
A lakók is beleszólhatnak abba, hogy milyen irányba fejlődjön a következő években Marosvásárhely. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
November végéig tölthetik ki a marosvásárhelyiek a polgármesteri hivatal kérdőívét, amelynek válaszait felhasználják majd a 2023–2030-as városfejlesztési stratégia kialakítása során. Ennek apropóján megnéztük, hogy a 2023-ig érvényben levő városfejlesztési stratégia mit tartalmazott, és kiderült, hogy fele sem valósult meg.
2021. október 21., 10:122021. október 21., 10:12
2021. október 21., 10:462021. október 21., 10:46
Mint ismert, az Európai Unió pénzalapokat biztosít a városoknak, hogy kidolgozzák a tízéves városfejlesztési stratégiájukat, meghatározzák, hogy milyen terveket szeretnének megvalósítani, például hogyan fejlesztenék a tömegközlekedést, a lakossággal való kapcsolattartást, továbbá a beruházásoknak és építkezéseknek hol biztosítanak helyet. Nincs ez másként Marosvásárhelyen sem, ahol most készül a 2030-ig érvényben levő városfejlesztési stratégia.
Marosvásárhelyen hozzáláttak a 2023–2030-as városfejlesztési stratégia elkészítésének, ennek első lépéseként egy kérdőívet tettek közzé a városháza honlapján, amelyben kikérik a lakosság véleményét, de csak román nyelven. A városlakók többek között arról fejthetik ki véleményüket, hogy
Vannak általánosabb kérdések is, amelyek a városgazdálkodással kapcsolatosak, illetve azzal, hogy mennyire elégedett az adófizető a városvezetés munkájával. Mint megtudtuk, a stratégia kidolgozásával megbízott szakemberek 2022 júniusáig kell elkészítsék a dokumentumot, megjelölve, hogy melyek azok a területek, ahol fejlesztésre van szükség. A városfejlesztési stratégiát azért fontos kidolgozni, mert az itt szereplő projektekkel lehet majd pályázni az uniós pénzalapokra.
Megnéztük, hogy mit tartalmazott az előző polgármester, Dorin Florea idejében elfogadott 2017–2023-as városfejlesztési stratégia, és a teljesség igénye nélkül kiemelünk néhány elképzelést, ami nem valósult meg, és az elkövetkező években sem valószínű, hogy sor kerül rá.
De szerepel összesen hat olyan nagy méretű parkolóhely, ahol ott lehet hagyni a személygépkocsikat és onnan autóbusszal vagy kerékpárral lehet folytatni az utat. Ezeket a térképen is bejelölt parkolóhelyet a város bejáratainál, a Víkendtelepen és a nagykórház előtt kellett volna kialakítani, de semmi nem valósul meg belőlük.
A kijelölt kerékpárutakra és a modern tömegközlekedésre is várni kell, bár lehet, hogy ezekből 2023-ig mégis lesz valami.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!