Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:03

Keserédes győzelem, egy gól hiányzott a dobogóhoz

21:45

Élcsapatot győzött le az alapszakasz zárásán a Marosvásárhelyi VSK

21:11

Bordélyvilág az egykori Csík vármegyében

21:04

Növelni tudta a mandátumai számát a Tisza, megvan a választások végleges eredménye

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

A becsapódás utáni állapotok a csíkszeredai tömbháznál

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Lépcsőházba hajtott egy autós Csíkszeredában

Halálos baleset történt Csíkszentmihálynál

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Tánczos Barna: elkerülhetetlen a magyar-magyar kapcsolatok újragondolása

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

A megmaradás jelképe: óriás székelykaput építenek a kis zsákfaluban

Így néz ki most a készülő kapu

Fotó: Haáz Vince

Termetes székelykaput állítanak a Maros megyei Geges bejáratához. Az ünnepélyes átadás augusztus utolsó hétvégéjén lenne, a falutalálkozó alkalmából.

Antal Erika

2020. július 18., 18:542020. július 18., 18:54

Marosvásárhelytől 30 kilométerre található a Nyárád- és a Kis-Küküllő-mente között Geges, a Havad községhez tartozó zsákfalu, amelynek református lelkésze, Tőkés Attila már jó néhány évvel ezelőtt megálmodta egy óriás székelykapu felállítását.

Mint mondta, Székelyvécke bejáratánál látott egy hasonlót, illetve egy kisebb méretűt az egyház telkére felállítottak már tíz évvel ezelőtt. Ott lépünk be a fedett műhelynek is helyet udvarba, ahol a három lábazatú, galambdúcos faragott kapu készül.

Jelkép lenne a falu számára, hogy íme, itt vagyunk, létezünk, üzenet a külvilágnak is, hogy összefogással, külső segítség nélkül mire vagyunk képesek, ugyanakkor a trianoni békediktátum századik évfordulójára is, hogy száz év alatt sem szűntünk meg

– magyarázza a lelkész a kezdeményezés motivációit.

Tőkés Attila református lelkipásztor

Fotó: Haáz Vince

Gegesi fából és összefogásból

A falu lakossága összefogott, pénzzel, önkéntes munkával járult hozzá a terv megvalósításához. „Számunkra Geges a legszebb falu és ezzel még szebbé, még értékesebbé tesszük” – fogalmazott Tőkés Attila, hozzátéve, hogy a helyi erdőből származó fából faragják helyi fafaragók, akik már 90 százalékban el is készültek a munkával. A kapu fémszerkezetét Adorjáni Péter készítette, aki szintén székely népi motívumokkal díszítette a vasazatot. Az előkészítés hosszabb időt vett fel, hiszen a fákat miután kivágták az erdőből, ki is kellett szárítani és csak az után foghatott hozzá Adorjáni Gergely fafaragó mester és segédje, Karda Endre, hogy a sajátos gegesi motívumokat belevésse a kapuba. A kapu bükkfából, a galambdúcos tető fenyőből készült – mutatta a lelkész.

A beruházás költsége mintegy 30 ezer lej, és teljesen a közösség gyűjtötte össze.

Sikerült a Gegesből elszármazottakat is megszólítani, akik adományaikkal szintén hozzájárultak. „Ez a munkafolyamat, a közös cél megvalósítása a közösséget is összekovácsolta” – hangsúlyozta Tőkés Attila, hozzátéve, hogy milyen pozitív hozadéka volt még az ötlet kivitelezésének.

Geges bejáratánál fog állni az óriás székelykapu

Fotó: Haáz Vince

A fő felirat szövege: „Tiszteld őseidet, tőlük nyertél életet és örököltél Istent és hazát”, mellette a Szentírásból lesznek idézetek, például: „A nap le ne menjen a ti haragotokkal”. A betéten, vagyis az úgynevezett tükrön ez lesz olvasható a faluba érkezőnek: „Áldás az érkezőnek. Geges.”. A helységből távozó pedig ezt olvashatja: „Béke az elmenőnek”. Ezeken kívül a székely jelképek, Erdély címere, a trianoni évforduló apropóján pedig három szó: „voltunk, vagyunk, leszünk” – azt sugallva, hogy a falu és annak közössége a nehézségek ellenére is megállta a helyét, őrizte mindazt, amit hátrahagytak az ősei.

A megmaradás nem álom

Egykor, még a 18. században, Marosszék egyik legnépesebb faluja volt Geges, a második világháború után is ezer lélekszámot tartottak nyilván, de sokan elmentek a háború után, az azt követő évtizedekben, illetve az 1989-es fordulat utáni időszakban is, jelenleg alig kétszázan maradtak a faluban. Ennek ellenére, a lelkipásztor, aki 2007 óta szolgál a faluban, bizakodóan néz a jövőbe, hiszi, hogy az elnéptelenedés megállítható. Az egy-négy osztályos iskola és az óvoda működik, a község falvai közül itt található a legtöbb óvodáskorú gyerek – mondja. Illetve vannak már olyan fiatalok, illetve nyugdíjasok is, akik visszatelepedtek Gegesbe. Ma már többen is vállalkoznak a faluban, egyesek kertészkednek, málna-, illetve feketeribizli-termesztéssel foglalkoznak. A falu melletti erdőben egy helyi egyesület egy skótszarvasmarha-tenyészetet létesített, a teljesen önellátó, ridegtartású skót felföldi típust, amelynek a húsa rendkívül értékes, azt akarják értékesíteni majd.