A magyarok sorsának francia értője, megélője Marosvásárhelyen

Július 3-án, szombaton délelőtt nem mindennapi vendég látogatott a Deus Providebit Tanulmányi Házba. Az SZNT meghívására a nemzetközileg elismert kutató, nyelvész, történész, Bernard Le Calloc\'h (fotó) tartott előadást munkássága központi szereplője, Kőrösi Csoma Sándor születési évének ellentmondásosságáról. Ezelőtt azonban Haller Béla francia nyelvű köszöntését fogadta, és az SZNT elnökétől, Izsák Balázstól átvette a Gábor Áron-díjat.

Nagyjainkat tolmácsolja a Nyugatnak

Gazda József laudációjában kiemelte, Bernard Le Calloc\'h-nak hatalmas szerepe van abban, hogy az UNESCO tavaly a Kulturális Világörökség részévé nyilvánította Bolyai János és Kőrösi Csoma Sándor életművét. „Egy rendkívüli ember, a tudomány kivételes egyénisége van körünkben. Bernard Le Calloc\'h Bretagne szülötte, de tudományos munkásságának jelentős részét a mi múltunk, szerepünk az emberiség tudományosságában kutatására fordította. De nem csak Kőrösi Csoma révén foglalkozott velünk: fél tucat könyve jelent meg rólunk, Rákóczitól a csángókig. Óriási szerepet játszott abban, hogy nagyjainkat megismerje a nyugati világ tudományossága. Nem csak megtanult magyarul, hanem sorsunk értőjévé, átérzőjévé, megélőjévé vált. Ritka, hogy egy nyelvészt az emberiség nagyjának tartsanak, márpedig Kőrösi Csomával ez történt, s ez elsősorban neki köszönhető”– fogalmazott Gazda József.

A székelyek nem szicíliaiak

Bernard Le Calloc\'h 1947-ben került Gödöllőre, ekkor – saját bevallása szerint – figyelt fel arra, hogy a Kárpát-medencében a magyarlakta vidékeken nagyon sok helyen Kőrösi Csoma nevét viselik utcák, közterek, intézmények. A kíváncsiság, hogy kiderítse, ki ez az ember és ki az a nép, ahonnan származik, annyira magával ragadta, hogy több mint 60 éve kutatja a magyarok, a székelyek múltját, ezzel párhuzamosan pedig a Nyugattal is megismertet „minket”. Kitartását dícséri az is, hogy 85 évesen egyedül, saját autójával érkezett Párizsból Marosvásárhelyre. „Érdekességként elmondhatom, hogy Franciaországban például a székelyekről Szicília jutott eszükbe, mivel a két szó eléggé hasonló franciául, ekkor döntöttem el, hogy a székelyekkel külön foglalkozom, hogy tudatosuljon bennük: a székelyek Erdélyben élnek” – ismertette a tudós, majd tökéletes, igényes magyar nyelvű előadásában a Kőrösi Csoma Sándor születési éve körüli nézeteltéréseket ecsetelte, vitatott ugyanis, hogy a tibetológia megalapítója 1784-ben vagy 1787-1788-ban látta meg a napvilágot Csomakőrösön. A professzor átvette az egészségi állapota miatt távolmaradt Csíky Boldizsár ajándékát, dedikált kottát Jánosházy György Kőrösi Csoma által ihletett verséhez.

Az eddigi Gábor Áron-díjasok

A kitüntetést az SZNT 2006-tól adja át olyan személyeknek, akik sokat tettek az erős, regionális közösségi tudat kialakulásáért, az autonómia kiharcolásáért, hagyományaink megtartásáért. Elsőként Gyergyóditró polgármestere kapta a díjat, majd Birtalan Ákos, Egyed Ákos, Komlóssy József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért, Friedrich Klára és Szakács Gábor, a Székelyföld folyóirat, Tulit Zsombor vehette át az elismerést Bernard Le Calloc\'h mellett.