A lakosságon csattanhat az ostor, ha nem sikerül kellő mennyiségű biohulladékot különválogatni

Ha a lerakóba kerülő szemét mennyiségét nem sikerül csökkenteni, az EU-s szabályok értelmében büntetésre számíthat az ország, amit végül a lakosság fizet ki, ezt pedig a szolgáltatók mindenképpen szeretnék elkerülni – szögezte le Ambrus József, a Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Fejlesztési Társulás vezetője.

Sepsiszentgyörgyön a magánházaknál eddig nem létezett külön zöldhulladék-kategória, ezt júliustól háromezer kuka kiosztásával vezette be a TEGA köztisztasági vállalat, a kezdeményezés minden jel szerint jól működik.

„A pályázat, amelynek keretében a lécfalvi üzemet elkészítették, tartalmazott egy fontos részletet arra vonatkozóan, hogy mi történjen a zöldhulladékkal. Az uniós elképzelés itt különbséget tesz vidék és város között, mert városi környezetben nem jellemző a mezőgazdasági tevékenység, vidéken viszont igen. Az EU azt akarja, hogy minél kevesebb szemét keletkezzen, ezért a komposztálásra nagy hangsúlyt fektet. A statisztikák szerint

– részletezte Ambrus József, aki ezzel magyarázza a vidéki alacsonyabb illetékeket. Azonban falvakon is vannak olyan háztartások, ahol városi életmódot folytatnak, a keletkező zöldhulladékot nem hasznosítják. Erre is kellett megoldást találni, és erre ad lehetőséget a pár hete megjelent törvény, amely

kötelezővé teszi a differenciált díjszabás bevezetését

– mondta a fejlesztési társulás igazgatója. Máthé László, a TEGA köztisztasági vállalat igazgatója kifejtette, bárki beviheti a hulladékudvarba a levágott füvet, falevelet, ágacskákat, ezt ingyen átveszik. Nagyobb mennyiség esetén külön kukát biztosítanak, ezek szállítása Sepsiszentgyörgyön ingyenes, a városon kívül kilométerenként 4,8 lejes költséget számítanak fel. A zöldhulladékot tőlük is ingyenesen veszik át a lerakónál, ám a szállítás ez esetben is pénzbe kerül, és az ezzel dolgozó alkalmazottakat is fizetni kell – hívta fel a figyelmet Máthé László.

A háromszéki szakemberek szerint vannak előrelépések, hiszen vidéken az újrahasznosítható hulladék aránya 1,2 százalékról 15,5 százalékra emelkedett, a vegyes szemét mennyisége csökkent, ami azt mutatja, hogy a zöldhulladékot, nyesedéket, biológiailag lebomló anyagokat más módon hasznosítják.