Bélyegzésre, bárcaváltásra van lehetőség, mindenki a saját tulajdonából tud kitermelni fát. A lopás megszűnt – mondja örömmel az elnök, a szomszédos falvakból hozva fel szomorú példákat, melyek során akár emberélet kioltásával is végződött egy-egy falopási akció. Nagy megvalósításnak tartja, hogy

A harmadik tevékenysége a szövetségnek, hogy minden évben ünnepelni hívja a gazdákat.

A csere hozza a nyereséget

A Gyergyóremete önkormányzatával közösen szervezett eseményre minden korosztály hivatalos volt.

Erre is biztatják a remeteieket, hogy „saját zsírjukban süljenek”, egymással cseréljék terményeiket, mert akkor mindenki jól jár. Az idei ünnepség szervezésekor tudták, sokan szeretnék, ha juhászkutya-bemutató is a program részét képezné, be is iktatták, és arra is hajlottak, hogy a lovas ügyességi versenyek ne az állat-ember durva viaskodását láttassák, hanem az összehangoltság eredményét. Így,

A nézőközönség reakciójából kiderült, ez egyáltalán nem ment a móka rovására.

Tiloltak, léheltek, orsót loptak

Amíg a férfiak szakértelemmel figyelték a lovak mutatványait, vagy éppen azt, hogyan tűrnek férfitársaik a szénásszekér megrakásakor, és készültek a reggel helyben vágott disznó, bárány elfogyasztására, a lányok sem unatkoztak.

Az eszenyői Góga Rózsika néni hamar bizonyította, miként kell férfikézre juttatni a szomszéd fonóasszony orsóját, aminek visszaszerzéséért egykoron csók is járt.

– mondta el az idős asszony. A köréjük sereglettek elmondták, egyre több remetei asszonynak van szövőszéke, és az sem áll távol tőlük, hogy lent vessenek, feldolgozzanak. Egy ideig a lenmagból volt hiány, de Góga Rózsika néni „Magyarból hozatott”, elvetette, és pár kévéje már lett is az idén. A magok nem kerültek töretőbe, hanem jövőre azokat vetik el, mert visszahonosítanák a lenruhákat. Komolyan gondolják, hiszen a Rózsika néni lenszoknyájának is megvan már az örököse – derült ki a gazdanapon.