A Sapientia negyedik önálló karán is megtartották a tanévnyitót

„Jövőt építeni nem lehet egyik napról a másikra” – nyomatékosította ismételten a megnyitón Kató Béla református püspök, a Sapientia kuratóriumának elnöke, aki felidézte azt, hogy

Agrár- és erdőgazdálkodás szakkal tervezték az indulást, de ebből a 2014/15-ös tanévben csak az első sikerült, a másodikat pedig csak 2020-ban sikerült elindítani. Ezekhez 2021-ben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) partnerségével társították a képzőművészeti képzést,

A késésért Kató Béla a román oktatási rendszert, az akkreditációs rendszer lassúságát és a bürokráciát tette felelőssé. A tervezett szakokra való tekintettel már a kezdetekkor, 2013-ban föld- és erdővásárlásokba kezdtek, így

Ahogy a püspök elmondta, 2018-ban döntöttek arról is, hogy a tervezett szakokra való tekintettel új campust építenek. Ennek két hete van meg az építési engedélye, így idén elindulhat a munkálat, 2025 őszén pedig a jelenlegi elsőévesek már remélhetően az új helyszínen ballaghatnak – fejtette ki a tanévnyitón résztvevőknek Kató Béla. Az eddigi megvalósításokért köszönetet mondott Orbán Viktornak, az egyetemi oktatóközösségnek, a hallgatóknak és a korábbi tanulmányi központ vezetőjének, Nyárádi Istvánnak is. A stafétát átvevő Náhlik András dékánnak intézményépítői szerepében pedig Ravasz László egykori dunamelléki református püspök nagybátyjára vonatkozó szavaival állította magasra a mércét. Gönczi Lajos egykori székelyudvarhelyi kollégiumi igazgatóról ugyanis azt írta unokaöccse: „látott, felügyelt, jelen volt, a kollégiumért gondolkodott, érette szenvedett, benne, általa, érette élt”.

Szerinte így sikerült a kishitűek, tamáskodók ellenére felépíteni több mint húsz éve az új magyar egyetemet, majd a negyedik, sepsiszentgyörgyi önálló kart is, holott már a Sapientia megalakítása előtt is sokan kételkedtek abban, hogy lehetséges, hogy van kivel és van kinek létesíteni magyar egyetemet Erdélyben. A gólyákhoz fordulva azt hangsúlyozta, hogy

A Sapientia léte az egész magyar nemzet sikere – mondta a el Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, felemlegetve, hogy mekkora tragédia volt a Bolyai egyetem megszüntetése, amellyel viszont nem sikerült megszüntetni a felelős, cselekvő gondolkodást, így lett most a sepsiszentgyörgyi a Sapientia negyedik kara.

Bevallása szerint a Sapientiával megalakulása óta kapcsolatban volt Szili Katalin miniszterelnöki tanácsadó, a pécsi Universitas Quinqueecclesiensis alapítvány kuratóriumi tagja, aki felidézte, hogy

A PTE és a Sapientia nemrég döntött a következő 10 évre vonatkozó stratégiai együttműködésről, remélhetően ez lehetővé teszi a további bővítést is – mondta el a tanévnyitón Szili Katalin.

Fedeles Tamás, a PTE rektorhelyettese elsősorban a művészeti szak hallgatóit köszöntötte. Idén összesen 32-en tanulnak a festő- és szobrász szakokon, közülük 12-en elsőévesek. Fedeles elmondta, hogy

„Minden erőmmel azon leszek, hogy szolgáljam a Sapientiát, az erdélyi magyarságot, a Székelyföldet” – válaszolt Kató Béla hozzá intézett szavaira a Sepsiszentgyörgyi Kar dékánja, Náhlik András, aki költők idézeteivel világított rá a hallgatók számára fontos fogalmakra:

Laudációját Dávid László, a Sapientia EMTE korábbi rektora olvasta fel. Nyárádi köszönőbeszédében elmondta: 20 éve van a Sapientia fedélzetén, a sepsiszentgyörgyi kar alapozásában munkásként vett részt, és nem sikerült volna véghezvinnie, ha a szentgyörgyi és marosvásárhelyi karon oktató kollégák, az anyaország és a család nem segítette volna munkáját.

Az ünnepségen közreműködött István Ildikó népdalénekes a 4cord Quartet is.