Fotó: Freepik
A romániai alkalmazottak nem szívesen ajánlják jelenlegi munkahelyüket másoknak: csak minden harmadik munkavállaló tenné ezt meg egy friss felmérés alapján.
2025. február 27., 12:132025. február 27., 12:13
Első alkalommal készítette el a Pluxee Románia és a The Happiness Index A munkahelyi boldogság barométere című elemzést, amely a neurotudomány segítségével értékeli a romániai vállalatok szervezeti kultúráját.
A Wall-street.ro gazdasági portál által szemlézett közvélemény-kutatás eredményei szerint a romániai vállalatok jobb eredményeket értek el az érzelmi és a racionális dimenzió alapjául szolgáló mutatóknál, mint az ösztönös és a reflektív szükségletek esetében.
A tanulmányt a román piac szempontjából kritikus időszakban mutatták be, amikor a munkakultúra változásai, a gazdasági nyomás és a munkavállalók változó elvárásai újradefiniálják a munkahelyeket – húzza alá a felmérés eredményeit ismertető elemzés. Arra is rámutat, hogy a tanulmány az önbevallásos adatokon túl mélyebb betekintést nyújt, feltárva a tudatalatti érzelmeket, a stresszt kiváltó okokat és a kognitív válaszokat, amelyek a munkavállalók munkahelyi tapasztalatait alakítják. Ez a tudományos megközelítés objektív szemüvegen keresztül mélyebb betekintést nyújt a vállalkozásoknak, lehetővé téve számukra, hogy olyan munkakörnyezetet alakítsanak ki, amely elősegíti a valódi elkötelezettséget, elégedettséget és hosszú távú termelékenységet.
Fotó: Freepik
A friss barométer szerint
Emögött az áll, hogy sok munkavállaló úgy érzi, munkáltatója nem ismeri el teljes mértékben erőfeszítéseit. A munkavállalók eközben 7,6 ponttal értékelik munkahelyi kapcsolataikat, ami azt jelzi, hogy pozitív tapasztalataik az együttműködésen, a csapatmunkán és a harmonikus interakciókon alapulnak.
Ezzel szemben a munkahelyi szabadságot is 7 pontra értékelik. Bár a munkavállalók bizonyos szintű autonómiával rendelkeznek, az eredmény azt mutatja, hogy van még mit javítani mind a személyes szabadságon, mind a munkafeladatok rugalmasságán, hogy a munkavállalók gyakrabban hozhassanak döntéseket – tanácsolja az elemzés, amely szerint a biztonság egy másik figyelmet igénylő szempont, 6,8-as pontszámmal. Ez az eredmény a biztonságos fizikai környezetet tükrözi, de a szervezetbe vetett bizalom alacsonyabb szintjét is, ami hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a munkavállalóknak a vezetőkbe vetett bizalmát.
Ennél is rosszabb a helyzet, ha azt vesszük górcső alá, hogy
ami azt mutatja, hogy a munkavállalók több megbecsülést szeretnének, és elvárják, hogy valóban meghallgassák őket.
Fotó: Pixabay
A munkavállalók elkötelezettségének pontszáma átlagosan 7,1, ami elsősorban azt hangsúlyozza, hogy a munkavállalók nagyra értékelik a munkaterhelésük kezelésében kapott támogatást, azonban jobb belső kommunikációt szeretnének. Fejlesztendő területként 7,2 pontot kapott továbbá a munka értelme és célja – bár a munkavállalók úgy érzik, hogy összhangban vannak a vállalat küldetésével és céljaival, azt mondják, hogy nem érzik magukat inspiráltnak és hiányoznak a szakmai kihívások.
A munkahelyi boldogság barométere a romániai munkavállalók előtt álló kihívásokat többek között kor és vállalatméret szerint is meghatározta. Kiderült: a 19 és 30 év közötti munkavállalók alacsonyabb szintű boldogságról és elkötelezettségről számoltak be, mint idősebb kollégáik. Sokan úgy érzik, hogy alulértékeltek, és nehezen találnak értelmet a munkájukban. Ez az eredmény szakemberek szerint azt mutatja, hogy a munkáltatóknak nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a pályakezdő munkavállalóknak nyújtott támogatásra. Másrészt
Ami a cég méretét illeti, a kisvállalkozások (kevesebb mint 50 munkatárs) alkalmazottai úgy érzik, jobban kötődnek a szervezet stratégiájához és értékeihez, míg a nagyvállalatok (több mint 1000 alkalmazott) alkalmazottai gyakran úgy érzik, hogy nem ismerik el és nem becsülik meg őket, annak ellenére, hogy több erőforrással és széles körű fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a nagy szervezeteknek személyre szabott megközelítést kell alkalmazniuk a munkavállalók elkötelezettségének növelése érdekében – vonja le fontos következtetésként az elemzés.
A barométer a Net Promoter Score módszertanát alkalmazva arra is választ keresett, hogy a munkavállalók milyen valószínűséggel ajánlanák jelenlegi munkahelyüket másoknak. Az eredmény nem túl kecsegtető a cégvezetőkre nézve: a munkavállalók mindössze 32 százaléka mondta azt, hogy ajánlaná munkahelyét másoknak, míg 48 százalékuk nem. A fennmaradó 20 százalék semlegesen nyilatkozott.
Az eredmények tükrében tehát a vállalkozásoknak javítaniuk kell szervezeti kultúrájukon, meg kell erősíteniük HR-stratégiájukat, és olyan politikákat kell kialakítaniuk, amelyek valóban támogatják a munkavállalók jólétét – húzta alá a Wall-street.ro elemzése.
A munkahelyi boldogság barométerét a Pluxee Románia végezte a The Happiness Indexszel együttműködve. Az adatokat három héten keresztül (október 25. – 2024. november 18.) 10 674 romániai munkavállalóból álló mintán gyűjtötték digitálisan. A kutatás célja, hogy 22, előre meghatározott, idegtudományi (vagy idegbiológia, angolul neuroscience vagy brain science) alapokon nyugvó kérdéssel segítsen a szervezeteknek megérteni a munkavállalók munkahelyi boldogság- és elkötelezettségi szintjét. A kérdőívben kérdések vonatkoztak a boldogságra, az elkötelezettségre, az általános boldogságra és az alkalmazottak Net Promoter Score-jára – NPS, vagyis arra, hogy mennyire ajánlanák másoknak a céget, ahol dolgoznak.
Daniel David oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy két órával megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát, az óraadó tanárok óraszáma pedig csökkenni fog.
Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban pedig csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni.
Negyvenhat eltűnt esetet tartanak nyilván Hargita megyében, közülük több mint a fele kiskorú, és jelentős arányban lányok. Minden eltűnést lehetséges bűncselekményként kezel a rendőrség.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a fogyatékkal élő és a rákbeteg személyeknek nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Daniel David csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások.
A kormány deficitcsökkentő intézkedései részeként növelni fogja szeptember elsejétől a személygépkocsik úthasználati díját.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Az alkotmánybíróság ügyvivő elnöke csütörtökön pontosítani kívánta, hogy a mandátuma végéhez közeledő három alkotmánybíró egyike sem kért vagy kapott semmilyen juttatást.
Közúti balesethez riasztották a tűzoltókat a Maros megyei Libánfalva térségében, ahol egy személygépkocsi lesodródott az úttestről. A balesetben egy személy megsérült.
Közvitára bocsátotta csütörtökön a honlapján a pénzügyminisztérium az idei deficitcsökkentő intézkedések első csomagját tartalmazó törvénytervezetet.
szóljon hozzá!