Illyés Gyula közművelődési életműdíjjal tüntették ki Halász Péter néprajzkutatót a nemzeti kultúráért végzett szerteágazó tevékenységéért, amelybe beletartozott a moldvai magyarság hosszú évtizedeken át tartó kutatása is. A kitüntetést vasárnap a gyimesközéploki templomban vehette át Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyűlés alelnökétől, valamint a díjat alapító Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetőjétől, Závogyán Magdolnától.
2019. november 10., 14:302019. november 10., 14:30
2019. november 10., 14:462019. november 10., 14:46
Új otthonában, Gyimesközéplokon vehette át az Illyés Gyula közművelődési életműdíjat Halász Péter (balról)
Fotó: Gábos Albin
Illyés Gyula közművelődési életműdíjjal tüntették ki Halász Péter néprajzkutatót a nemzeti kultúráért végzett szerteágazó tevékenységéért, amelybe beletartozott a moldvai magyarság hosszú évtizedeken át tartó kutatása is. A kitüntetést vasárnap a gyimesközéploki templomban vehette át Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyűlés alelnökétől, valamint a díjat alapító Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetőjétől, Závogyán Magdolnától.
2019. november 10., 14:302019. november 10., 14:30
2019. november 10., 14:462019. november 10., 14:46
A vasárnapi szentmisét követően a gyimesközéploki templomban adták át ünnepélyesen Halász Péter néprajzkutatónak az Illyés Gyula közművelődési életműdíjat, amellyel november 6-án tüntették ki a Nemzeti Művelődési Intézet egy stratégiai konferenciáján.
A díjat elsőként Halász Péter kapta meg, a nemzeti kultúráért végzett szerteágazó tevékenységéért, a moldvai magyarság hosszú évtizedeken át tartó kutatásáért. Ugyan nem lehetett jelen a konferencián, amelyen kitüntették, az ünnepségről készült videófelvételt a gyimesközéploki templomban vasárnap levetítették számára, a szentmisét követő rövid díjátadó részeként.
Fotó: Gábos Albin
„Sokat jelent számomra ez a díj, közel tíz éve költöztem a Gyimesekbe, de nem szakítottam meg a kapcsolatot az anyaországgal. A Honismeret folyóiratnak máig is írok, és a szerkesztőségének a tagja vagyok. 52 éven keresztül jártam Moldvába gyűjteni, kutatni. Az adatok jó részét feldolgoztam, amelyek hozzáférhetőek könyvek, tanulmányok formájában, de van még bőven anyag, ami feldolgozásra vár” – osztotta meg jövőbeli terveit Halász Péter. Hozzátette, nemrég a moldvai magyarok párválasztás, szerelem, családalapítás, gyermekszülés, és a gyermeknevelés hiedelem- és szokásvilágáról elkészült egy feldolgozás, amelyhez kiadót keresnek, azonban még jelentős anyag maradt feldolgozatlan, amellyel a jövőben foglalkozni szeretne.
Munkásságáért az elismerést Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyűlés alelnökétől, valamint a díjat alapító Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetőjétől, Závogyán Magdolnától vehette át. „Elfogult vagyok, mert nagyon jó barátom Halász Péter, akivel több évtizedes kapcsolat és küzdelem köt össze.
– fogalmazott Lezsák Sándor, aki a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnökeként a Lakitelek Népfőiskola ajándékcsomagját is átadta az elismert, 80 éves születésnapját a napokban ünneplő néprajzkutatónak.
Halász Péter 1939-ben született Budapesten, igazgatója volt a Magyar Művelődési Intézetnek, továbbá főszerkesztője volt a Honismeret folyóiratnak, majd műhelyvezetője és főszerkesztője volt a Duna Televíziónak. Életművét, Illyés Gyula lánya, Illyés Mária méltatta a november 6-i kitüntetésekor.
– fogalmazott. Hozzáfűzte, a hatvanas évektől járja Erdélyt, majd nyaranta Moldvát, a moldvai csángók településeit, gyűjt, rendszerez, publikál, szervez. Az elmúlt években hat évtizedes tapasztalataival, valamint precíz leíró adatbázisával bekapcsolódott többek között a Lakitelek Népfőiskola Gyimesi Értékfeltáró Kollégiumának szakmai munkájába is.
Fotó: Gábos Albin
A csángókkal törődés gondolata, az értük való tenni akarás és az érdekükben való összefogás szándéka már egy 1976-ban szervezett szakmai találkozón megszületett, ekkor körvonalazódtak egy lehetséges civil szervezet keretei, de ennek megalakítását a kor politikai viszonyai megnehezítették. Többedmagával csak 1990-ben hozhatta létre a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesületet, melynek 2010-ig volt a titkára. Az elnöki tisztet ebben az időszakban a csángómagyarság megmaradásáért elkötelezett Domokos Pál Péter, Benda Kálmán és Jáki Sándor Teodóz töltötte be. Számos elismerésben részesült, legutóbb, 2018-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. A moldvai magyarság sorsának támogatását, művelődésük kutatását Halász Péter földrajzi szempontból 2010-től még közelebbről végzi, hiszen közel tíz éve, hogy moldvai születésű feleségével és két fiúkkal Gyimesközéplokra költözött.
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!