Elfogadhatatlannak tartják a Krisztus-szobrot

„Hargita Megye Tanácsa Főépítészi Hivatala mellett, a főépítész láttamozásának szakmai megalapozását biztosító, elemző, tanácsadó és szakértő hatáskörben tevékenykedő konzultatív testületként működő Terület- és Városrendezési Bizottság tagjaiként megdöbbenéssel értesültünk a sajtóból, hogy Önök egy 22 méter magas Krisztus szobor és kilátó építésébe kezdtek a Farkaslaka község, Székelyszentlélek falu külterületén” – áll a tanács közleményében.

Álláspontjuk szerint alapvető követelmény, hogy építészeti szempontból egy koherens alkotás jöjjön létre. A médiában közölt vázlatterv és a kivitelezést dokumentáló fotók alapján a Krisztus-szobor a giccs fogalmát kimeríti.

Kitérnek arra is, hogy a Krisztus-szobor és kilátó egyetlen eddig ismert engedélyezési dokumentuma a területrendezési bizonylat (certificat de urbanism). Ez előírja, hogy az építészeti tervezést övezeti rendezési terv (PUZ) elkészítése kell megelőzze. Ennek értelemszerűen tartalmaznia kell az elérhetőségre, esetleg parkolásra vonatkozó javaslatokat is, továbbá szükségesek a környezetvédelmi, a Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériumának, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek és más intézményeknek a jóváhagyásai.

„Önök egyértelműen elutasító választ kaptak a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek egyházművészeti bizottságától. Más engedélyeknek a beszerzését még nem is kezdték el. Az övezeti rendezési tervet még egy hatóság felé sem nyújtották be” – hangsúlyozták az illetékesek. Feltették a kérdést is, hogy ki az építész, ki az urbanista, akik vezető tervezőkként a projektet irányítják és ily módon felelősséget vállaltak a beruházás műszaki megalapozottságáért és társadalmi, gazdasági, környezeti minőségéért? Az intézmény szerint jelen pillanatban törvényt sértve jóváhagyott övezeti rendezési terv és építési engedély nélkül folyik a kivitelezés.

Vélemények és javaslatok

Az konzultativ testület tagjai, a médiában megjelent információk, a tervvázlat és fotók alapján a 22 méter magas Krisztus-szobrot ebben a méretben és formában elfogadhatatlannak tartja. Kiemelten hangsúlyozzák, hogy jelenleg a tervek semmilyen formában sem kerültek bemutatásra, így hivatalos álláspont nem alakítható ki annak minőségével és tartalmával kapcsolatban – ugyanakkor az engedélyezés teljes hiánya megállapítható és elutasítandó gyakorlat. A bizottság ugyanakkor nyitott a javaslat megvitatására, de elveti az utólagos beleegyezés lehetőségét.

A tanács javasolja és kéri az előírt engedélyezési eljárás betartását. A közlemény szerint a műszaki tanács az urbanisztikai vonatkozású projekteknél minden esetben készséggel áll a beruházást kezdeményezők rendelkezésére, hogy még a tervek kezdeti fázisában az engedélyezhetőség útjára tereljék azokat, illetve igény esetén javító szándékú észrevételekkel, javaslatokkal járuljanak hozzá a tervek tartalmi, minőségi és műszaki színvonalához. „Székelyföld vonzerejét, beleértve a turisztikait is, javarészt az érintetlen táj, az abba simuló épített környezet, az emberléptékűség, a hagyományos tájhasználat jellemzi. Ennek védelme és szerves alakítása alapját képezi a bizottság munkájának” – olvasható a közleményben.

Az állásfoglalásban szót emelt a főépítészi hivatal mellett, a főépítész láttamozásának szakmai megalapozását biztosító, elemző, tanácsadó és szakértő hatáskörben tevékenykedő konzultatív testületként működő Terület-és Városrendezési Bizottság: Albert Márton építész, Berszán Ruxandra építész, Bogos Ernő építész, Csák László közgazdász, Csiszer Botond gépészmérnök, Demeter László biológus, Korodi Szabolcs építész, Köllő Miklós építész, Lukács Péter út-híd mérnök, Márton Ildikó építész, Máthé Zoltán építész, valamint Szép Róbert geológus mérnök.