre elmondta, hogy a hozzájuk tartozó mozgássérültek, mozgáskorlátozottak mintegy 10 százalékának van saját gépkocsija, de nem mindenki használja.

„A sok negatív tapasztalat miatt kevesen közlekednek autóval, próbálják meg egyénileg megoldani ügyes-bajos gondjaikat, bevásárlásukat. Gondot okoz számukra részben, hogy a parkolóhelyek nincsenek megfelelően kijelölve, felfestve. Gondoljunk csak bele, hogy egy zsúfolt utcában a leparkolt autó ajtaját ki kell nyitni, abból először ki kell tenni a kerekesszéket, utána az érintett személy beleül, s ez idő alatt olyan magasságban van, mintha guggolna a jármű mellett, s matatná a zárat. Ez azt jelenti, hogy ha a többi sofőr nem figyelmes, vagy egy magasabb autót vezet, nem is látja meg, hogy ott van még valaki. Az üzleteknél bár vannak a bejárathoz közel kialakított helyek, a biztonsági őrök nem figyelmeztetik az egészséges autósokat, hogy ne foglalják el azokat, mert sérültek számára fenntartott. A kerekesszék kiemeléséhez és használatához a megszokottnál szélesebb helyre van szükségük a sérülteknek, nem tudnak egy átlagos parkolóba behúzni, mert akkor nem tudnak kiszállni az autóból, bennrekednek. Ez sokszor megtörtént már. Próbáltunk az üzletekkel tárgyalni, hogy utasítsák a parkolóhelyeket felügyelő alkalmazottaikat, hogy figyeljék a sérültek számára fenntartott helyeket, azok maradjanak mindig szabadon, de nem jártunk sikerrel” – mondta az ügyvezető igazgató, aki arról is beszámolt, hogy

A kisbusz parkolása is nehézkes szokott lenni, a már említett okok miatt. Csata Éva szerint jó lenne, ha az egészségesek egy kicsit érzékenyebben viszonyulnának sérült társaikhoz, megpróbálnának egy kicsit az ő szemükkel látni, az ő helyzetüket átérezni, s akkor bizonyára kevesebben foglalnák el a számukra fenntartott helyeket.

Györfi Júlia marosvásárhelyi önkormányzati képviselő, aki mankókkal jár és saját gépkocsijával közlekedik a város utcáin, elmondta: naponta tapasztalja, hogy elfoglalják a fogyatékosok számára fenntartott parkolóhelyeket.

– mondta Györfi Júlia

Az is megtörtént – tette hozzá –, hogy a helyszínen volt egy rendőr, de az nem mert ⁄akart szólni semmit a törvénytelenül parkolónak, azt mondta, hívjam az 112-t, onnan küldenek majd valakit.

„Hasonló a helyzet a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal oldalsó bejáratánál a fogyatékosok számára fenntartott parkolók esetében is, mindig el vannak foglalva. Többször szóvá tettem már ezt, hiába. Egyszer, amikor tanácsülésre mentem, leparkoltam a polgármester tanácsadójának fenntartott helyre, annak ellenére, hogy a biztonsági őr tiltakozott, majd kérlelt, hogy vigyem el onnan az autómat. De mankókkal nem tudok nagy távolságot megtenni, ezt szépen megmagyaráztam neki, s felmentem az ülésre. De vannak közöttünk, akik kevésbé rámenősek, inkább nem mennek sehova, nehogy ne kapjanak parkolóhelyet, s ne tudjanak biztonságos körülmények között kiszállni a járműből, kerekesszékkel közlekedni” – részletezte Györfi Júlia, aki szerint vannak olyan helyek, ahova még ő sem mer saját autóval elmenni, ilyen például a nagykórház, ahol az egészségügyben dolgozók foglalják el a sérültek számára fenntartott parkolókat.

– tette hozzá az önkormányzati képviselő.

Aztán mégis visszaült a kocsiba, és odébb parkolt le.