
Marosvásárhelyen a megyeházán is bemutatkoztak a résztvevők
Fotó: Vajda Kinga
Összesen huszonhét németországi, észtországi és romániai fiatal vett részt azon a tíznapos, vasárnap záruló nemzetközi programon, amelynek Szovátán az Outward Bound Románia Ifjúsági Központja adott helyet.
2019. augusztus 25., 14:422019. augusztus 25., 14:42
2019. augusztus 25., 15:122019. augusztus 25., 15:12
Ahogy Vajda Kinga helyi projektkoordinátor lapunknak elmondta, hároméves, 2018 és 2020 közötti nemzetközi ifjúsági projektről van szó, amelybe tizenöt európai ország harminc szervezete kapcsolódott be, többek közt Romániából az Outward Bound is. Ahhoz, hogy jól tudjanak együttműködni, partnerségeket hoztak létre, amelyek egyenként három-három ország szervezeteiből álltak össze. A romániai szervezet tagjai – marosvásárhelyi bolyais diákok – egy németországi és egy észtországi szervezettel alkotnak partnerséget.
Ahogy a fiatalok elmondták, tavaly októberben találkoztak először Németországban, ahol egy tíznapos programon vettek részt, és ahol a csapatépítés mellett a demokrácia, illetve az emberi jogok tematikáját járták körbe. Idén a romániai program témája az aktív állampolgárság volt, jövőben Észtországban az eredményeket elemzik, és megfogalmazzák azokat a célokat, amelyeket a továbbiakban szeretnének megvalósítani.
Fotó: Vajda Kinga
A központi témák mellett a csapatoknak olyan helyi, sajátos problémával is kell foglalkozniuk, amelyek a leginkább érdeklik őket, vagy közvetlenül érinti a helyi közösségeket.
Az augusztus 25-én végződő romániai projekt csapatépítéssel indult, majd kétnapos expedícióval folytatódott, ahol minden mozzanatnak – mint például az étkezésnek vagy a sátorhely kialakításának – megvolt a felelőse, ezenkívül olyan foglalkozásokon vettek részt, amelyek a kezdeményező, a döntéshozói és vezetői készségüket fejlesztették.
Fotó: Vajda Kinga
A marosvásárhelyieket a pályaválasztás kérdése foglalkoztatta, miszerint a végzős középiskolásnak nehéz eldönteni, hol folytassa az életét: milyen egyetemre menjen, vagy milyen munkát vállaljon. Az észtországiak egy ifjúsági szállás létesítését készítették elő, ahol olyan személyek szállhatnának meg, akiket a helyi adottságok érdekelnek. A németországi csapat egy zenei fesztivál által szeretné a nemzetiségeket jobban megismertetni a többséggel, hogy a más-más kultúrájú emberek jobban elfogadják egymást.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
szóljon hozzá!