A Sapientia válasz Trianonra

Ünnepség az aulában

A koronkai kampusz aulájában ünneplőbe öltözött fiatalok búcsúztak az egyetemtől: sapientiás zöld nyakkendő, néhol meg székely ruha jelezte, hogy kik ballagnak el a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemtől.

A ballagási beszédek sorát a Sapientia Alapítvány elnöke, Kató Béla nyitotta: felhívta az ünneplők figyelmét, hogy június 4. az a nap, amely nemzetünk életében olyan sok keserűséget okozott. „Tavaly óta azonban június negyedike nem a gyász, hanem az összetartozás napja. 11 évvel ezelőtt a magyar kormány megalapította a Sapientia egyetemet, amely egy válasz volt Trianonra. Trianonra csakis ilyen válaszokat szabad adni” – hangsúlyozta Kató Béla, aki abban reménykedik, hasonló válaszokat adnak majd az egyetem végzősei is, akik kikerülve az EMTE falaiból, megállják helyüket.

„A diákokkal közös siker lenne az intézmény akkreditációja”

Az egyetem rektora, Dávid László szerint az eszményképet megtestesítő egyetem a középszerűséget megszüntető tudást kell jelentse. „Egy igazi értelmiségi nem csak anyagi sikerekre vágyik, hanem társadalmi elismerésre is. Meg vagyok győződve róla, hogy ti sikeresek akartok lenni, és itthon akartok sikerre jutni majd” – fogalmazott a rektor, majd hozzátette: „A diákokkal közös siker lenne az intézmény akkreditációja”.

8 szak 185 végzőse búcsúzott az egyetemtől

Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Zsigmond Barna Pál az ünneplő intézmény jelentőségére hívta fel a figyelmet: „Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem az utóbbi évek egyik legnagyobb sikere, ami a felsőoktatást illeti” – hangoztatta a marosvásárhelyi születésű főkonzul, majd köszönetet mondott Hollanda Dénes egykori dékánnak, hogy valamikor megálmodta és felkarolta a magyar egyetem ügyét.

A marosvásárhelyi kar dékánja, Székely Gyula az elmúlt időszak megvalósulásairól számolt be. Elmondta, sikerült egy olyan szakot beindítani, amely az országban csak itt van, de a tudományos munkáról, konferenciákról is beszámolt, valamint arról az elnöki látogatásról, amikor a magyar államfő, Schmitt Pál letette az épülő bentlakás alapkövét.

Hűen a Sapientia szellemiségéhez

A Sapientia ballagásáról idén sem hiányzott az egyházi áldás: református, katolikus, unitárius és evangélikus pap bocsátotta útjukra a fiatalokat, valamint az öt tanszékvezető is tanácsokkal látta el a búcsúzókat.

Nem hiányzott az egyházi áldás a kicsengetésről

A búcsúzók részéről Gábor Balázs szólalt fel. „Ezt az egyetemet nem az épület, vagy az évszázados múlt teszi naggyá, hanem mi, akik itt vagyunk, voltunk és leszünk. A többiek nevében is megígérem, hogy amit kaptunk, megőrizzük, továbbadjuk, és mindig hűek maradunk a Sapientia szellemiségéhez” – fogalmazott a végzős hallgató.

A hagyományhoz hűen idén is a ballagási menettel zárult az ünnepség, amikor a végzősök még utoljára végigballagták az egyetem folyosóit, bekukkantottak a jól ismert termekbe, ahol három vagy négy évig koptatták a padokat.