
A lakók is beleszólhatnak abba, hogy milyen irányba fejlődjön a következő években Marosvásárhely. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
November végéig tölthetik ki a marosvásárhelyiek a polgármesteri hivatal kérdőívét, amelynek válaszait felhasználják majd a 2023–2030-as városfejlesztési stratégia kialakítása során. Ennek apropóján megnéztük, hogy a 2023-ig érvényben levő városfejlesztési stratégia mit tartalmazott, és kiderült, hogy fele sem valósult meg.
2021. október 21., 10:122021. október 21., 10:12
2021. október 21., 10:462021. október 21., 10:46
Mint ismert, az Európai Unió pénzalapokat biztosít a városoknak, hogy kidolgozzák a tízéves városfejlesztési stratégiájukat, meghatározzák, hogy milyen terveket szeretnének megvalósítani, például hogyan fejlesztenék a tömegközlekedést, a lakossággal való kapcsolattartást, továbbá a beruházásoknak és építkezéseknek hol biztosítanak helyet. Nincs ez másként Marosvásárhelyen sem, ahol most készül a 2030-ig érvényben levő városfejlesztési stratégia.
Marosvásárhelyen hozzáláttak a 2023–2030-as városfejlesztési stratégia elkészítésének, ennek első lépéseként egy kérdőívet tettek közzé a városháza honlapján, amelyben kikérik a lakosság véleményét, de csak román nyelven. A városlakók többek között arról fejthetik ki véleményüket, hogy
Vannak általánosabb kérdések is, amelyek a városgazdálkodással kapcsolatosak, illetve azzal, hogy mennyire elégedett az adófizető a városvezetés munkájával. Mint megtudtuk, a stratégia kidolgozásával megbízott szakemberek 2022 júniusáig kell elkészítsék a dokumentumot, megjelölve, hogy melyek azok a területek, ahol fejlesztésre van szükség. A városfejlesztési stratégiát azért fontos kidolgozni, mert az itt szereplő projektekkel lehet majd pályázni az uniós pénzalapokra.
Megnéztük, hogy mit tartalmazott az előző polgármester, Dorin Florea idejében elfogadott 2017–2023-as városfejlesztési stratégia, és a teljesség igénye nélkül kiemelünk néhány elképzelést, ami nem valósult meg, és az elkövetkező években sem valószínű, hogy sor kerül rá.
De szerepel összesen hat olyan nagy méretű parkolóhely, ahol ott lehet hagyni a személygépkocsikat és onnan autóbusszal vagy kerékpárral lehet folytatni az utat. Ezeket a térképen is bejelölt parkolóhelyet a város bejáratainál, a Víkendtelepen és a nagykórház előtt kellett volna kialakítani, de semmi nem valósul meg belőlük.
A kijelölt kerékpárutakra és a modern tömegközlekedésre is várni kell, bár lehet, hogy ezekből 2023-ig mégis lesz valami.
A vasutasok szakszervezeti szövetsége (FNFMCV) szerdán arra figyelmeztetett, hogy a romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat 2026-os költségvetésének elfogadása.
Ilie Bolojan szerint a villamos energia árának csökkentése alapfeltétele Románia gazdasági talpra állításának, ehhez azonban fel kell gyorsítani az energiatermelési, energiatárolási és hálózatkorszerűsítési beruházásokat.
Megdőlő melegrekordok, példátlan hőhullámok, 30 Celsius-fok fölötti hőmérsékleti értékek: ezek jellemzik most Európa egy részét. Több nagyvárosban is hőségriasztást adtak ki a napokban.
Míg Nyugat-Európát és a Balkán egy részét hőségriasztás sújtja, addig térségünkben még az elviselhető tartományokban mozognak a hőmérsékleti értékek. Májushoz képest azonban ezek is magasak.
Medvék jelenléte miatt riasztották szerda délután a Fenyéd községhez tartozó Küküllőkeményfalva lakóit. Este újabb két településen riasztottak a nagyvad miatt.
Őrizetbe vettek egy tanítónőt, abbeli gyanú miatt, hogy bántalmazott egy tízéves tanulót, aki elszakította az országos felmérés eredményeit tartalmazó dokumentumot.
Az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti szakaszának közel 80 százaléka elkészült, így jó esély van arra, hogy az év végéig megnyissák a forgalom előtt – közölte Facebook-oldalán Cristian Pistol, a CNAIR vezérigazgatója.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter megpróbál megállapodni az Európai Bizottsággal arról, hogy az új közalkalmazotti bértörvény tegye lehetővé a következő években az állami tisztségviselők fizetésének fokozatos emelését.
A parlament alsóháza szerdai ülésén megszavazta az állami vállalatok részvényeinek eladását 2027. december 31-ig megtiltó törvénytervezetet – írja az MTI.
A parajdi sóbánya elárasztása után egy évvel Hargita megye prefektusa, Petres Sándor kijelentette, hogy a történtek gazdasági és társadalmi hatásai továbbra is érzékelhetők.
szóljon hozzá!