
A két Bolyai sírja előtt emlékeztek a diákok
Fotó: Haáz Vince
Minden idők egyik legeredetibb gondolkodású matematikusának nevezik a szakértők Bolyai Jánost, aki 1802. december 15-én született. Rá emlékeztek pénteken Marosvásárhelyen.
2024. december 13., 13:282024. december 13., 13:28
2024. december 13., 13:292024. december 13., 13:29
A Bolyaiak sírjának megkoszorúzásával kezdődött pénteken Marosvásárhelyen a Bolyai János emlékünnepély. A diákok az iskolalelkész kíséretében vonultak Bolyai Farkas és Bolyai János sírjához a református temetőben. Az egybegyűltekhez Jakab István iskolalelkész szólt.
Jakab István az iskola lelkésze szólt az egybegyűltekhez
Fotó: Haáz Vince
Az emlékünnepség a Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermében folytatódott, ahol többek között Lázok Klára, a Teleki Téka igazgatója tartott előadást Bolyai János életéről. A Teleki Tékában több mint tíz éve megtalálható digitalizált formában Bolyai János teljes életműve.
A 12 ezer oldalas hagyaték feldolgozása Bolyai János 210. születésnapjára készült el és most hozzáférhető bárki számára, aki a Teleki Téka honlapján regisztrál. Digitalizálva van többek között az 1831-ben megjelent leghíresebb Bolyai-mű, az Appendix, mellyel az erdélyi tudós megalkotta a 20. századi fizikai elméletek számára nélkülözhetetlen nemeuklideszi geometriát. A pénteki megemlékezés keretében
hogy még többet megtudhassanak az iskola névadójáról és fiáról, Bolyai Jánosról.
Az EDUnium Egyesület is programot szervezett a diákoknak és nemcsak.
Fotó: Haáz Vince
Mint ismert, az egyesület hozta létre a Bolyai műhelyt, ahol újszerű szemléltetőeszközök mellett olyan gyűjtemények is helyet kapnak, amelyek a Bolyaiak (apa és fia) sokoldalúságát és zsenialitását mutatják be. A Bolyai műhely kreatívan ötvözi a modern technikai eszközök által felkínált lehetőségeket (Virtuális valóság) és a hagyományos képi szemléltető eszközöket (fényképkollázs, hirdetőtábla).
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!