
Fotó: Freepik
A romániai alkalmazottak nem szívesen ajánlják jelenlegi munkahelyüket másoknak: csak minden harmadik munkavállaló tenné ezt meg egy friss felmérés alapján.
2025. február 27., 12:132025. február 27., 12:13
Első alkalommal készítette el a Pluxee Románia és a The Happiness Index A munkahelyi boldogság barométere című elemzést, amely a neurotudomány segítségével értékeli a romániai vállalatok szervezeti kultúráját.
A Wall-street.ro gazdasági portál által szemlézett közvélemény-kutatás eredményei szerint a romániai vállalatok jobb eredményeket értek el az érzelmi és a racionális dimenzió alapjául szolgáló mutatóknál, mint az ösztönös és a reflektív szükségletek esetében.
A tanulmányt a román piac szempontjából kritikus időszakban mutatták be, amikor a munkakultúra változásai, a gazdasági nyomás és a munkavállalók változó elvárásai újradefiniálják a munkahelyeket – húzza alá a felmérés eredményeit ismertető elemzés. Arra is rámutat, hogy a tanulmány az önbevallásos adatokon túl mélyebb betekintést nyújt, feltárva a tudatalatti érzelmeket, a stresszt kiváltó okokat és a kognitív válaszokat, amelyek a munkavállalók munkahelyi tapasztalatait alakítják. Ez a tudományos megközelítés objektív szemüvegen keresztül mélyebb betekintést nyújt a vállalkozásoknak, lehetővé téve számukra, hogy olyan munkakörnyezetet alakítsanak ki, amely elősegíti a valódi elkötelezettséget, elégedettséget és hosszú távú termelékenységet.
Fotó: Freepik
A friss barométer szerint
Emögött az áll, hogy sok munkavállaló úgy érzi, munkáltatója nem ismeri el teljes mértékben erőfeszítéseit. A munkavállalók eközben 7,6 ponttal értékelik munkahelyi kapcsolataikat, ami azt jelzi, hogy pozitív tapasztalataik az együttműködésen, a csapatmunkán és a harmonikus interakciókon alapulnak.
Ezzel szemben a munkahelyi szabadságot is 7 pontra értékelik. Bár a munkavállalók bizonyos szintű autonómiával rendelkeznek, az eredmény azt mutatja, hogy van még mit javítani mind a személyes szabadságon, mind a munkafeladatok rugalmasságán, hogy a munkavállalók gyakrabban hozhassanak döntéseket – tanácsolja az elemzés, amely szerint a biztonság egy másik figyelmet igénylő szempont, 6,8-as pontszámmal. Ez az eredmény a biztonságos fizikai környezetet tükrözi, de a szervezetbe vetett bizalom alacsonyabb szintjét is, ami hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a munkavállalóknak a vezetőkbe vetett bizalmát.
Ennél is rosszabb a helyzet, ha azt vesszük górcső alá, hogy
ami azt mutatja, hogy a munkavállalók több megbecsülést szeretnének, és elvárják, hogy valóban meghallgassák őket.
Fotó: Pixabay
A munkavállalók elkötelezettségének pontszáma átlagosan 7,1, ami elsősorban azt hangsúlyozza, hogy a munkavállalók nagyra értékelik a munkaterhelésük kezelésében kapott támogatást, azonban jobb belső kommunikációt szeretnének. Fejlesztendő területként 7,2 pontot kapott továbbá a munka értelme és célja – bár a munkavállalók úgy érzik, hogy összhangban vannak a vállalat küldetésével és céljaival, azt mondják, hogy nem érzik magukat inspiráltnak és hiányoznak a szakmai kihívások.
A munkahelyi boldogság barométere a romániai munkavállalók előtt álló kihívásokat többek között kor és vállalatméret szerint is meghatározta. Kiderült: a 19 és 30 év közötti munkavállalók alacsonyabb szintű boldogságról és elkötelezettségről számoltak be, mint idősebb kollégáik. Sokan úgy érzik, hogy alulértékeltek, és nehezen találnak értelmet a munkájukban. Ez az eredmény szakemberek szerint azt mutatja, hogy a munkáltatóknak nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a pályakezdő munkavállalóknak nyújtott támogatásra. Másrészt
Ami a cég méretét illeti, a kisvállalkozások (kevesebb mint 50 munkatárs) alkalmazottai úgy érzik, jobban kötődnek a szervezet stratégiájához és értékeihez, míg a nagyvállalatok (több mint 1000 alkalmazott) alkalmazottai gyakran úgy érzik, hogy nem ismerik el és nem becsülik meg őket, annak ellenére, hogy több erőforrással és széles körű fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a nagy szervezeteknek személyre szabott megközelítést kell alkalmazniuk a munkavállalók elkötelezettségének növelése érdekében – vonja le fontos következtetésként az elemzés.
A barométer a Net Promoter Score módszertanát alkalmazva arra is választ keresett, hogy a munkavállalók milyen valószínűséggel ajánlanák jelenlegi munkahelyüket másoknak. Az eredmény nem túl kecsegtető a cégvezetőkre nézve: a munkavállalók mindössze 32 százaléka mondta azt, hogy ajánlaná munkahelyét másoknak, míg 48 százalékuk nem. A fennmaradó 20 százalék semlegesen nyilatkozott.
Az eredmények tükrében tehát a vállalkozásoknak javítaniuk kell szervezeti kultúrájukon, meg kell erősíteniük HR-stratégiájukat, és olyan politikákat kell kialakítaniuk, amelyek valóban támogatják a munkavállalók jólétét – húzta alá a Wall-street.ro elemzése.
A munkahelyi boldogság barométerét a Pluxee Románia végezte a The Happiness Indexszel együttműködve. Az adatokat három héten keresztül (október 25. – 2024. november 18.) 10 674 romániai munkavállalóból álló mintán gyűjtötték digitálisan. A kutatás célja, hogy 22, előre meghatározott, idegtudományi (vagy idegbiológia, angolul neuroscience vagy brain science) alapokon nyugvó kérdéssel segítsen a szervezeteknek megérteni a munkavállalók munkahelyi boldogság- és elkötelezettségi szintjét. A kérdőívben kérdések vonatkoztak a boldogságra, az elkötelezettségre, az általános boldogságra és az alkalmazottak Net Promoter Score-jára – NPS, vagyis arra, hogy mennyire ajánlanák másoknak a céget, ahol dolgoznak.
Románia népessége várhatóan körülbelül negyedével (24,3 százalékkal) 14,40 millióra fog csökkeni 2100. január elsejére a 2025. január elsején regisztrált 19,04 millióról – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett legfrissebb demográfiai előrejelzéséből.
Egy elszakított vezeték miatt Kézdivásárhely teljes területén szünetel az ivóvízszolgáltatás csütörtök délután. A szakemberek dolgoznak a hiba javításán, de egyelőre nem tudni, meddig tartanak a munkálatok.
A magánszemélyek 1200 lej, a jogi személyek pedig 5000 lej fölötti adótartozással kerülhetnek fel az úgynevezett „szégyenlistára” – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Csütörtökön elfogadott határozata szerint mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül.
Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.
Vécébe dobott fehérnemű miatt dugult el a szennyvízlefolyó és okozott szennyezést Marosvásárhelyen, a Maroson a napokban.
Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.
A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
szóljon hozzá!