Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:25

Különleges víz alatti tárlat nyílt a dálnoki búvártóban

20:25

Motoros baleset a Kalonda-tetőn

20:18

Jóváhagyta a kormány deficitcsökkentő intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet

20:10

CES: a deficitcsökkentő intézkedések csökkentik a polgárok vásárlóerejét

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Felbontaná a minisztérium azon orvosok szerződését, akik munkaidejükben a magánegészségügyben dolgoznak

Motorost ölt meg a medve a Transzfogarason – videóval

185-tel mérték be a rendőrök a két fiatalt, akik menekülés közben a teljesen kiégett autóban vesztették életüket

Csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapbérű közalkalmazottak részesülnek étkezési támogatásban

16 ezer lejt kértek el 20 méter ereszcsatorna felszereléséért

Tíz vádlott fellebbezett Borbolyék perének elsőfokú ítélete után

Tánczos Barna magyarázatot fűzött a nagy állami pénzbehajtáshoz

Kiszámolták, mennyivel csökkennének a nyugdíjak a megszorító intézkedések nyomán

Majdnem megduplázták az egyévest – íme az új útdíjak és a büntetések

Simion Marosvásárhelyen: az RMDSZ azt hazudta a magyaroknak, hogy félniük kell a románoktól

A medvehelyzet is terítékre került Tusványoson

Fotó: Gecse Noémi

A medve nem játék – ami Bukarestből nem látszik címmel tartottak szerdán szakmai fórumot és vitát Tusványoson a székelyföldi medveügy, konkrétabban a medve és az ember közötti konfliktusok témában. A vita valamennyi résztvevője egyetértett abban, hogy szabályozni kell a medveállományt, és vissza kell állítani az egyensúlyt.

Iszlai Katalin

2017. július 19., 16:192017. július 19., 16:19

2017. július 19., 16:282017. július 19., 16:28

Ismét a székelyföldi medvekérdésre keresték a választ szerdán a fesztivál legújabb, Lorántffy Zsuzsannáról elnevezett sátrában tartott szakmai fórumon. A medveüggyel kapcsolatos „városi legendák” megcáfolásával Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke nyitotta meg az eseményt: mint mondta,

az egyik leggyakrabban emlegetett tévhit az, hogy az európai uniós előírások tiltják a medvék kilövését.

„Amikor Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, arra vállalt kötelezettséget, hogy legtöbb hatezer példányszámos populációt tart meg. Az uniós környezetvédelmi irányelv továbbá nem tiltja meg a tagállamoknak az egyes fajok mesterséges populációszabályozását. Az irányelv 16. cikkelye azt mondja ki, hogy amennyiben ez nem befolyásolja hátrányosan a védett fajok védettségi állapotának fenntartását, az elterjedési területükön a tagállamok engedélyezhetik a védett faj végleges eltávolítását (kilövését) a következő esetekben: termést, állatállományt, erdőt, halastavat, vizeket és más típusú tulajdonokat érintő súlyos károk megelőzése, a közegészség, közbiztonság vagy más kiemelkedően fontos közérdek – beleértve a társadalmi és gazdasági érdeket is –, továbbá a környezet számára kiemelkedően előnyös hatás elérésének érdekében. Aki tehát azt mondja, hogy az Európai Unió nem engedi a medvék kilövését, felelőtlenül nyilatkozik, és ezt helyre kell tegyük”

– húzta alá Borboly.

Fotó: Gecse Noémi

Elcsépelt a medvetéma

A medveproblémával elsősorban a szakemberek és nem a politikusok kellene foglalkozzanak – adott hangot véleményének Tánczos Barna szenátor.

A medvekérdés egy égető probléma, de az a szomorú, hogy véleményem szerint ez a téma egyre elcsépeltebb, és ha valamiről nagyon sokat beszélünk, akkor könnyen lepattan. Ha mélységében nem tudunk a problémával szakemberek szintjén foglalkozni, akkor egy olyan témakör lesz belőle, amitől mindenkinek hidegrázása van.

Ha készítünk egy rövid listát arról, hogy kik foglalkoznak szakemberként a védett fajok populációjával, akkor rájövünk, hogy a politikusok előtt jó sokan vannak, akik egyébként ezzel kell foglalkozzanak, és még értenek is hozzá. Ott vannak elsősorban a vadgazdák, utánuk az állatvédők érvrendszere következik, majd harmadikként a vadászok szerepelnének a listán, akik tulajdonképpen elvégzik a feladatot, ami rájuk vár. Ez után következnek az erdészek, a biodiverzitással foglalkozók, satöbbi, és csak mindezen szereplők után kellene következzünk mi, politikusok, akik jogszabályba, kerettörvényekbe, kivitelezési jogszabályokba öntenénk mindazt, amit a szakma eldöntött” – húzta alá Tánczos.

Fotó: Gecse Noémi

Elveszített félelemérzet

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint nem megtizedelni kell a medveállományt, hanem

az egyensúlyt kell visszaállítani az állatvédelem és az emberek javainak, illetve életének védelme között.

Mint mondta, ez az egyensúly azért borult fel, mert a medvék elveszítették a félelemérzetüket, és ez alatt azokat a példányokat érti, amelyek rendszeresen bejárnak a településekre. Véleménye szerint

azokat a medvéket, amelyek az ember életére vagy javaira a falvakban veszélyt jelentenek, azonnal el kell távolítani az állományból, hiszen azok a példányok, amelyek megtanulták az élelemszerzés könnyebb módját az istállókban, többé nem fognak hangyászni és málnászni az erdőn.

Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke a társadalom reakcióját bírálta a medvetámadásokkal kapcsolatosan, ugyanis elmondása szerint az él a közvéleményben, hogy a medve a plüssmackóhoz hasonló, mézet eszik, és meg lehet simogatni. Mint mondta, ez tényleg így néz ki a nagyvárosok ablakaiból, de

azoknak az emberek a helyzetét is figyelembe kellene venni, akik éjszaka felöltözve alszanak azért, hogy egy esetleges medvetámadáskor megvédhessék állataikat, veteményüket.

Fotó: Gecse Noémi

Sárkány Árpád vadgazdálkodási szakember szerint a kialakult helyzetért elsősorban a döntéshozók felelősek, hiszen

a tavalyi vadásztilalom bevezetése után borult fel az egyensúly.

A felsorolt állításokat és problémákat Szép Róbert, az Országos Környezetőrség főfelügyelő-helyettese sem tudta megcáfolni, elmondása szerint az előtte szólók valós képet festettek a vadakról és a támadásokról. Hozzátette,

fontos lenne tudni a medveállomány pontos számát, hiszen nem egyenletes a medvék romániai eloszlása.

Fotó: Gecse Noémi

Míg Székelyföldön túlszaporodott az állomány, vannak olyan területek is, amelyek alulpopuláltak, így megoldást jelenthetne egy átköltöztetési folyamat lebonyolítása.