
Így néz ki most a készülő kapu
Fotó: Haáz Vince
Termetes székelykaput állítanak a Maros megyei Geges bejáratához. Az ünnepélyes átadás augusztus utolsó hétvégéjén lenne, a falutalálkozó alkalmából.
2020. július 18., 18:542020. július 18., 18:54
Marosvásárhelytől 30 kilométerre található a Nyárád- és a Kis-Küküllő-mente között Geges, a Havad községhez tartozó zsákfalu, amelynek református lelkésze, Tőkés Attila már jó néhány évvel ezelőtt megálmodta egy óriás székelykapu felállítását.
Mint mondta, Székelyvécke bejáratánál látott egy hasonlót, illetve egy kisebb méretűt az egyház telkére felállítottak már tíz évvel ezelőtt. Ott lépünk be a fedett műhelynek is helyet udvarba, ahol a három lábazatú, galambdúcos faragott kapu készül.
– magyarázza a lelkész a kezdeményezés motivációit.
Tőkés Attila református lelkipásztor
Fotó: Haáz Vince
A falu lakossága összefogott, pénzzel, önkéntes munkával járult hozzá a terv megvalósításához. „Számunkra Geges a legszebb falu és ezzel még szebbé, még értékesebbé tesszük” – fogalmazott Tőkés Attila, hozzátéve, hogy a helyi erdőből származó fából faragják helyi fafaragók, akik már 90 százalékban el is készültek a munkával. A kapu fémszerkezetét Adorjáni Péter készítette, aki szintén székely népi motívumokkal díszítette a vasazatot. Az előkészítés hosszabb időt vett fel, hiszen a fákat miután kivágták az erdőből, ki is kellett szárítani és csak az után foghatott hozzá Adorjáni Gergely fafaragó mester és segédje, Karda Endre, hogy a sajátos gegesi motívumokat belevésse a kapuba. A kapu bükkfából, a galambdúcos tető fenyőből készült – mutatta a lelkész.
Sikerült a Gegesből elszármazottakat is megszólítani, akik adományaikkal szintén hozzájárultak. „Ez a munkafolyamat, a közös cél megvalósítása a közösséget is összekovácsolta” – hangsúlyozta Tőkés Attila, hozzátéve, hogy milyen pozitív hozadéka volt még az ötlet kivitelezésének.
Geges bejáratánál fog állni az óriás székelykapu
Fotó: Haáz Vince
A fő felirat szövege: „Tiszteld őseidet, tőlük nyertél életet és örököltél Istent és hazát”, mellette a Szentírásból lesznek idézetek, például: „A nap le ne menjen a ti haragotokkal”. A betéten, vagyis az úgynevezett tükrön ez lesz olvasható a faluba érkezőnek: „Áldás az érkezőnek. Geges.”. A helységből távozó pedig ezt olvashatja: „Béke az elmenőnek”. Ezeken kívül a székely jelképek, Erdély címere, a trianoni évforduló apropóján pedig három szó: „voltunk, vagyunk, leszünk” – azt sugallva, hogy a falu és annak közössége a nehézségek ellenére is megállta a helyét, őrizte mindazt, amit hátrahagytak az ősei.
A megmaradás nem álom
Egykor, még a 18. században, Marosszék egyik legnépesebb faluja volt Geges, a második világháború után is ezer lélekszámot tartottak nyilván, de sokan elmentek a háború után, az azt követő évtizedekben, illetve az 1989-es fordulat utáni időszakban is, jelenleg alig kétszázan maradtak a faluban. Ennek ellenére, a lelkipásztor, aki 2007 óta szolgál a faluban, bizakodóan néz a jövőbe, hiszi, hogy az elnéptelenedés megállítható. Az egy-négy osztályos iskola és az óvoda működik, a község falvai közül itt található a legtöbb óvodáskorú gyerek – mondja. Illetve vannak már olyan fiatalok, illetve nyugdíjasok is, akik visszatelepedtek Gegesbe. Ma már többen is vállalkoznak a faluban, egyesek kertészkednek, málna-, illetve feketeribizli-termesztéssel foglalkoznak. A falu melletti erdőben egy helyi egyesület egy skótszarvasmarha-tenyészetet létesített, a teljesen önellátó, ridegtartású skót felföldi típust, amelynek a húsa rendkívül értékes, azt akarják értékesíteni majd.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!