Fotó: Török Etele/Komitátusz Facebook-oldala
A jövő munkahelye az AI korában címmel tartott előadást W. Szabó Péter informatikus, mesterségesintelligencia-kutató péntek este a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központban. A Komitátusz ifjúsági szervezet CS Talks nevű beszélgetéssorozatának részeként szervezett esemény résztvevői megismerkedhettek a mesterséges intelligencia működésével, munkaerőpiaci hatásaival és lehetséges veszélyeivel, ugyanakkor egy prompt engineer (promptmérnök) munkájába is betekintést nyerhettek.
2023. december 09., 19:332023. december 09., 19:33
2023. december 09., 19:472023. december 09., 19:47
Bevezetőjében a Tengr.ai marosvásárhelyi startup alapítója elmondta, a mesterséges intelligencia forradalma át fogja formálni a munkahelyeket, hasonlóan ahhoz, mint amikor a gőzgép megjelenése bizonyos területeken kiszorította a lóval történő szállítást. Hozzátette:
„Az elmúlt három évben azért történt egy ilyen látványos előrelépés a mesterséges intelligencia terén, mert fejlődött a hardver, sokkal olcsóbb és jobb videokártyák jelentek meg, nem az informatikusok lettek hirtelen okosabbak. A matematikai és informatikai alapok már legalább 2017-ben megvoltak. Nagy adathalmazokon, nagyon erős gépeken tudunk tanítani, de annak ellenére, hogy nagyon mediatizált és népszerű a ChatGPT, a fejlesztését végző Open AI nevű cégnek ebben, mint tudományos áttörés nagyon kevés szerepe volt” – ismertette az előadó.
Elhangzott, minden mesterséges intelligencia a gépi tanulásra épül, aminek lényege, hogy az emberhez hasonlóan a gép is a hibáiból tanul, működése során folyamatosan csökkenti a hibák számát.
– fogalmazott az előadó, majd egy példával illusztrálta, hogy hogyan tanították meg a mesterséges intelligenciát erdélyi tájképeket festeni Nagy Imre festőművész stílusában.
Fotó: Török Etele/Komitátusz Facebook-oldala
W. Szabó Péter elmondta, a mesterséges intelligencia modellek betanítása rendkívül erőforrás-igényes, szuperszámítógépek kellenek hozzá, viszont utána a program futtatása nagyon hatékony. „Az összes mesterséges intelligencia, ami a piacon van és neurális hálózaton alapszik, előre betanított modell, vagyis nem ott és akkor tanul, amikor beszélgetünk vele, hanem csak a következő verziója lesz majd okosabb” – osztott meg a hallgatósággal.
A gép betanítása ún. promptolással történik, amely során a promptmérnök kulcsszavakat ad meg a mesterséges intelligencia számára, amelyeket a gép több lépésben feldolgoz, majd kiad egy eredményt. Először egy idea-szerű képet generál, majd lépésről lépésre egy picit közelebb kerül a valósághoz, míg végül elér a végeredményhez.
A kutató hangsúlyozta, a világ egyre inkább olyan irányba halad, hogy szinte minden munkahelyen szükség lesz promptmérnökre, különösen a ruhatervezés, a fotózás, a grafikus művészetek, vagy a reklámszakma területén, de
„A mesterséges intelligencia hat a valóságra is, nem csak a virtualitásban létezik. Itt az ideje, hogy elkezdjünk gondolkodni, hogy mennyi mindent ki tudunk váltani mesterséges intelligencia által vezérelt gépekkel” – vélekedett, hozzátéve, hogy egyre több erdélyi és magyarországi cég indul el ilyen irányba.
W. Szabó Péter a mesterséges intelligencia árnyoldalairól is beszélt, felhívva a figyelmet, hogy a technológia használatával bárkiről lehet ún. deepfake-videót készíteni, amin olyan dolgokat mond vagy tesz, ami nem történt meg a valóságban.
– figyelmeztetett.
Hozzátette: ennek a jelenségnek a másik hátránya, hogy egy valóban megtörtént dologról készült videóról is lehet majd azt állítani, hogy számítógép generálta, ha valaki le szeretné tagadni. „Ez egy komoly veszély, amivel a társadalomnak kell kezdenie valamit. Ehhez az első lépés, hogy meg kell érteni a problémát, és utána lehet megoldást keresni rá” – mondta.
A továbbiakban W. Szabó Péter a promptmérnöki munkakört mutatta be, amely elmondása szerint olyan embert jelent, aki nagyon jól meg tud oldani problémákat a mesterséges intelligencia segítségével. „Erre a fajta tudásra nagyon nagy szükség lesz a jövőben, már a Budapesti Műszaki Egyetemen is tervezik egy alkalmazott mesterséges intelligencia nevű mesterképzés elindítását” – emelte ki.
Fotó: Török Etele/Komitátusz Facebook-oldala
Mint mondta, a promptmérnökök általában heti 32 órában dolgoznak, mivel magas hozzáadott értékű munkát végeznek, aminek nyomán viszonylag rövid időn belül minden embernek a munkaprogramja le fog csökken 32 órára – vélekedett. Munkaideje alatt a promptmérnök kísérletezik a rendszerrel, hibákat keres a válaszokban, optimalizálja a beírandó kulcsszavak mennyiségét, általánosítani próbálja a beírandó utasításokat, hogy több hasonló probléma megoldására alkalmasak legyenek, betartja a mesterséges intelligenciát szabályozó (jog)szabályokat, folyamatosan tanul és átadja tudását az új kollégáknak.
Egy jövendőbeli promptmérnöknek jó kommunikáció készséggel kell rendelkeznie, ismernie kell az angol, a magyar, illetve egy harmadik nyelvet, ugyanakkor rendelkeznie kell alapvető számítástechnikai készségekkel, esztétikai érzékkel és mesterségesintelligencia-használati tapasztalattal – mondta el W. Szabó Péter, majd az esemény zárásaként a közönség soraiból érkező kérdésekre válaszolt.
A Maros Megyei Természettudományi Múzeum november és december folyamán minden csütörtökön csillagászati estet szervez „Nézz az égre a múzeumból” címmel.
A csíkszéki fedett műjégpályák készen állnak arra, hogy megnyissák kapuikat a korcsolyázók előtt. Elsőként a csíkszeredai Molnár Lajos műjégpályán indul a közkorcsolyázás szombattól, majd hamarosan a Vákár Lajos műjégpályán és a karcfalvi műjégpályán is.
A szeretetteljes emlékezés lángjai világították be a temetők sötétjét péntek este. Mindenszentek napja alkalmából idén is sokan kilátogattak a temetőkbe elhunyt szeretteik sírjához, gyertyát gyújtani és emlékezni. Fotókon mutatjuk.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) adománygyűjtést szervez egy gazdatársuk leégett fóliájának és melléképületeinek helyreállítása érdekében.
Őrizetbe vették azt a Maros megyei férfit, aki rendőröket próbált megvesztegetni.
Több óráig volt lezárva a forgalom, több, mint tíz kilométeres autósor alakult ki a Maros megyei Nagyernye községben, Sáromberkénél pénteken délután a súlyos baleset miatt. A rendőrség egyelőre nem közölte a baleset okait.
Több mint ötezer cég és egyéni vállalkozó jelentett fizetésképtelenséget az országban. Ez a mennyiség 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, az év első kilenc napjában. Akkor alig több mint 4500 esetet regisztráltak.
A Meseszó Egyesület mesemondói idén is bejárják az országot, és mesélnek kis és nagyobb közösségekben. Akik szeretnének gyerek- vagy felnőtt közösség számára mesét kérni, november 8-ig tehetik ezt meg.
Nyolcan sérültek meg, miután két gépjármű összeütközött péntek délután Sáromberkénél – tájékoztat a Maros tűzoltóság sajtóosztálya.
Több mint hatvan rendőr és csendőr részvételével tartottak összehangolt akciót Nyárádkarácson községben péntek reggel a közrend biztosítása érdekében.
szóljon hozzá!