A méhészet folyamatosan fejlődő mezőgazdasági ágazat

A méhészkonferenciáról szólva Lázár Tibor (fotó), a Hargita Megyei Méhész Egyesület elnöke közölte: mivel a méhészet is egy folyamatosan fejlődő mezőgazdasági ágazat, szükségesek a szakmai megbeszélések, mivel „a globalizáció a méhészeket is keményen föltekerné, hogyha nem kapaszkodnának meg valamibe, ezért napirenden kell lenni a szakmával”, fontos ismerni a gyógykezeléseket, a piacot és az aktuális pályázati lehetőségeket.

A konferencián többek között előadást tartott Borboly Csaba megyei tanácselnök, Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője, Rácz László állatorvos, Márton István, a Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Benedek Levente, a Kovászna megyei méhészegyesület elnöke és az országos egyesület képviselője, valamint Szeredai László, a kolozsvári Ecoinspect munkatársa, aki a bioméhészetről értekezett.

A számos szakmai téma mellett felhívták a méhészek figyelmét az uniós pályázati lehetőségekre – hangsúlyozta Lázár. Elmondta: a méhészek, az idén is igényelhetik az évi 1500 eurós uniós támogatást, de erre a támogatásra pályázhatnak a mezőgazdaság más ágazataiban tevékenykedők is. Április 15. és május 15. között kell letenni a pályázathoz szükséges dokumentációt a mezőgazdasági igazgatósághoz. A pályázattal kapcsolatos információkért, tanácsokért a méhészek felkereshetik a helyi méhészegyesületet. A tavaly összesen harminchárom hargitai méhész pályázatát bírálták el sikeresen.

A mézpiaccal kapcsolatban a méhész egyesület elnök kifejtette: az Európai Unió méztermelése maximum 60 százalékát fedi le az unión belüli fogyasztásnak, ami azt jelenti, hogy 40 százalék importra van szükség, ami jó jel a méhészetek bővítése szempontjából, mert nincs lefedve a piac. Lázár érdekességként megemlítette, hogy az EU-s országok közül öt ország exportál mézet, köztük Románia is, más országok többet fogyasztanak, mint termelnek. A méz árát a világpiac határozza meg. A nyugati országokban az egy főre eső átlag mézfogyasztás két kilogramm, míg Romániában ez a mennyiség 100 gramm, de jó jelnek számít, hogy nálunk is emelkedik a mézfogyasztás. Az egyesület tervezi, hogy a megye nagyobb városaiban megszervezi az úgynevezett mézes napokat. Magyarországon ezek már sikeresen működnek. Hargita megyében ősszel, Szent Mihály napján, Székelyudvarhelyen kerülne sor az első mézes napra, amit jövőre követne a csíkszeredai.

A Hargita megyei méhészek a biotermelés kategóriájába esnek, itt mindenki biomézet termel – fogalmazott Lázár. Kifejtette: a konferencián elhangzott, hogy a megyében a mezőgazdasági területek öt százaléka műtrágyázott, tehát „itt nehezen áll fenn az, hogy valaki a biotermelésbe ne esne bele”, viszont az uniós szabályok szerint ezt papírral kell igazolni, ami azt jelenti, hogy a méhest fokozottabban ellenőrzik.

Adomány a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak

A méhészek minden gyűlésük alkalmával gyűjtenek mézet a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak – tudtuk meg Lázár Tibortól. A csíkszeredai méhésztalálkozón adományba összegyűlt mennyiséget szerdán adták át Bőjte Csaba csíksomlyói kollégiumának, de ugyanúgy gyűjtöttek mézet az udvarhelyi február 20-ai konferencián is. Lázár hangsúlyozta a méz egészségre kifejtett jótékony hatását, megemlítve egy Böjte Csabával lezajlott beszélgetését is, miszerint az atya elmesélte neki: mióta a gyermekotthon kis lakói napi rendszerességgel fogyasszák a mézet, kevesebbszer van szükségük orvosra.