Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:58

A sok helyzetből egyet belőttek, legyőzték a grúzokat a magyarok

23:39

Kiütötték a lengyelek a román válogatottat

22:05

Kanadai szövetségi kapitányt neveztek ki a romániai hokiválogatott élére

21:35

Rangadó volt a javából, szétlövésben dőlt el a GYHK és a Sportklub csatája

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálra gázoltak egy fiatal nőt Csíkdánfalván, a sofőr elhagyta a helyszínt – frissítve

Azonosították a csíkdánfalvi halálos baleset elkövetésével gyanúsított férfit

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Hárman sérültek meg a Csíkszereda és Csíkszentkirály között történt balesetben – frissítve

Adóemelés nélkül, alacsonyabb áfával – Tánczos Barna több pontban foglalta össze az RMDSZ céljait

Napelemparkból biztosítanák a csíkszeredai közvilágítást, így milliókat spórolnának

Felfüggesztette Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogát az Országgyűlés

Novembertől baj lehet: fizetésképtelenségtől tart a Hargita megyei önkormányzat

Kelemen Hunor szerint nincs meg a kormány beiktatásához szükséges 233 szavazat

A pogányság és kereszténység is békében megférnek a húsvéti képeslapokon

A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményéből származó képeslapok óriástojásokkal, kicsi lányokkal

Fotó: Bodor Tünde

Bár már leáldozott a húsvéti képeslapküldés szép szokása, a korábban képeslapokon ábrázolt húsvéti szimbólumok tovább élnek az internetes üdvözleteken is. Vajon valaha elgondolkozunk-e azon, hogy mit üzennek a képek?

Bodor Tünde

2026. április 06., 18:562026. április 06., 18:56

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Nem teszik már vitrinbe az emberek és nem gyűjtik tárgyi emlékekként a szép üdvözleteket, amelyek arra emlékeztetik őket, hogy eszébe jutottak rokonaiknak, ismerőseiknek, barátaiknak, de az interneten ugyanolyan jelentéstartalommal megmaradtak a korábban ábrázolt, ehhez az ünnephez kötődő szimbólumok. Szőcsné Gazda Enikővel, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzosával áttekintettük, tulajdonképpen mi is az üzenete az illusztrációknak.

Fotó: Bodor Tünde

Nem árt tudni, hogy vidékünkre, Háromszékre a múlt század elején

német nyelvterületről érkeztek az első húsvéti üdvözlőlapok, valószínűsíthető, hogy maga a szokás is onnan terjedt el Európában.

A legkorábbi lapokon óriástojásokat cipelő gyermekek (leginkább kislányok) vagy nők vannak, ami egyértelmű utalás a termékenységre és a kereszténységhez még nem sok köze van. Nem ennyire magától értetődő a nyúl és a tojás együttes szereplése a képeslapokon, amit többféle megközelítéssel is lehet magyarázni:

egyik magyarázatként az kínálkozik, hogy a szintén gyakran ábrázolt gyöngytyúk és a nyúl német elnevezése nagyon hasonlít (az egyik Hasel, a másik Hase);
másik magyarázat lehet az is, hogy Közép-Európában van egy olyan nyúlfajta, ami fészket rak, és a német nyelvterületen sokszor rakták a húsvéti tojásokat fészekbe;
végül harmadik és talán legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy a nyúl is a termékenység megtestesítője – egyébként is észrevehető, hogy a húsvét ünnepe valahogy átfedésbe került a tavaszi termékenységvarázsló rítusokkal.

A tojás a feltámadás szimbóluma, piros színe pedig onnan eredeztethető, hogy a Biblia szerint a keresztre feszített Jézushoz igyekvő asszonyoknak a kosarában levő tojásokra rácsorgott Krisztus vére.

A kecske a báránnyal egyenértékű szimbólum, de nem felénk. Ráadásul itt hegyi kecskéről van szó, fészekben...

Fotó: Bodor Tünde

A képeslapokon többször feltűnnek a harangok és alattuk tojások: ezek arra emlékeztetnek, hogy „húsvétkor a harangok Rómába mennek”, vagyis Nagycsütörtöktől szombat estéig, a feltámadásig elnémulnak a harangok.

Francia nyelvterületen úgy tartják, hogy a „visszajövő” harangok hozzák a tojásokat magukkal.

„Nekünk furcsa lehet, hogy pár régi képeslapon kecske ül a tojásokon, holott mi megszoktuk a bárányt, ami a krisztusi áldozat, a megváltás jelképe. De régen ugyanúgy kecskét is áldoztak a bűnbocsánat érdekében és az ünnepi asztalra is hagyományos étekként került fel a kecskehúsból készült étel” – mondta Szőcsné Gazda Enikő.

Nyúl és barka ...magyarázat több is van a jelenlétükre, de vajon melyik az igazi?

Fotó: Bodor Tünde

A barka szintén feltűnik több korai képeslapon, mint a diadalmas Krisztusra utaló szimbólum. Tulajdonképpen

a virágvasárnap Jézus lába elé terített olajágak helyett került bele az európai szimbolisztikába, mivel húsvétkor még nem nagyon van nyíló virág a természetben.

A múlt század 20-as, 30-as évektől már a tojásból kikelő csirke is általános lett a húsvéti képeslapokon – tudtuk meg – a korábban ábrázolt óriástojásokat is felváltották a normál méretűek.

Fotó: Bodor Tünde

Érdekesség, hogy hozzánk közel, Árapatakon is élt egy olyan szokás, hogy a festett tojások közé, a tál közepére bekerült egy a tyúktojásnál sokkal nagyobb lúdtojás is, amiről mindenki tudta, hogy azt csak a kiválasztott fiú, a leány udvarlója veheti el – magyarázta a Székely Nemzeti Múzeum néprajzos munkatársa.

Háromszék Történelem