
A lakók is beleszólhatnak abba, hogy milyen irányba fejlődjön a következő években Marosvásárhely. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
November végéig tölthetik ki a marosvásárhelyiek a polgármesteri hivatal kérdőívét, amelynek válaszait felhasználják majd a 2023–2030-as városfejlesztési stratégia kialakítása során. Ennek apropóján megnéztük, hogy a 2023-ig érvényben levő városfejlesztési stratégia mit tartalmazott, és kiderült, hogy fele sem valósult meg.
2021. október 21., 10:122021. október 21., 10:12
2021. október 21., 10:462021. október 21., 10:46
Mint ismert, az Európai Unió pénzalapokat biztosít a városoknak, hogy kidolgozzák a tízéves városfejlesztési stratégiájukat, meghatározzák, hogy milyen terveket szeretnének megvalósítani, például hogyan fejlesztenék a tömegközlekedést, a lakossággal való kapcsolattartást, továbbá a beruházásoknak és építkezéseknek hol biztosítanak helyet. Nincs ez másként Marosvásárhelyen sem, ahol most készül a 2030-ig érvényben levő városfejlesztési stratégia.
Marosvásárhelyen hozzáláttak a 2023–2030-as városfejlesztési stratégia elkészítésének, ennek első lépéseként egy kérdőívet tettek közzé a városháza honlapján, amelyben kikérik a lakosság véleményét, de csak román nyelven. A városlakók többek között arról fejthetik ki véleményüket, hogy
Vannak általánosabb kérdések is, amelyek a városgazdálkodással kapcsolatosak, illetve azzal, hogy mennyire elégedett az adófizető a városvezetés munkájával. Mint megtudtuk, a stratégia kidolgozásával megbízott szakemberek 2022 júniusáig kell elkészítsék a dokumentumot, megjelölve, hogy melyek azok a területek, ahol fejlesztésre van szükség. A városfejlesztési stratégiát azért fontos kidolgozni, mert az itt szereplő projektekkel lehet majd pályázni az uniós pénzalapokra.
Megnéztük, hogy mit tartalmazott az előző polgármester, Dorin Florea idejében elfogadott 2017–2023-as városfejlesztési stratégia, és a teljesség igénye nélkül kiemelünk néhány elképzelést, ami nem valósult meg, és az elkövetkező években sem valószínű, hogy sor kerül rá.
De szerepel összesen hat olyan nagy méretű parkolóhely, ahol ott lehet hagyni a személygépkocsikat és onnan autóbusszal vagy kerékpárral lehet folytatni az utat. Ezeket a térképen is bejelölt parkolóhelyet a város bejáratainál, a Víkendtelepen és a nagykórház előtt kellett volna kialakítani, de semmi nem valósul meg belőlük.
A kijelölt kerékpárutakra és a modern tömegközlekedésre is várni kell, bár lehet, hogy ezekből 2023-ig mégis lesz valami.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége kedden felhatalmazta a párt vezetőit, hogy tárgyalásokat kezdjen Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Lucian-Ioan-Titus Morar kedden bejelentette, hogy aláírásokat gyűjt Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztésének kezdeményezéséhez. Állítása szerint a PSD-ben mások is támogatják az elképzelést.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond kedden kijelentette, hogy a Luca Niculescu köré szerveződő kormánynak nagyobb esélye van a parlament támogatásának megszerzésére, mint korábban Siegfried Mureșan kabinetjének.
Kelemen Hunor szerint a parlamenti pártoknak el kell jutniuk a kormány beiktatásához szükséges kompromisszumra, különben az ország működése veszélybe kerülhet.
Romániára is hatással lesz az villamosenergia drágulása, és rekordmagas árak alakulhatnak ki, ha elhúzódik a közel-keleti válság és zárva marad a Hormuzi-szoros – jelentette ki kedden Cristian Bușoi.
Jelentősen gyengült kedden a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 2,21 banival (0,41 százalékkal) 5,3527 lejre emelkedett a hétfői 5,3306 lejről, újabb történelmi csúcsot érve el.
Hargita megye nagy késésben van a megfelelően szelektált hulladék gyűjtésének megszervezését illetően, az újrahasznosítás arányát jelentősen növelni kell az új rendszerben – hangzott el a témában a megyei tanácsnál szervezett eseményen.
szóljon hozzá!