
Tavalyhoz képest kevesebb a vadkár idén, de az esetszám így is háromszáz fölött jár, amiből 236-ot a medvék okoztak
Fotó: Pinti Attila
Valamivel kevesebb a vadkár Hargita megyében, mint a múlt évben, de még így is több száz hektár kukoricaföldet érintenek a medvék által okozott terméskárok. Az idei vadkárok összértéke jócskán meghaladja a félmillió lejt.
2025. szeptember 26., 10:212025. szeptember 26., 10:21
Beérett a silókukorica, sok helyen már a betakarítása is befejeződött, ám a háziállatok, például a tehenek takarmányozására használt termés nem mindig jut célba. A silókukorica ugyanis a medvék egyik kedvenc eledele is, és ezt jól tükrözik a vadkárokról szóló adatok.
kedden is egy hasonlón vettek részt a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségének munkatársai, a többi érintett intézmény képviselőivel Tusnád és Csíkszentsimon környékén.
„Nem készült még pontos összesítés, de több száz hektárról van szó, ami érintett, különböző mértékben. Nyilván, a nagyobb parcellák kisebb, 1–5 százalékos mértékben, a kisebb parcellák között viszont van, amelyik súlyosabban érintett” – közölte a kukoricaföldeken történt terméskárokkal kapcsolatos érdeklődésünkre Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség természetvédelmi osztályának vezetője.
de az ilyen értelemben rossz helyen lévő kisebb földeken, amelyekhez könnyebben hozzáférnek a medvék, ennél jóval jelentősebb a károk mértéke. A jelenlegi törvény alapján a terméskiesést kárpótolja az állam, a veszteség mértékét pedig az előző évek termésátlagai és a szabadpiaci árak alapján számítják ki.
Idén összesen 325, védett vadak által okozott kárról kapott bejelentést a megyei környezetvédelmi ügynökség, az év korábbi szakaszaiban a háziállatállományban keletkezett veszteségek voltak a jellemzőek, majd, a gabonafélék érésével a terméskárok váltak gyakoribbá.
– tájékoztatott Szabó Szilárd. Pénzben kifejezett értékben a legnagyobb veszteséget az elpusztított szarvasmarhák jelentik, a medvék idén 91 állatot öltek meg. A juhállományban keletkezett veszteség darabszámban nagyobb – 176 birkát pusztítottak el idén a medvék –, de az állatok értéke kisebb. Haszonállatok megölése mellett 61 méhkaptárt is tönkretettek idén a medvék Hargita megyében.
Fotó: Gecse Noémi
Az utóbbi időben történt károk értéke még nincs összesítve, de
A kártérítéseknek közel a felét már megkapták a károsultak, ez nagyjából 250 000 lejt jelent – tudtuk meg a megyei környezetvédelmi ügynökség osztályvezetőjétől. Ahhoz képest, hogy korábban voltak olyan időszakok is, amikor éveket késett a vadkárok megtérítése, most zökkenőmentesen zajlik a folyamat, az egyetlen ok, ami kisebb késedelmet okoz, az, hogy nehezen győzik a kárfelméréseket az illetékesek.
„Az év első felében gyorsabban megy, aztán ahogy feltorlódnak az esetek, tehát ahogy az esetszám nő, már nyilván nem képes a rendszer azonnal feldolgozni a kéréseket és folyósítani a pénzeket, tehát kisebb elmaradások lehetnek.
– fogalmazott Szabó Szilárd.
Azt is elmondta viszont, hogy a vadkárok számát tekintve úgy tűnik, hogy idén javult a helyzet Hargita megyében:
Ezen a szakemberek is csodálkoznak, ugyanis idén kevés erdei gyümölcs termett és más természetes táplálékból is szűkösebb esztendő az idei a medvék számára, ám ennek ellenére is kevesebb a vadkár.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A csökkenés oka többtényezős, de ezek közül csak egy ismert, és az bizonyosnak is tűnik: a problémás medvék kilövése.
Ugyanakkor még sok ismeretlen faktor játszhatott közre a vadkárok számának csökkenésében, de még a szakemberek sem tudják, hogy pontosan mi okozza az esetszámok változását egyik évről a másikra – magyarázta Szabó Szilárd.
Mindenesetre hasonló csökkenést tapasztaltak tavaly is az azt megelőző esztendőhöz képest, így abban reménykednek, hogy ez már tendenciának tekinthető.
Könnyen elképzelhető, hogy ez tendenciává válik, ugyanis a környezetvédelmi minisztérium módosítaná a problémás medvék ártalmatlanítására vonatkozó korábbi, 2021/81-es számú sürgősségi rendeletet, és
A napokban közvitára bocsátott sürgősségi rendelet-tervezet szükségességét azzal indokolja a szaktárca, hogy a jelenlegi törvényes intézkedések nem hatékonyak, és a hatóságok a településeken megjelenő medvék által jelentett veszélyt nem tudják azonnal megszüntetni a vadállat elűzését, altatólövedékkel való elkábítását és az áttelepítést is előíró többlépéses intézkedési kötelezettség miatt.
Nem mindegy ugyanis, hogy visszajáró, károkat okozó medvét lőnek-e ki, vagy csak egy „átutazó” egyedet, amely véletlenül betévedt egy településre. Vannak ugyanakkor olyan lakott területeink, amelyek kimondottan erdős területek, azaz a belterületekre is benyúlnak az erdők, és oda még könnyebben betévedhetnek a medvék.
Fotó: Pinti Attila
De ilyen helyeken kilőni a medvét csak azért, mert megjelen a lakott területen, nem volna indokolt minden esetben – vélekedett a megyei környezetvédelmi ügynökség szakembere. Szabó Szilárd szerint ugyanakkor, ha szigorúan felügyelik és kontroll alatt tartják majd a kilövéseket, akkor lehet hatékony az új törvény. Annál is inkább – magyarázta –, hogy az már bebizonyosodott, hogy
Nagyon jelentősen le kellene csökkenteni a medveállományt, hogy annak látványos eredménye legyen a medveproblémák csökkenése szempontjából, ha állománycsökkentéssel szeretnék megoldani a helyzetet, és nem kifejezetten a károkat okozó egyedek ártalmatlanítására helyeznék a hangsúlyt – magyarázta.
Hargita megye esetében az elmúlt évre, valamint az idei esztendőre 73–73 medve kilövését hagyta jóvá a beavatkozási és megelőzési medvekvótákat szabályozó, 2023-ban megszületett törvény. A múlt év folyamán nagyrészt ki is merítették a megye számára jóváhagyott, 73 egyedes kvótát – talán két vagy három egyeddel lőttek ki kevesebbet ennél –, és
Ezen felül 28 beavatkozási medvekilövést hajtottak végre a vadászok a megyében – tudtuk meg Szabó Szilárdtól. Utóbbiak azok a sürgősségi esetek, amikor veszélyes, illetve ismételten károkat okozó példányokat kell kilőni.
A szabadságon lévő Gheorghe Stan alkotmánybíró is jelen van az alkotmánybíróság szerdai ülésén, amelyen a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványt tárgyalja a testület.
A miniszterelnöki hivatal 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
Két ember égési sérüléseket szenvedett miután tűz ütött ki kedd este egy tömbházlakásban Sepsiszentgyörgyön. A tűzeset miatt negyven személyt kellett evakuálni a tömbházból.
Hirtelen esett össze egy idős férfi hétfőn Marosvásárhely egyik utcáján, egy önkéntes tűzoltó azonban éppen a helyszínen volt, és azonnal cselekedett, mellkaskompressziókkal hozta vissza az életbe a férfit.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes a Digi24 hírtévének nyilatkozva kijelentette, hogy ha a helyzet kiéleződik, az RMDSZ megvizsgálhatja a kormányból való kilépés lehetőségét.
Felülvizsgálja a kulturális minisztérium az előadó-művészeti intézményeknél foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartására vonatkozó kísérleti tervet – ismertette Demeter András miniszter döntését a tárca keddi közleménye.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Hargita megye 83 tanintézetének több mint 220 kapcsolódó intézménye részesül új bútorzatban, taneszközökben és korszerű digitális felszerelésekben, az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) támogatásából.
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa tájékoztatást tett közzé a 2026. április 12-én esedékes magyar országgyűlési választásokkal kapcsolatban a külhoni szavazókat érintő határidőkről és tudnivalókról.
szóljon hozzá!