
Fotó: Freepik
A romániai alkalmazottak nem szívesen ajánlják jelenlegi munkahelyüket másoknak: csak minden harmadik munkavállaló tenné ezt meg egy friss felmérés alapján.
2025. február 27., 12:132025. február 27., 12:13
Első alkalommal készítette el a Pluxee Románia és a The Happiness Index A munkahelyi boldogság barométere című elemzést, amely a neurotudomány segítségével értékeli a romániai vállalatok szervezeti kultúráját.
A Wall-street.ro gazdasági portál által szemlézett közvélemény-kutatás eredményei szerint a romániai vállalatok jobb eredményeket értek el az érzelmi és a racionális dimenzió alapjául szolgáló mutatóknál, mint az ösztönös és a reflektív szükségletek esetében.
A tanulmányt a román piac szempontjából kritikus időszakban mutatták be, amikor a munkakultúra változásai, a gazdasági nyomás és a munkavállalók változó elvárásai újradefiniálják a munkahelyeket – húzza alá a felmérés eredményeit ismertető elemzés. Arra is rámutat, hogy a tanulmány az önbevallásos adatokon túl mélyebb betekintést nyújt, feltárva a tudatalatti érzelmeket, a stresszt kiváltó okokat és a kognitív válaszokat, amelyek a munkavállalók munkahelyi tapasztalatait alakítják. Ez a tudományos megközelítés objektív szemüvegen keresztül mélyebb betekintést nyújt a vállalkozásoknak, lehetővé téve számukra, hogy olyan munkakörnyezetet alakítsanak ki, amely elősegíti a valódi elkötelezettséget, elégedettséget és hosszú távú termelékenységet.
Fotó: Freepik
A friss barométer szerint
Emögött az áll, hogy sok munkavállaló úgy érzi, munkáltatója nem ismeri el teljes mértékben erőfeszítéseit. A munkavállalók eközben 7,6 ponttal értékelik munkahelyi kapcsolataikat, ami azt jelzi, hogy pozitív tapasztalataik az együttműködésen, a csapatmunkán és a harmonikus interakciókon alapulnak.
Ezzel szemben a munkahelyi szabadságot is 7 pontra értékelik. Bár a munkavállalók bizonyos szintű autonómiával rendelkeznek, az eredmény azt mutatja, hogy van még mit javítani mind a személyes szabadságon, mind a munkafeladatok rugalmasságán, hogy a munkavállalók gyakrabban hozhassanak döntéseket – tanácsolja az elemzés, amely szerint a biztonság egy másik figyelmet igénylő szempont, 6,8-as pontszámmal. Ez az eredmény a biztonságos fizikai környezetet tükrözi, de a szervezetbe vetett bizalom alacsonyabb szintjét is, ami hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a munkavállalóknak a vezetőkbe vetett bizalmát.
Ennél is rosszabb a helyzet, ha azt vesszük górcső alá, hogy
ami azt mutatja, hogy a munkavállalók több megbecsülést szeretnének, és elvárják, hogy valóban meghallgassák őket.
Fotó: Pixabay
A munkavállalók elkötelezettségének pontszáma átlagosan 7,1, ami elsősorban azt hangsúlyozza, hogy a munkavállalók nagyra értékelik a munkaterhelésük kezelésében kapott támogatást, azonban jobb belső kommunikációt szeretnének. Fejlesztendő területként 7,2 pontot kapott továbbá a munka értelme és célja – bár a munkavállalók úgy érzik, hogy összhangban vannak a vállalat küldetésével és céljaival, azt mondják, hogy nem érzik magukat inspiráltnak és hiányoznak a szakmai kihívások.
A munkahelyi boldogság barométere a romániai munkavállalók előtt álló kihívásokat többek között kor és vállalatméret szerint is meghatározta. Kiderült: a 19 és 30 év közötti munkavállalók alacsonyabb szintű boldogságról és elkötelezettségről számoltak be, mint idősebb kollégáik. Sokan úgy érzik, hogy alulértékeltek, és nehezen találnak értelmet a munkájukban. Ez az eredmény szakemberek szerint azt mutatja, hogy a munkáltatóknak nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a pályakezdő munkavállalóknak nyújtott támogatásra. Másrészt
Ami a cég méretét illeti, a kisvállalkozások (kevesebb mint 50 munkatárs) alkalmazottai úgy érzik, jobban kötődnek a szervezet stratégiájához és értékeihez, míg a nagyvállalatok (több mint 1000 alkalmazott) alkalmazottai gyakran úgy érzik, hogy nem ismerik el és nem becsülik meg őket, annak ellenére, hogy több erőforrással és széles körű fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a nagy szervezeteknek személyre szabott megközelítést kell alkalmazniuk a munkavállalók elkötelezettségének növelése érdekében – vonja le fontos következtetésként az elemzés.
A barométer a Net Promoter Score módszertanát alkalmazva arra is választ keresett, hogy a munkavállalók milyen valószínűséggel ajánlanák jelenlegi munkahelyüket másoknak. Az eredmény nem túl kecsegtető a cégvezetőkre nézve: a munkavállalók mindössze 32 százaléka mondta azt, hogy ajánlaná munkahelyét másoknak, míg 48 százalékuk nem. A fennmaradó 20 százalék semlegesen nyilatkozott.
Az eredmények tükrében tehát a vállalkozásoknak javítaniuk kell szervezeti kultúrájukon, meg kell erősíteniük HR-stratégiájukat, és olyan politikákat kell kialakítaniuk, amelyek valóban támogatják a munkavállalók jólétét – húzta alá a Wall-street.ro elemzése.
A munkahelyi boldogság barométerét a Pluxee Románia végezte a The Happiness Indexszel együttműködve. Az adatokat három héten keresztül (október 25. – 2024. november 18.) 10 674 romániai munkavállalóból álló mintán gyűjtötték digitálisan. A kutatás célja, hogy 22, előre meghatározott, idegtudományi (vagy idegbiológia, angolul neuroscience vagy brain science) alapokon nyugvó kérdéssel segítsen a szervezeteknek megérteni a munkavállalók munkahelyi boldogság- és elkötelezettségi szintjét. A kérdőívben kérdések vonatkoztak a boldogságra, az elkötelezettségre, az általános boldogságra és az alkalmazottak Net Promoter Score-jára – NPS, vagyis arra, hogy mennyire ajánlanák másoknak a céget, ahol dolgoznak.
Hónapokon át tartó bizonytalanságot, példátlan természeti károkat és folyamatos beavatkozásokat hozott 2025 Parajdon és a Kis-Küküllő mentén: a sóbányát elárasztó víz nemcsak egy település, hanem egy teljes térség életét forgatta fel.
Nicușor Dan elnök szerint 2026-ban az államnak hatékonyabbá, igazságosabbá kell válnia és közelebb kell kerülnie a polgárokhoz, miután a 2025-ös esztendő „a megpróbáltatások, a szorongások és a jogos kérdések éve” volt.
November 12-én érkezik a magyarországi mozikba a Hogyan tudnék élni nélküled? című zenés romantikus vígjáték második része – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI) szerdán az MTI-vel.
A jövőben hivatalos polgárőrséget hoz létre a kászonaltízi önkormányzat, ugyanis az elmúlt időszakban történt kászonjakabfalvi gyújtogatások után belátták: szükség van a járőrőrözésekre. Addig is önkéntes alapon már elkezdték a tevékenységet.
Eddig csaknem 150 tonna pirotechnikai eszközt koboztak el a hatóságok a Tűzijáték elnevezésű országos akció során.
A Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) 2026-ban 250 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út forgalomba helyezését tervezi – közölte szerdán a Facebook-oldalán Cristian Pistol.
Az igazi havazás még várat magára Gyergyó térségének nagy részén, emiatt a korábbi évekhez képest valamivel kevesebb vendég érkezik Gyergyószékre szilveszterezni. A sípályákon a hóágyúzás segítségével ezekben a napokban indul az élet.
Téli útviszonyok jellemzik Hargita megye egyes térségeit december 31-én. Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén jelenleg havazik, míg a Csíki- és a Gyergyói-medencében egyelőre elmaradt a hóesés.
Az év végi és újévi szabadnapok biztonsága érdekében fokozott rendőri jelenlét lesz tapasztalható a Kovászna megyében. A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy felelősségteljes magatartással járuljanak hozzá a közrend és a közbiztonság fenntartásához.
Erdővidék központjában is jóváhagyták a 2026-os helyi adók és illetékek emelését. A baróti tanács idei utolsó ülésén azonban nemcsak a kényszerű terhekről volt szó, hanem azokról a pozitív változásokról is, amelyeket a 2025-ös esztendő hozott.
szóljon hozzá!