Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:43

Gótikus látványvilággal kápráztat el az új Frankenstein-adaptáció

21:46

Megállíthatatlan hazai pályán, kiütötte ellenfelét a Marosvásárhelyi ASA (videóval)

21:31

Nyergesvontató sodródott le az úttestről Farkaslaka határában

21:10

„Buta”, „analfabéta”, „CES-es”: háborog egy baróti anyuka, aki szerint megalázó jelzőkkel illették fiát az iskolában

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Késelésbe torkollt egy vita, egy 47 éves férfi életét vesztette

Emberölési kísérlet miatt négy év letöltendőt kapott az ismert manele-énekes

Lángra lobbanó gázok, elbontott gátak és át nem vett munka a beszakadt parajdi sóbányánál – videóval

Tizenháromszor előzött a folytonos vonalon, két évig nem vezethet a marosvásárhelyi motoros – videóval

Nem taníthat a két diák felpofozása miatt feljelentett pedagógus

A román védelmi miniszter szerint Oroszország alig tudja tartani az ukrajnai frontot

Körforgalmat alakítottak ki Csíkszentkirályon

Egy lépéssel közelebb az új Olt-híd építéséhez Csíkszereda nyugati kijáratánál

Brüsszeli kötelezettségvállalással is magyarázza a nyugdíjak befagyasztását a pénzügyminiszter

Lángra lobbanó gázok, elbontott gátak és át nem vett munka a beszakadt parajdi sóbányánál – videóval

A múltidézés is szerves részét képezte a remetei gazdanapnak

Fotó: Balázs Katalin

Azt mondják, van az a falopási sebesség, mikor a mókusnak csak a szobában jut ideje leugrani a karácsonyfáról – ilyen tréfákkal is szórakoztatták egymást és vendégeiket a remeteiek a vasárnapi gazdanapon. Sorban az ötödik ilyen ünnep ez, és szintén a tréfás kedv számlájára írható, hogy a díszletkészítéssel megbízott gyerekek hetes számjegyet írtak a gazdanap sorszámaként.

Balázs Katalin

2017. október 22., 20:482017. október 22., 20:48

A falopásos tréfára visszatérve: ezt Remetén már megengedhetik maguknak, a rendezvény egyik szervezője – a helyi önkormányzat mellett – a Gyergyóremetei Földtulajdonosok, a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi és Fejlesztési Szövetsége tett azért, hogy a gaztettek sorozata mára viccek tárgyát képezhesse. A szövetség elnöke, Pál György elmondta,

2011-ben azért alakult a szervezet, hogy a beerdősödött legelőket, kaszálókat tudják megóvni a fatolvajoktól. Az erdőkre volt őrzési szerződés, a legelőkre viszont nem. Utóbbiakra igényeltek területalapú támogatást, és annak összegéből sikerül őriztetni négy erdésszel és egy brigadérral a parcellákat.

Bélyegzésre, bárcaváltásra van lehetőség, mindenki a saját tulajdonából tud kitermelni fát. A lopás megszűnt – mondja örömmel az elnök, a szomszédos falvakból hozva fel szomorú példákat, melyek során akár emberélet kioltásával is végződött egy-egy falopási akció. Nagy megvalósításnak tartja, hogy

a birtokőrzést sikerült megvalósítani, de annak is örvend, hogy a tej értékesítésében tud a szervezet segítséget nyújtani a gazdáknak: felvásárolja és átadja a begyűjtő cégnek szerződés alapján, a kapott pénzt pedig szétosztja a termelők között.

A harmadik tevékenysége a szövetségnek, hogy minden évben ünnepelni hívja a gazdákat.

A csere hozza a nyereséget

A Gyergyóremete önkormányzatával közösen szervezett eseményre minden korosztály hivatalos volt.

Láthatóan jól szórakoztak a kicsik a szénabálákon ugrálva, a nagyobbak komolyan vették a társszervezői státuszt, a focipályán igazi gazdanapot varázsoltak termésekből és szalmából, mások pedig a felnőtt férfiak között füleltek, a gazdasorsról hallgattak hol vicces, hol keserű történeteket.

Fotó: Balázs Katalin

Szabó Csaba alpolgármester elmondta, minden évben szerét ejtik, hogy a gazdák és termés ünnepét megtartsák. Így könnyű, mosolyodott el, hiszen egy szóra a szervezők mellé állnak a falubeliek, nem kérdés, miből kerül ki az ebéd alapanyaga, vagy éppen a tombolán kisorsolandó borjú, bárány, malac. Az is igaz, hogy igyekeznek mindenki igényét meghallgatni.

A szervezésnél a fő irányelv, hogy azt tegyék ki közszemlére, ami igazán remetei, így a standokon lévő kenyértől a kolbászig és a lekvártól a sokféle tejtermékig minden helyben készült.

Erre is biztatják a remeteieket, hogy „saját zsírjukban süljenek”, egymással cseréljék terményeiket, mert akkor mindenki jól jár. Az idei ünnepség szervezésekor tudták, sokan szeretnék, ha juhászkutya-bemutató is a program részét képezné, be is iktatták, és arra is hajlottak, hogy a lovas ügyességi versenyek ne az állat-ember durva viaskodását láttassák, hanem az összehangoltság eredményét. Így,

aki rajthoz állt, annak tilos volt a szenteket emlegetnie, a feladatok pedig alkalmat sem adtak arra, hogy az állatkínzás gyanúja is felmerülhessen.

A nézőközönség reakciójából kiderült, ez egyáltalán nem ment a móka rovására.

Tiloltak, léheltek, orsót loptak

Amíg a férfiak szakértelemmel figyelték a lovak mutatványait, vagy éppen azt, hogyan tűrnek férfitársaik a szénásszekér megrakásakor, és készültek a reggel helyben vágott disznó, bárány elfogyasztására, a lányok sem unatkoztak.

Aki akarta, még a lentilolást is kipróbálhatta, sőt az idős asszonyok és férfiak helyben rögtönöztek egy guzsalyos-momentumot, az orsólopást.

Az eszenyői Góga Rózsika néni hamar bizonyította, miként kell férfikézre juttatni a szomszéd fonóasszony orsóját, aminek visszaszerzéséért egykoron csók is járt.

Annak idején elvettük a lent, amikor megért, kinyőttük, hagytuk, kicsit száradjon meg. Aztán kivertük a magját, elvittük a töretőre, s csináltunk belőle olajat. A lenszálakat kévébe köttük, eláztattuk. Két hét után vettük ki a patakból, kiraktuk száradni, s így októberben fogtunk tilolni. Markonként megtörtük egyszer, azután tiloltuk, léheltük, fontuk. Kellett igyekezni a fonással, mert karácsonyra már három-négy darabunk kellett legyen. Lenből szőttünk alsóneműt, inget, edénytörölőt, zsákot s lepedőt

– mondta el az idős asszony. A köréjük sereglettek elmondták, egyre több remetei asszonynak van szövőszéke, és az sem áll távol tőlük, hogy lent vessenek, feldolgozzanak. Egy ideig a lenmagból volt hiány, de Góga Rózsika néni „Magyarból hozatott”, elvetette, és pár kévéje már lett is az idén. A magok nem kerültek töretőbe, hanem jövőre azokat vetik el, mert visszahonosítanák a lenruhákat. Komolyan gondolják, hiszen a Rózsika néni lenszoknyájának is megvan már az örököse – derült ki a gazdanapon.