
A lakók is beleszólhatnak abba, hogy milyen irányba fejlődjön a következő években Marosvásárhely. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
November végéig tölthetik ki a marosvásárhelyiek a polgármesteri hivatal kérdőívét, amelynek válaszait felhasználják majd a 2023–2030-as városfejlesztési stratégia kialakítása során. Ennek apropóján megnéztük, hogy a 2023-ig érvényben levő városfejlesztési stratégia mit tartalmazott, és kiderült, hogy fele sem valósult meg.
2021. október 21., 10:122021. október 21., 10:12
2021. október 21., 10:462021. október 21., 10:46
Mint ismert, az Európai Unió pénzalapokat biztosít a városoknak, hogy kidolgozzák a tízéves városfejlesztési stratégiájukat, meghatározzák, hogy milyen terveket szeretnének megvalósítani, például hogyan fejlesztenék a tömegközlekedést, a lakossággal való kapcsolattartást, továbbá a beruházásoknak és építkezéseknek hol biztosítanak helyet. Nincs ez másként Marosvásárhelyen sem, ahol most készül a 2030-ig érvényben levő városfejlesztési stratégia.
Marosvásárhelyen hozzáláttak a 2023–2030-as városfejlesztési stratégia elkészítésének, ennek első lépéseként egy kérdőívet tettek közzé a városháza honlapján, amelyben kikérik a lakosság véleményét, de csak román nyelven. A városlakók többek között arról fejthetik ki véleményüket, hogy
Vannak általánosabb kérdések is, amelyek a városgazdálkodással kapcsolatosak, illetve azzal, hogy mennyire elégedett az adófizető a városvezetés munkájával. Mint megtudtuk, a stratégia kidolgozásával megbízott szakemberek 2022 júniusáig kell elkészítsék a dokumentumot, megjelölve, hogy melyek azok a területek, ahol fejlesztésre van szükség. A városfejlesztési stratégiát azért fontos kidolgozni, mert az itt szereplő projektekkel lehet majd pályázni az uniós pénzalapokra.
Megnéztük, hogy mit tartalmazott az előző polgármester, Dorin Florea idejében elfogadott 2017–2023-as városfejlesztési stratégia, és a teljesség igénye nélkül kiemelünk néhány elképzelést, ami nem valósult meg, és az elkövetkező években sem valószínű, hogy sor kerül rá.
De szerepel összesen hat olyan nagy méretű parkolóhely, ahol ott lehet hagyni a személygépkocsikat és onnan autóbusszal vagy kerékpárral lehet folytatni az utat. Ezeket a térképen is bejelölt parkolóhelyet a város bejáratainál, a Víkendtelepen és a nagykórház előtt kellett volna kialakítani, de semmi nem valósul meg belőlük.
A kijelölt kerékpárutakra és a modern tömegközlekedésre is várni kell, bár lehet, hogy ezekből 2023-ig mégis lesz valami.
Két életképes megoldást lát a kormányalakításra Csoma Botond: a PSD külső támogatásával létrejövő PNL-RMDSZ-USR-kormányt vagy egy kisebbségi PSD-kabinetet.
Gyengék a romániai diákok 2025-ös PISA-eredményei, és ezt kertelés nélkül ki kell mondani – jelentette ki pénteken Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter.
Raluca Turcan nemzeti liberális párti képviselő kérte a képviselőház oktatási bizottságát, hogy tűzze napirendre a mobiltelefonok általános és középiskolai használatát egyaránt betiltó törvénytervezetet.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök pénteken közölte, hogy nem híve a Trikolór terek kijelölését és a tisztségviselők számára a román zászló megcsókolását előíró kezdeményezésnek.
Hivatalosan is megvádolták Raed Arafatot, a romániai belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetőjét abban a büntetőeljárásban, amely egy Nagy-Britanniából beszerzett helikopter vámeljárás nélküli romániai behozatalát vizsgálja.
Három drogkereskedő került a Hargita megyei rendőrség szervezett bűnözéssel foglalkozó osztályának látószögébe. A nyomozásban részt vett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség is.
Ittas vezetésen kapták egy iskolabusz sofőrjét, amely hét gyermeket szállított egy Brăila megyei óvodába szerdán – közölte a rendőrség. Az eset két nappal egy hasonló, Temes megyei incidens után történt.
A nyári hőmérsékletekkel induló ősz után már holnaptól érezhetően lehűl az idő, amikor hideg légtömeg tör be Romániába, és a meteorológusok szerint az ország nagy részén esőzések várhatók.
Egy 61 éves tartalékos hadseregtábornokot holtan találtak pénteken fejlövéssel a Prahova megyei Paulești községben lévő házában – nyilatkozták rendőrségi források az Agerpres hírügynökségnek.
Júniushoz képest júliusban 86 lejjel (1,5 százalékkal) 5820 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9709 lej volt, 145 lejjel (1,5 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
szóljon hozzá!