
Fotó: Veres Nándor
A resztoratív szemlélet terjesztését tűzte ki célul Székelyföldön és Románia más területein az a három nyelvű – román, angol, magyar –, nemzetközi konferencia, amelyet a hétvégén tartanak Csíkszeredában.
2021. szeptember 02., 13:372021. szeptember 02., 13:37
2021. szeptember 02., 13:542021. szeptember 02., 13:54
A konferencia témája az autoritáshoz való viszony és a resztoratív szemlélet Kelet-Európában/Romániában, az eseménynek pedig a Sapientia EMTE épülete ad otthont. A resztoratív szemlélet kifejezés a „restore”, azaz újjáépítés szóból ered, jelentése pedig, hogy
A resztoratív szemlélet és gyakorlat híre 2015 decemberében érkezett Székelyföldre, majd 2016-ban néhány kezdeményező szervezésében megtartották az első képzést 15 Hargita és Kovászna megyei személy számára. Ezt újabb találkozások és képzések követték és mára már közel 150 szakember „képződött” az országban.
Fotó: Veres Nándor
A Nemzetközi Resztoratív Konferencia péntek délelőtti megnyitóján elhangzott, hogy három évtizeddel a rendszerváltás után az autoritás, valamint a hozzá való viszonyulásunk még magán viseli a kommunista rendszerből hozott félelem, bizalmatlanság és a hivatalos felszólításra való engedelmesség nyomait, egyéni és társadalmi szinten egyaránt.
A konferencián ilyen és hasonló kérdések mentén szeretnénk közösen gondolkodni, egymástól tanulni. A cél, hogy hazai és nemzetközi formális és informális közösségek tagjaiként egymással találkozzunk, a resztoratív szemlélettel ismerkedjünk, és a használatára inspiráljuk a résztvevőket”.
Fotó: Veres Nándor
A felszólaló szervezők reményüket fejezték ki, hogy
Ugyanakkor bíznak benne, hogy a jelenlévők hasznosnak ítélik meg a három napos eseményt, új együttműködések kiindulópontja lesz és hozzájárul a szemlélet további terjedéséhez Székelyföldön és Románia más területein is.
Fotó: Veres Nándor
A konferencián pénteken, szombaton és vasárnap is különböző tematikájú workshopok és előadások zajlanak a resztoratív szemlélet mentén. Az előadásokat az Amerikai Egyesült Államokból, Belgiumból, Finnországból és az Egyesült Királyságból érkező szaktekintélyek tartják. A konferenciát négy intézmény önkéntesei szervezik: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara, a Hargita Megyei Nevelési- és Erőforrás Központ, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza, és a Nagyváradi Caritas.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!