Togănel István „vén rókának”, „régi motorosnak” számít a szakmában, két hete repülte meg a 16 ezredik óráját és a 66 ezredik fel- és leszállását hajtotta végre.

– Vásárhelyi gyerek vagyok, a Szabadság utcai reptéren nőttem fel, 1968-ig ugyanis itt üzemelt a polgári repülőtér, ahol édesanyám vezette a vendéglőt. 1968-ban nyílt meg az új repülőtér Vidrátszegen. Gyerekként egész nap itt futkároztam a repülőgépek között, úgymond ez volt az óvodám és az első öt osztályom. Marosvásárhelyen 1940-től létezik polgári repülőtér, 2016 őszéig, amikor bezárták a vidrátszegi létesítményt. Ez az idő nem kevés, nemcsak a város, hanem a környező megyék is érzik a hiányát. Az utazóközönséget átvette Kolozsvár, és ez nekik nagyon nagy haszon, ez érdekükben állt. Az biztos, hogy amikor megnyílik, márpedig meg fog nyílni a vásárhelyi reptér,

Én tehát itt nőttem fel, itt kezdtem a repülést, 1969-ben beiratkoztam vitorlázó repülésre, ezt sportolóként űztem 1975-ig, amikor oktatóiskolába mentem. Ennek elvégzése után Dévára helyeztek ki, habár Vásárhelyen volt lakásom és családom, de két év múlva visszakerültem Vásárhelyre és innen kezdődött a sikeres sportpályafutásom. Bekerültem a távrepülő országos keretbe, amelynek 2001-ig voltam tagja, utána a műrepülési válogatottnak 2012-ig voltam tagja, az utolsó 5 évben edzőként. Nyertem sok országos bajnokságot, országos kupákat, sportmesteri címet, közben elvégeztem a motoros repülési tanfolyamot is, ebben a kategóriában is oktatói minősítést szereztem és a berepülői pilóta kurzust is elvégeztem.

– Amolyan nem hivatalos rekordot is tart.

– 110 típusú repülőgépet vezettem. Azt hiszem, nincsenek sokan az országban, akik ezt elmondhatják magukról és nem is tartok attól, hogy a közeljövőben utolérnek, mert még mindig repülők új típusokon, most is három hétig Magyarországra megyek három-négy új típussal repülni. Rengeteg külföldi versenyen vettem részt vitorlázó vagy motoros pilótaként, utóbbi kategóriában ralikra jártam Magyarországra, Szerbiába, Szlovéniába, Olaszországba.

hiszen tehetősebb személyek vásároltak gépeket és megkértek, hogy hozzam haza Portugáliából, Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Magyarországról rengeteget, hiszen ők felvásárolták külföldről, Amerikából, s aztán idővel továbbadták Romániába. Ilyen kisrepülőket jelenleg is tud fogadni a marosvásárhelyi Transilvania repülőtér, amíg el nem kezdik az effektív munkálatokat.

A pilóták panaszkodnak, de mégis úgy használják.

– A napokban a Wizz Air Kolozsváron hirdetett állásbörzét. Ön hogy látja, van nálunk ilyen munkaerő?

– Nemcsak a Wizz Air csinálja ezt, hanem a Ryanair és a Tarom is. Két növendékem vizsgázott sikeresen a Taromhoz, kettő a Ryanairhez és három a Wizz Airhez. A Romániából járatokat működtető légitársaságoknak érdekük, hogy helyi munkaerőt alkalmazzanak, mert ha külföldieket alkalmaznak, azok is itt kell lakjanak. Fontos biztonsági szempont is, hogy mennyit és milyen körülmények között kell a pilótának a reptérig utaznia. Az a tendencia, hogy helyi szakemberekkel töltsék be a munkahelyeket, a pilóták és a légikísérők esetében is. A vásárhelyi Base Captain (azaz bázisvezető – szerk. megj.) Illyés Zoltán barátom volt, egy dévai srác, aki most Nagyszebenben dolgozik, és neki nagyon megfelel, mert otthonról autópályán 40 perc alatt eljut a nagyszebeni reptérre munkába (a Déva és Nagyszeben közötti távolság 128 km – szerk. megj.). Egy másik növendékem nagyszebeni, de Kolozsváron dolgozott és naponta ingázott (a Nagyszeben és Kolozsvár közötti távolság 173 km – szerk. megj), ez pedig nagyon fárasztó. Most már ő is Nagyszebenben dolgozik, és 5–10 percet utazik autóval a gépig. Ennek a légitársaság is örvend, mert a pilóta kipihent, nem késik, nyugodtabb. Amikor még üzemelt a marosvásárhelyi reptér, a magyarországi pilóták a főtér környékén béreltek lakást, reggelente onnan indultak autóval Vidrátszegre munkába. Azt mondták, hogy vissza is akarnak jönni, mert nagyon tetszett nekik, egyikük a Nyárádmentén szeretne letelepedni. Erdély tehát vonzza a külföldieket, a pilóták és a légikísérők is jól érzik magukat itt.