A régiek szerint ködös tél, szeles tavasz vár ránk

Égi fény a székelyudvarhelyi Jézus-kápolna fölött •  Fotó: Erdélyi-Bálint Előd

Égi fény a székelyudvarhelyi Jézus-kápolna fölött

Fotó: Erdélyi-Bálint Előd

Ma a keresztények nagy része szerte a világon Jézus születése napját ünnepli. Azért nem mindenki, mert például az örmények ezzel január 6-ig kivárnak. De alább nem is az időpontmeghatározás történetét, annak hátterét szeretnénk taglalni, hanem rövid bepillantást engedni a naphoz köthető – Székelyföldön többnyire kiveszett, részben élő – népszokások, hagyományok gazdag tárházába.

Kocsis Károly

2023. december 25., 08:012023. december 25., 08:01

Annyit azért elöljáróban megjegyzünk, hogy a kereszténység korai éveiben a hívők egyöntetűen január 6-án ünnepelték a Megváltó születése napját. De mivel az emberek tudatából nehezen lehetett volna kitörölni az – idén december 22-re eső – téli napfordulóhoz, vagyis a világosságnak a sötétség feletti győzelméhez kötődő ősi emlékeket, a „versenyeztetést” elkerülendő, az egyház, nevezetesen I. Gyula pápa 350-ben ehhez pászította a karácsonyt is, ami nyelvükben egyesek szerint a fekete, sötét jelentésű török (türk) kara szóra vezethető vissza, mások a kerecsensólyommal hozzák összefüggésbe, míg az akadémiai álláspont szerint a szláv korcun, kracsun, azaz „átlép(ő)” szóból származik. A naptárreformok, eltolódás-korrigálások révén aztán ez átkerült december 25-re, és a téli napforduló időpontjától függetlenül így rögzült.

Az év legjelentősebb ünnepéről lévén szó, természetesen

ma bárminemű munkavégzés helyett inkább templomba illik menni, és ezt a régiek is így tartották.

Még az ételt is előre elkészítették, hogy a főzéssel ne kelljen bajlódni.

Jézus születésének ábrázolása a római Santa Maria Maggiore-bazilikában •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Jézus születésének ábrázolása a római Santa Maria Maggiore-bazilikában

Fotó: Kocsis Károly

Székelyvarságon, ha nem volt éppen ítéletidő, olyanok is elmentek misére, akik máskor ritkán látogatták a templomot – olvashatjuk Bárth János monográfiájában. A tanyákról időben elindultak, hogy útközben legyen idejük karácsonyt köszönteni. A templom felé tartók be-benéztek egy-egy útba eső tanyába, ahol kinyilvánították karácsonyi jókívánságaikat. A házbeliek legtöbbször velük tartottak a következő tanyák és a templom felé.

Varságon a XX. század végén is úgy tartották, hogy karácsony napjának délutánja a felnőttek, a házaspárok kántálásának ideje. Különösen jellemző volt a felnőttek kántálásának szokása a XX. század középső harmadában. Általában négy-öt család „tartott össze" kántálás tekintetében. Mise után megbeszélték, hogy miként társulnak, és milyen sorrendben keresik föl egymást. Délután elindultak, és sötét estébe nyúlóan vendégeskedtek. Szerre járták a házakat. Minden házban sült kolbász, rántott kolbász, kalács, tészta és pálinka várta őket. Az ajtók előtt karácsonyi énekeket énekeltek, a szobákban a jobb szóbőségű férfiak ékes köszöntő verseket mondtak.

Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006)

Még az állatnak is ünnep

Pozsony Ferenctől tudjuk, hogy a karácsony Háromszéken is szigorú munkatilalmi napnak számított. Legfennebb annyi kivétellel – már ha ez egyáltalán munkának tekinthető –, hogy a gazdák éjszaka megrázták a szilvafáikat, amitől jobb termést reméltek a jövőre nézve. Ugyanezt a célt szolgálta az előző éjszaka ágy alá tett szalmaköteg is, amivel aztán nagykarácsonykor körbetekerték a gyümölcsfákat. Mezőköbölkúton a szalmát a felsúrolt padlóra terítették.

Vadasdon a juhokat nem engedik ki, nem hajtják szerbe, mivel „nekik is jár egy nap”.

A moldvai Lészpeden még az állatok elől elszedett ganét sem viszik ki az istállóból. A régi Erdővidéken, Sóvidéken az igavonókat egészen vízkeresztig nem fogták be, nehogy elkárosodjanak, és szövéssel, fonással sem kockáztatták a következő év szerencséjének „elfonását”.

„Bizonyos elhárító cselekményeket viszont éppen ebben az időszakban kellett végezni – jegyzi meg Barabás László. – Szovátán ekkor fonták azt a fonalat (cérnát) egész évre, mellyel a ruhát varrták, s így távol tartották a boszorkányokat. Ugyanekkor fonták a cérnának valót Pálpatakán és Alsósófalván is. Az alsósófalvi hiedelem szerint főként a legények gatyáját kellett megvarrni ilyen cérnával…”

Az eszközfának való fát ugyancsak a „két karácsony között” vágták az erdőben, hogy a szó ne költözzön bele, a parajdi sóvágok pedig – még a múlt század 20-as, 30-as éveiben is – a sóhasító faszegnek való bükkfamennyiséget, egész esztendőre, mert „az bírta az ütést, nem hasadozott, nem foszlott”.

Csak üstököst ne lássunk!

A téli napforduló az ősiségben egyben az új év kezdetét jelentette, nagyszüleink azt is kiszámolták, hogy

e naptól február 2-ig kerek másfél órát nyúlik a nap.

De még ennél is fontosabb volt a várható időjárást kifürkészni, hiszen leginkább az befolyásolta a jövő évi termés mennyiségét és minőségét.

Betlehemi jászol karácsonyi vásárban •  Fotó: Beliczay László Galéria

Betlehemi jászol karácsonyi vásárban

Fotó: Beliczay László

A kézdiszentlélekiek az eget főként azért kémlelték, mert a tiszta időtől áldást reméltek; de ha üstököst pillantottak meg, azt szerencsétlenség előjelének tekintették. Amúgy a hideg, zúzmarás, de napsütéses idő jó gabonatermést ígért – a lágy karácsonyt azért nem szerették, mert az hideg húsvétot vetített előre.

Idézet
Szekeres karácsony, szános húsvét

– szokták mondogatni. Azaz a zöld karácsony rossz, fehér húsvétot hoz, a lucskos karácsony pedig felejthető nyarat. Portik Irén nagyszülei megfogalmazásában:

Idézet
Ha karácsony előtt hideg,
Utána biztosan enged.
Karácsonyi jégcsap
Húsvétra pálmát ad.

A várható időjárást oly módon is igyekeztek megtippelni, hogy figyelemmel követték a karácsonytól kezdődő tizenkét nap időjárást, minden napot egy hónapnak feleltetve meg a következő esztendőből. Tehát

amilyen a mai időjárás, olyan várható januárban is!

A háromszéki székelyek még biztosabbra mentek, úgy vélvén, az új esztendő időjárása attól is függ, hogy a karácsony a hét melyik napjára esik.

  • „Ha vasárnapra, akkor jó tél, szeles nyár, mérsékelt tavasz lesz. Minden bőventerem, a jószág szapora lesz.

  • Ha hétfőre esik: ködös tél, szeles tavasz várható. Sokan meghalnák, a jószág dögleni kezd.

  • Ha keddre esik: hosszú tél lesz és nedves tavasz. Sok bor és gyümölcs terem, de sokan meghalnak.

  • Ha szerdára esik: kemény, zúzmarás tél, szeles tavasz, nedves nyár és mértékletes ősz következik. Bőséges lesz a gabonatermés, szapora a jószág.

  • Ha csütörtökre esik: kemény tél, szeles tavasz, száraz nyár jön. Terem mindenféle, de szűkösen.

  • Ha péntekre esik: zűrzavaros tél, hevesnyár jön. Uralkodik majd a szemfájás. A juh és más állatok nagyon pusztulnak.

  • Ha szombatra esik: szép tél, szeles tavasz, kedvetlen nyár, nagydrágaság lesz” (Bálint Sándor).

Úrvacsora után ünnepi ebéd

Bár a nagykarácsony elsősorban bensőséges, családi ünnepnek számított, néhol délutánra, estére lazultak az erre vonatkozó megkötések, számos helyen a kántálást vagy a betlehemezést is erre a napra időzítették, sőt ez utóbbi Háromszéken a 19. század végén karácsony szombatján kezdődött, amikor is rokonság, szomszédság közösen virrasztott, és három napon át tartott. Mezőköbölkuton este már táncházat tartottak, ahová a meghívott lányok kolbászt, tésztát és gyümölcsöt vittek, amit a legények félretettek az ünnep harmadnapjára.

Betlehemi jászol a budapesti belvárosi Szent Mihály-templomban •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Betlehemi jászol a budapesti belvárosi Szent Mihály-templomban

Fotó: Kocsis Károly

Ezzel szemben például a református Pipén sem nem kántáltak, se nem táncoltak karácsony első napján. „Minden megkonfirmált pipei unitárius úrvacsorával élt. Úrvacsoravétel előtt nem reggeliztek. Utána a család tagjai egybegyűltek, a távolélők is itthon voltak, s

Idézet
elfogyasztották az ünnepi ebédet: majorsághús-levest, majorság- vagy disznósültet. Másodnapján a töltött káposztát. Az ünnep elmaradhatatlan süteménye a tejfölös lepény, diós, mákos és üres kalács volt. Étvágygerjesztőnek saját főztű szilvóriumot vagy vackorpálinkát, nyomatékul pipei bort ittak.

Az ebéd minden fogása a háztól telt ki. Éppen csak a cukrot vették a boltból, a kalács sütéséhez. Délután a gyermekek részére, a szülők részvételével, a templomban karácsonyfa-ünnepély volt. A gyermekek alkalmi versekkel és énekekkel szerepeltek a karácsonyfa gyertyafénye mellett” (Adorjáni Rudolf Károly ref. lelkész gyűjtése).

Téli munka a Gyimesekben. Karácsony napján még az istállóból sem szabadott kivinni a ganét, nemhogy a mezőre! •  Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium Galéria

Téli munka a Gyimesekben. Karácsony napján még az istállóból sem szabadott kivinni a ganét, nemhogy a mezőre!

Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium

Korondon sem báloztak karácsony első napján, viszont fogadták (már akit megtiszteltek látogatásukkal) az atyhai betlehemeseket, a műkedvelők pedig este színelőadást tartottak, amit másnap is megismételtek.

A Bekecs alján a legények már a karácsonyra virradó éjszaka csoportosan, ablakról ablakra járva énekekkel híresztelték Jézus születését. „Ünnep első napján délután két vőfély összehívja a falu leányait másnapra, a táncba, ünnep másod- és harmadnapján pedig hajnalozni járnak. Minden háznál egyet táncolnak, megtáncoltatják a házi leányt, miközben kézről kézre vándorol a mézes-pálinkás kulacs. Ugyanekkor szokták megköszönteni az Istvánokat és Jánosokat. Külön névnapozás nem divatozik közöttök” – jegyezte le a 19. század második felében Gönczi János.

De talán nem is annyira lényeges, hogy egymagunkban, családban vagy közösségi élményként éljük át a Jézus urunk születésének magasztos pillanatát. Sokkal fontosabb arra figyelni, hogy ez leginkább a szeretet ünnepe, aminek még a hitetlenek is megérzik a varázsát. Okozzunk örömet azoknak, akiket a legjobban szeretünk.

Idén fehér karácsonynak örülhetünk, elő a szánkókat! •  Fotó: Kapui Judit/Székely Kalendárium Galéria

Idén fehér karácsonynak örülhetünk, elő a szánkókat!

Fotó: Kapui Judit/Székely Kalendárium

A székely nép kemény munkával keresi meg kenyerét. Életének nagy része mezőn, erdőn telik el a nehéz, megfeszített munkában, mit a történelmi hivatás tudatában, nem zúgolódva, hanem valami természetes megnyugvással végez. A székely ember a magyar munka hőse. De bármennyire is kitölti testét, lelkét a munka ritmusa, szinte gyermeki örömmel várja az ünnepet, amikor teste megpihenhet és lelke elidőzhetik a természetfeletti világban.

A székely azonban az ünnep alatt sem szakad el teljesen munkahelyétől; az erdők és mezők ihletét, heti benyomásait beleviszi ünne­peibe is úgy, hogy az ünnep életének tükörképe: benne oldódik fel a hét fáradalma, felcsillan az új lehetőségek álma. Ünneplő lelkét teljesen átfogja az egyházi év három ünnepköre: karácsony, húsvét és pünkösd...

A karácsonyi ünnepkör a megpihenés és a népi ünneplés gazdag időszaka. A munkából felszabadult lélek mélyén ekkor születnek a szebbnél-szebb szokások, melyek már ősidők óta sok boldog percet szereznek a munkában kifáradt népnek. Az egész ünnepkört egy csodás melegség hatja át. Az elfáradt ember ilyenkor érzi, hogy Isten szeretetében és őseinek szokásaiban érdemes élni!

Székely László: Ünneplő székelyek (1943)

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 09., szerda

Székelyföldi település nyerte el az év gyógyfürdőhelye díjat

Szováta első díjat nyert a gyógyfürdők kategóriában a rangos turisztikai megmérettetésen, az Év úti céljai versenyen. De a Mini-Erdély Park megálmodói is büszkék lehetnek. Az eredményeket kedden este jelentették be Nagyszebenben.

Székelyföldi település nyerte el az év gyógyfürdőhelye díjat
2025. április 09., szerda

Kemény hóviharokra figyelmeztetnek, jobb lesz elkerülni autóval az érintett területeket

Első- és másodfokú riasztásokat bocsájtott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szélre, havazásra és hóviharra vonatkozóan. A teljes ország érintett, bizonyos területeket pedig jobb lesz elkerülni autóval.

Kemény hóviharokra figyelmeztetnek, jobb lesz elkerülni autóval az érintett területeket
2025. április 09., szerda

Húsvétra hangoló tojásíró maratonra készülődnek Háromszéken

Tizenhét órán át tartó tojásíró maratonnal koronázza a nagyhetet a Guzsalyas Alapítvány: nagypénteken reggel 10 órától másnap hajnali 3-ig várják az érdeklődőket a sepsiszentgyörgyi Míves Házba.

Húsvétra hangoló tojásíró maratonra készülődnek Háromszéken
2025. április 09., szerda

Húsvét előtti ellenőrzésdömping: csaknem 700 ezer tojást foglaltak le

Két hét alatt összesen 4,4 millió lejre róttak ki bírságot az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) felügyelői a húsvét közeledtével végzett ellenőrzések nyomán.

Húsvét előtti ellenőrzésdömping: csaknem 700 ezer tojást foglaltak le
2025. április 09., szerda

A baracktermésért már egyáltalán nem kell aggódni, mert nem lesz

A barack-, ringló és cseresznyeszilva-termés leszedésével idén biztosan nem kell fáradozzanak a gyümölcsöskertek tulajdonosai, legalábbis Hargita megye térségében nem. A kései fagyok nagy károkat okoztak a gyümölcsösökben.

A baracktermésért már egyáltalán nem kell aggódni, mert nem lesz
2025. április 08., kedd

Az év első három hónapjában piacra került italcsomagolások 80 százalékát visszaváltották a környezetvédelmi miniszter szerint

Az év első három hónapjában piacra került italcsomagolások több mint 80 százalékát visszaváltotta a lakosság – közölte kedden a környezetvédelmi miniszter.

Az év első három hónapjában piacra került italcsomagolások 80 százalékát visszaváltották a környezetvédelmi miniszter szerint
2025. április 08., kedd

Jól gondolja meg az, aki Sepsiszentgyörgyön szekerezni akar

Módosított a szekerek közlekedésére vonatkozó szabályzatán a sepsiszentgyörgyi városi tanács, miután a szabályszegőkre vonatkozó eddigi büntetési tételeknek nem volt elégséges elrettentő hatása.

Jól gondolja meg az, aki Sepsiszentgyörgyön szekerezni akar
2025. április 08., kedd

Húsvét előtt megjön a nyugdíj, a gyermekpénz és egyéb szociális juttatás is

Húsvét előtt megkapják a jogosultak a nyugdíjukat, a gyermeknevelési pótlékot (gyermekpénzt) és más szociális juttatásokat – közölte kedden a munkaügyi minisztérium.

Húsvét előtt megjön a nyugdíj, a gyermekpénz és egyéb szociális juttatás is
2025. április 08., kedd

Kárpát-medence kincsei: Máriapócs

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Nyírbátori járásában található Máriapócs Magyarország leglátogatottabb búcsújáró helye.

Kárpát-medence kincsei: Máriapócs
Kárpát-medence kincsei: Máriapócs
2025. április 08., kedd

Kárpát-medence kincsei: Máriapócs