Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:34

Fontos, hogy az egész nőt lássuk

18:07

Már több mint 1 millióan látták a Kárpát-medencében a Hogyan tudnék élni nélküledet? – készül a folytatás is

17:52

Egyelőre az edzőteremben hangolnak a Háromszéki Ágyúsok

17:39

Megválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé; megvannak az első alelnökök is

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Szinte tízmilliós sikkasztási ügy Kézdivásárhelyen

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében is

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak

A miniszterelnök elismerte, hogy Nicușor Dan nem akart áfát emelni

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt

Vigasztalhatatlan a medvebocs, amelynek az anyját kilőtték a motoros megölése miatt

A múltidézés is szerves részét képezte a remetei gazdanapnak

Fotó: Balázs Katalin

Azt mondják, van az a falopási sebesség, mikor a mókusnak csak a szobában jut ideje leugrani a karácsonyfáról – ilyen tréfákkal is szórakoztatták egymást és vendégeiket a remeteiek a vasárnapi gazdanapon. Sorban az ötödik ilyen ünnep ez, és szintén a tréfás kedv számlájára írható, hogy a díszletkészítéssel megbízott gyerekek hetes számjegyet írtak a gazdanap sorszámaként.

Balázs Katalin

2017. október 22., 20:482017. október 22., 20:48

A falopásos tréfára visszatérve: ezt Remetén már megengedhetik maguknak, a rendezvény egyik szervezője – a helyi önkormányzat mellett – a Gyergyóremetei Földtulajdonosok, a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi és Fejlesztési Szövetsége tett azért, hogy a gaztettek sorozata mára viccek tárgyát képezhesse. A szövetség elnöke, Pál György elmondta,

2011-ben azért alakult a szervezet, hogy a beerdősödött legelőket, kaszálókat tudják megóvni a fatolvajoktól. Az erdőkre volt őrzési szerződés, a legelőkre viszont nem. Utóbbiakra igényeltek területalapú támogatást, és annak összegéből sikerül őriztetni négy erdésszel és egy brigadérral a parcellákat.

Bélyegzésre, bárcaváltásra van lehetőség, mindenki a saját tulajdonából tud kitermelni fát. A lopás megszűnt – mondja örömmel az elnök, a szomszédos falvakból hozva fel szomorú példákat, melyek során akár emberélet kioltásával is végződött egy-egy falopási akció. Nagy megvalósításnak tartja, hogy

a birtokőrzést sikerült megvalósítani, de annak is örvend, hogy a tej értékesítésében tud a szervezet segítséget nyújtani a gazdáknak: felvásárolja és átadja a begyűjtő cégnek szerződés alapján, a kapott pénzt pedig szétosztja a termelők között.

A harmadik tevékenysége a szövetségnek, hogy minden évben ünnepelni hívja a gazdákat.

A csere hozza a nyereséget

A Gyergyóremete önkormányzatával közösen szervezett eseményre minden korosztály hivatalos volt.

Láthatóan jól szórakoztak a kicsik a szénabálákon ugrálva, a nagyobbak komolyan vették a társszervezői státuszt, a focipályán igazi gazdanapot varázsoltak termésekből és szalmából, mások pedig a felnőtt férfiak között füleltek, a gazdasorsról hallgattak hol vicces, hol keserű történeteket.

Fotó: Balázs Katalin

Szabó Csaba alpolgármester elmondta, minden évben szerét ejtik, hogy a gazdák és termés ünnepét megtartsák. Így könnyű, mosolyodott el, hiszen egy szóra a szervezők mellé állnak a falubeliek, nem kérdés, miből kerül ki az ebéd alapanyaga, vagy éppen a tombolán kisorsolandó borjú, bárány, malac. Az is igaz, hogy igyekeznek mindenki igényét meghallgatni.

A szervezésnél a fő irányelv, hogy azt tegyék ki közszemlére, ami igazán remetei, így a standokon lévő kenyértől a kolbászig és a lekvártól a sokféle tejtermékig minden helyben készült.

Erre is biztatják a remeteieket, hogy „saját zsírjukban süljenek”, egymással cseréljék terményeiket, mert akkor mindenki jól jár. Az idei ünnepség szervezésekor tudták, sokan szeretnék, ha juhászkutya-bemutató is a program részét képezné, be is iktatták, és arra is hajlottak, hogy a lovas ügyességi versenyek ne az állat-ember durva viaskodását láttassák, hanem az összehangoltság eredményét. Így,

aki rajthoz állt, annak tilos volt a szenteket emlegetnie, a feladatok pedig alkalmat sem adtak arra, hogy az állatkínzás gyanúja is felmerülhessen.

A nézőközönség reakciójából kiderült, ez egyáltalán nem ment a móka rovására.

Tiloltak, léheltek, orsót loptak

Amíg a férfiak szakértelemmel figyelték a lovak mutatványait, vagy éppen azt, hogyan tűrnek férfitársaik a szénásszekér megrakásakor, és készültek a reggel helyben vágott disznó, bárány elfogyasztására, a lányok sem unatkoztak.

Aki akarta, még a lentilolást is kipróbálhatta, sőt az idős asszonyok és férfiak helyben rögtönöztek egy guzsalyos-momentumot, az orsólopást.

Az eszenyői Góga Rózsika néni hamar bizonyította, miként kell férfikézre juttatni a szomszéd fonóasszony orsóját, aminek visszaszerzéséért egykoron csók is járt.

Annak idején elvettük a lent, amikor megért, kinyőttük, hagytuk, kicsit száradjon meg. Aztán kivertük a magját, elvittük a töretőre, s csináltunk belőle olajat. A lenszálakat kévébe köttük, eláztattuk. Két hét után vettük ki a patakból, kiraktuk száradni, s így októberben fogtunk tilolni. Markonként megtörtük egyszer, azután tiloltuk, léheltük, fontuk. Kellett igyekezni a fonással, mert karácsonyra már három-négy darabunk kellett legyen. Lenből szőttünk alsóneműt, inget, edénytörölőt, zsákot s lepedőt

– mondta el az idős asszony. A köréjük sereglettek elmondták, egyre több remetei asszonynak van szövőszéke, és az sem áll távol tőlük, hogy lent vessenek, feldolgozzanak. Egy ideig a lenmagból volt hiány, de Góga Rózsika néni „Magyarból hozatott”, elvetette, és pár kévéje már lett is az idén. A magok nem kerültek töretőbe, hanem jövőre azokat vetik el, mert visszahonosítanák a lenruhákat. Komolyan gondolják, hiszen a Rózsika néni lenszoknyájának is megvan már az örököse – derült ki a gazdanapon.