
Tavalyhoz képest kevesebb a vadkár idén, de az esetszám így is háromszáz fölött jár, amiből 236-ot a medvék okoztak
Fotó: Pinti Attila
Valamivel kevesebb a vadkár Hargita megyében, mint a múlt évben, de még így is több száz hektár kukoricaföldet érintenek a medvék által okozott terméskárok. Az idei vadkárok összértéke jócskán meghaladja a félmillió lejt.
2025. szeptember 26., 10:212025. szeptember 26., 10:21
Beérett a silókukorica, sok helyen már a betakarítása is befejeződött, ám a háziállatok, például a tehenek takarmányozására használt termés nem mindig jut célba. A silókukorica ugyanis a medvék egyik kedvenc eledele is, és ezt jól tükrözik a vadkárokról szóló adatok.
kedden is egy hasonlón vettek részt a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségének munkatársai, a többi érintett intézmény képviselőivel Tusnád és Csíkszentsimon környékén.
„Nem készült még pontos összesítés, de több száz hektárról van szó, ami érintett, különböző mértékben. Nyilván, a nagyobb parcellák kisebb, 1–5 százalékos mértékben, a kisebb parcellák között viszont van, amelyik súlyosabban érintett” – közölte a kukoricaföldeken történt terméskárokkal kapcsolatos érdeklődésünkre Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség természetvédelmi osztályának vezetője.
de az ilyen értelemben rossz helyen lévő kisebb földeken, amelyekhez könnyebben hozzáférnek a medvék, ennél jóval jelentősebb a károk mértéke. A jelenlegi törvény alapján a terméskiesést kárpótolja az állam, a veszteség mértékét pedig az előző évek termésátlagai és a szabadpiaci árak alapján számítják ki.
Idén összesen 325, védett vadak által okozott kárról kapott bejelentést a megyei környezetvédelmi ügynökség, az év korábbi szakaszaiban a háziállatállományban keletkezett veszteségek voltak a jellemzőek, majd, a gabonafélék érésével a terméskárok váltak gyakoribbá.
– tájékoztatott Szabó Szilárd. Pénzben kifejezett értékben a legnagyobb veszteséget az elpusztított szarvasmarhák jelentik, a medvék idén 91 állatot öltek meg. A juhállományban keletkezett veszteség darabszámban nagyobb – 176 birkát pusztítottak el idén a medvék –, de az állatok értéke kisebb. Haszonállatok megölése mellett 61 méhkaptárt is tönkretettek idén a medvék Hargita megyében.
Fotó: Gecse Noémi
Az utóbbi időben történt károk értéke még nincs összesítve, de
A kártérítéseknek közel a felét már megkapták a károsultak, ez nagyjából 250 000 lejt jelent – tudtuk meg a megyei környezetvédelmi ügynökség osztályvezetőjétől. Ahhoz képest, hogy korábban voltak olyan időszakok is, amikor éveket késett a vadkárok megtérítése, most zökkenőmentesen zajlik a folyamat, az egyetlen ok, ami kisebb késedelmet okoz, az, hogy nehezen győzik a kárfelméréseket az illetékesek.
„Az év első felében gyorsabban megy, aztán ahogy feltorlódnak az esetek, tehát ahogy az esetszám nő, már nyilván nem képes a rendszer azonnal feldolgozni a kéréseket és folyósítani a pénzeket, tehát kisebb elmaradások lehetnek.
– fogalmazott Szabó Szilárd.
Azt is elmondta viszont, hogy a vadkárok számát tekintve úgy tűnik, hogy idén javult a helyzet Hargita megyében:
Ezen a szakemberek is csodálkoznak, ugyanis idén kevés erdei gyümölcs termett és más természetes táplálékból is szűkösebb esztendő az idei a medvék számára, ám ennek ellenére is kevesebb a vadkár.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A csökkenés oka többtényezős, de ezek közül csak egy ismert, és az bizonyosnak is tűnik: a problémás medvék kilövése.
Ugyanakkor még sok ismeretlen faktor játszhatott közre a vadkárok számának csökkenésében, de még a szakemberek sem tudják, hogy pontosan mi okozza az esetszámok változását egyik évről a másikra – magyarázta Szabó Szilárd.
Mindenesetre hasonló csökkenést tapasztaltak tavaly is az azt megelőző esztendőhöz képest, így abban reménykednek, hogy ez már tendenciának tekinthető.
Könnyen elképzelhető, hogy ez tendenciává válik, ugyanis a környezetvédelmi minisztérium módosítaná a problémás medvék ártalmatlanítására vonatkozó korábbi, 2021/81-es számú sürgősségi rendeletet, és
A napokban közvitára bocsátott sürgősségi rendelet-tervezet szükségességét azzal indokolja a szaktárca, hogy a jelenlegi törvényes intézkedések nem hatékonyak, és a hatóságok a településeken megjelenő medvék által jelentett veszélyt nem tudják azonnal megszüntetni a vadállat elűzését, altatólövedékkel való elkábítását és az áttelepítést is előíró többlépéses intézkedési kötelezettség miatt.
Nem mindegy ugyanis, hogy visszajáró, károkat okozó medvét lőnek-e ki, vagy csak egy „átutazó” egyedet, amely véletlenül betévedt egy településre. Vannak ugyanakkor olyan lakott területeink, amelyek kimondottan erdős területek, azaz a belterületekre is benyúlnak az erdők, és oda még könnyebben betévedhetnek a medvék.
Fotó: Pinti Attila
De ilyen helyeken kilőni a medvét csak azért, mert megjelen a lakott területen, nem volna indokolt minden esetben – vélekedett a megyei környezetvédelmi ügynökség szakembere. Szabó Szilárd szerint ugyanakkor, ha szigorúan felügyelik és kontroll alatt tartják majd a kilövéseket, akkor lehet hatékony az új törvény. Annál is inkább – magyarázta –, hogy az már bebizonyosodott, hogy
Nagyon jelentősen le kellene csökkenteni a medveállományt, hogy annak látványos eredménye legyen a medveproblémák csökkenése szempontjából, ha állománycsökkentéssel szeretnék megoldani a helyzetet, és nem kifejezetten a károkat okozó egyedek ártalmatlanítására helyeznék a hangsúlyt – magyarázta.
Hargita megye esetében az elmúlt évre, valamint az idei esztendőre 73–73 medve kilövését hagyta jóvá a beavatkozási és megelőzési medvekvótákat szabályozó, 2023-ban megszületett törvény. A múlt év folyamán nagyrészt ki is merítették a megye számára jóváhagyott, 73 egyedes kvótát – talán két vagy három egyeddel lőttek ki kevesebbet ennél –, és
Ezen felül 28 beavatkozási medvekilövést hajtottak végre a vadászok a megyében – tudtuk meg Szabó Szilárdtól. Utóbbiak azok a sürgősségi esetek, amikor veszélyes, illetve ismételten károkat okozó példányokat kell kilőni.
Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest – derül ki az EU statisztikai hivatalának szerdán közzétett adataiból.
Elfogadta a képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely szerint legtöbb 45 lej lehet az élelmiszerjegyek értéke a jelenlegi 40,18 lej helyett. A jogszabályjavaslatot a szenátus korábban már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.
Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház az úgynevezett Nordis-törvényt, amely egyebek mellett felső határt szab a lakásvásárláskor fizetett előlegnek.
A különnyugdíjukat szabályozó törvény módosítása esetén a nyugdíjkorhatár elérése után a rendszerben maradó belügyi alkalmazottak és katonák később is a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Kelemen Hunor szerint akkor lehet majd kompromisszumról beszélni a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló tárgyalásokon, ha „mindegyik fél enged valamennyit”.
Nem térítette vissza maradéktalanul az Állandó Választási Hatóság (AEP) Nicușor Dan kampányköltségeit, ezért a jogi lépéseket tervez az államfő .
Nemcsak Alcsíkon, kedd délután már több felcsíki községben is áramszünet volt, de a két eset nem függ össze egymással az illetékes szerint. Az alcsíki övezetet ellátó tusnádfürdői trafóállomás viszont cserére, vagy javításra szorul.
A koalíció keddi tanácskozásán abban állapodtak meg a kormánypártok, hogy megbíznak egy munkacsoportot a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénymódosító tervezet kidolgozására.
Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.
A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!