
A lakók is beleszólhatnak abba, hogy milyen irányba fejlődjön a következő években Marosvásárhely. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
November végéig tölthetik ki a marosvásárhelyiek a polgármesteri hivatal kérdőívét, amelynek válaszait felhasználják majd a 2023–2030-as városfejlesztési stratégia kialakítása során. Ennek apropóján megnéztük, hogy a 2023-ig érvényben levő városfejlesztési stratégia mit tartalmazott, és kiderült, hogy fele sem valósult meg.
2021. október 21., 10:122021. október 21., 10:12
2021. október 21., 10:462021. október 21., 10:46
Mint ismert, az Európai Unió pénzalapokat biztosít a városoknak, hogy kidolgozzák a tízéves városfejlesztési stratégiájukat, meghatározzák, hogy milyen terveket szeretnének megvalósítani, például hogyan fejlesztenék a tömegközlekedést, a lakossággal való kapcsolattartást, továbbá a beruházásoknak és építkezéseknek hol biztosítanak helyet. Nincs ez másként Marosvásárhelyen sem, ahol most készül a 2030-ig érvényben levő városfejlesztési stratégia.
Marosvásárhelyen hozzáláttak a 2023–2030-as városfejlesztési stratégia elkészítésének, ennek első lépéseként egy kérdőívet tettek közzé a városháza honlapján, amelyben kikérik a lakosság véleményét, de csak román nyelven. A városlakók többek között arról fejthetik ki véleményüket, hogy
Vannak általánosabb kérdések is, amelyek a városgazdálkodással kapcsolatosak, illetve azzal, hogy mennyire elégedett az adófizető a városvezetés munkájával. Mint megtudtuk, a stratégia kidolgozásával megbízott szakemberek 2022 júniusáig kell elkészítsék a dokumentumot, megjelölve, hogy melyek azok a területek, ahol fejlesztésre van szükség. A városfejlesztési stratégiát azért fontos kidolgozni, mert az itt szereplő projektekkel lehet majd pályázni az uniós pénzalapokra.
Megnéztük, hogy mit tartalmazott az előző polgármester, Dorin Florea idejében elfogadott 2017–2023-as városfejlesztési stratégia, és a teljesség igénye nélkül kiemelünk néhány elképzelést, ami nem valósult meg, és az elkövetkező években sem valószínű, hogy sor kerül rá.
De szerepel összesen hat olyan nagy méretű parkolóhely, ahol ott lehet hagyni a személygépkocsikat és onnan autóbusszal vagy kerékpárral lehet folytatni az utat. Ezeket a térképen is bejelölt parkolóhelyet a város bejáratainál, a Víkendtelepen és a nagykórház előtt kellett volna kialakítani, de semmi nem valósul meg belőlük.
A kijelölt kerékpárutakra és a modern tömegközlekedésre is várni kell, bár lehet, hogy ezekből 2023-ig mégis lesz valami.
A kormány elfogadta a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítésről szóló sürgősségi rendeleteket – jelentette be kedden este Ilie Bolojan miniszterelnök.
A hódgátak miatti árvízveszély, az útmenti parkolás gondja, valamint a Kútpatak utca elhanyagoltsága került többek között terítékre a kedd esti lakossági fórumon, amelyet a zsögödi városrész lakói számára szervezett a csíkszeredai városvezetés.
Románia továbbra is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának - közölte kedden Nicușor Dan államfő, miután részt vett a tettre készek koalíciójának ülésén.
A kormány a kedd esti rendkívüli ülésén fogadja el a közigazgatási reformcsomagról és a gazdaságélénkítő intézkedésekről szóló sürgősségi rendeleteket.
A képviselőház és a szenátus március 10-én 13 órától együttes ülést tart, amelyen megválasztják az új ombudsmant, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetőségének több tagját és a Számvevőszék egyik tanácsosát.
Az Országos Erdőőrség 2025 decemberében 3560 köbméter illegálisan kitermelt faanyagot foglalt le, az okozott kárt mintegy kétmillió lejre becsülik – tájékoztatott kedden a Facebook-oldalán a környezetvédelmi minisztérium.
„Lazító robbantásokat” végzett az Országos Sóipari Társaság tavaly májusban a parajdi sóbánya felszíni sórétegében, amikor új medret próbáltak kialakítani a megnövekedett hozamú Korond-patak elterelésére. A robbanások lehetséges hatásáról érdeklődtünk.
Megnyílt az a kijárat Csíkszeredában, amely az Erőss Zsolt Aréna parkolóját tehermentesíti és a tervek szerint az ottani forgalmat is gördülékenyebbé teszi.
Az ukrajnai háború ötödik évébe lépve az ukrán gyermekek több mint egyharmada, csaknem 2,6 millióan továbbra is menekültként élnek - közölte kedden az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).
A kiskereskedelmi láncok saját márkás termékeinek arányát legfeljebb 20 százalékban korlátozná, azonos termékkategórián belül pedig egységes árrést vezetne be Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!