
Fotó: Török Etele/Komitátusz Facebook-oldala
A jövő munkahelye az AI korában címmel tartott előadást W. Szabó Péter informatikus, mesterségesintelligencia-kutató péntek este a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központban. A Komitátusz ifjúsági szervezet CS Talks nevű beszélgetéssorozatának részeként szervezett esemény résztvevői megismerkedhettek a mesterséges intelligencia működésével, munkaerőpiaci hatásaival és lehetséges veszélyeivel, ugyanakkor egy prompt engineer (promptmérnök) munkájába is betekintést nyerhettek.
2023. december 09., 19:332023. december 09., 19:33
2023. december 09., 19:472023. december 09., 19:47
Bevezetőjében a Tengr.ai marosvásárhelyi startup alapítója elmondta, a mesterséges intelligencia forradalma át fogja formálni a munkahelyeket, hasonlóan ahhoz, mint amikor a gőzgép megjelenése bizonyos területeken kiszorította a lóval történő szállítást. Hozzátette:
„Az elmúlt három évben azért történt egy ilyen látványos előrelépés a mesterséges intelligencia terén, mert fejlődött a hardver, sokkal olcsóbb és jobb videokártyák jelentek meg, nem az informatikusok lettek hirtelen okosabbak. A matematikai és informatikai alapok már legalább 2017-ben megvoltak. Nagy adathalmazokon, nagyon erős gépeken tudunk tanítani, de annak ellenére, hogy nagyon mediatizált és népszerű a ChatGPT, a fejlesztését végző Open AI nevű cégnek ebben, mint tudományos áttörés nagyon kevés szerepe volt” – ismertette az előadó.
Elhangzott, minden mesterséges intelligencia a gépi tanulásra épül, aminek lényege, hogy az emberhez hasonlóan a gép is a hibáiból tanul, működése során folyamatosan csökkenti a hibák számát.
– fogalmazott az előadó, majd egy példával illusztrálta, hogy hogyan tanították meg a mesterséges intelligenciát erdélyi tájképeket festeni Nagy Imre festőművész stílusában.
Fotó: Török Etele/Komitátusz Facebook-oldala
W. Szabó Péter elmondta, a mesterséges intelligencia modellek betanítása rendkívül erőforrás-igényes, szuperszámítógépek kellenek hozzá, viszont utána a program futtatása nagyon hatékony. „Az összes mesterséges intelligencia, ami a piacon van és neurális hálózaton alapszik, előre betanított modell, vagyis nem ott és akkor tanul, amikor beszélgetünk vele, hanem csak a következő verziója lesz majd okosabb” – osztott meg a hallgatósággal.
A gép betanítása ún. promptolással történik, amely során a promptmérnök kulcsszavakat ad meg a mesterséges intelligencia számára, amelyeket a gép több lépésben feldolgoz, majd kiad egy eredményt. Először egy idea-szerű képet generál, majd lépésről lépésre egy picit közelebb kerül a valósághoz, míg végül elér a végeredményhez.
A kutató hangsúlyozta, a világ egyre inkább olyan irányba halad, hogy szinte minden munkahelyen szükség lesz promptmérnökre, különösen a ruhatervezés, a fotózás, a grafikus művészetek, vagy a reklámszakma területén, de
„A mesterséges intelligencia hat a valóságra is, nem csak a virtualitásban létezik. Itt az ideje, hogy elkezdjünk gondolkodni, hogy mennyi mindent ki tudunk váltani mesterséges intelligencia által vezérelt gépekkel” – vélekedett, hozzátéve, hogy egyre több erdélyi és magyarországi cég indul el ilyen irányba.
W. Szabó Péter a mesterséges intelligencia árnyoldalairól is beszélt, felhívva a figyelmet, hogy a technológia használatával bárkiről lehet ún. deepfake-videót készíteni, amin olyan dolgokat mond vagy tesz, ami nem történt meg a valóságban.
– figyelmeztetett.
Hozzátette: ennek a jelenségnek a másik hátránya, hogy egy valóban megtörtént dologról készült videóról is lehet majd azt állítani, hogy számítógép generálta, ha valaki le szeretné tagadni. „Ez egy komoly veszély, amivel a társadalomnak kell kezdenie valamit. Ehhez az első lépés, hogy meg kell érteni a problémát, és utána lehet megoldást keresni rá” – mondta.
A továbbiakban W. Szabó Péter a promptmérnöki munkakört mutatta be, amely elmondása szerint olyan embert jelent, aki nagyon jól meg tud oldani problémákat a mesterséges intelligencia segítségével. „Erre a fajta tudásra nagyon nagy szükség lesz a jövőben, már a Budapesti Műszaki Egyetemen is tervezik egy alkalmazott mesterséges intelligencia nevű mesterképzés elindítását” – emelte ki.
Fotó: Török Etele/Komitátusz Facebook-oldala
Mint mondta, a promptmérnökök általában heti 32 órában dolgoznak, mivel magas hozzáadott értékű munkát végeznek, aminek nyomán viszonylag rövid időn belül minden embernek a munkaprogramja le fog csökken 32 órára – vélekedett. Munkaideje alatt a promptmérnök kísérletezik a rendszerrel, hibákat keres a válaszokban, optimalizálja a beírandó kulcsszavak mennyiségét, általánosítani próbálja a beírandó utasításokat, hogy több hasonló probléma megoldására alkalmasak legyenek, betartja a mesterséges intelligenciát szabályozó (jog)szabályokat, folyamatosan tanul és átadja tudását az új kollégáknak.
Egy jövendőbeli promptmérnöknek jó kommunikáció készséggel kell rendelkeznie, ismernie kell az angol, a magyar, illetve egy harmadik nyelvet, ugyanakkor rendelkeznie kell alapvető számítástechnikai készségekkel, esztétikai érzékkel és mesterségesintelligencia-használati tapasztalattal – mondta el W. Szabó Péter, majd az esemény zárásaként a közönség soraiból érkező kérdésekre válaszolt.
Jövő év elejétől az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) szerződésben álló közforgalmú gyógyszertárakban is kiválthatók lehetnek a szklerózis multiplexben szenvedő betegek szájon át, izomba vagy bőr alá adott gyógyszerei.
Igazat kérdezni címmel jelent meg kedden Dragomán György új novelláskötete, a trilógia harmadik darabja, amelynek írásakor elmondása szerint az foglalkoztatta, hogy egy kis történetnek hogy lehet maximális súlya.
Azonnali hatállyal megszűnt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának, Horváth Péter Jánosnak a megbízatása kedden – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán.
A NATO fokozta a Fekete-tenger térségének megfigyelését, és továbbra is elkötelezett Románia katonai képességeinek támogatása mellett, a szövetségesek újabb hozzájárulásairól azonban egyelőre nem született konkrét döntés.
A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.
A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.
Csapást mért az ukrán hadsereg a Krími hídra hétfőn és kedden. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elmondta: helyre fogják állítani az ukrán dróntámadás által megrongált Krími hidat.
Naponta öt nő veszíti el az életét méhnyakrákban Romániában, és ezt a számot szeretnék csökkenteni a Klára programmal, amely során Maros, Hargita és Kovászna megyei vidéki településeken is nőgyógyászati szűrést tartanak.
szóljon hozzá!