Hirdetés
Hirdetés

A koronavírus-járvány a kötelező vakcinák iránti bizalmat is megingatta

Oltások nélkül számos, eddig legyőzöttnek hitt gyilkos kór térhet vissza •  Fotó: 123RF

Oltások nélkül számos, eddig legyőzöttnek hitt gyilkos kór térhet vissza

Fotó: 123RF

Az egészségügyi hatóságok vészharangot kongatnak, mivel egyre több szülő már a gyerekek hagyományos védőoltásainak a beadatását is elutasítja. A jelenség mögött a koronavírus-járvány által felkorbácsolt érzelmek, az ál- és rémhírek állhatnak, illetve a közösségi hálón egyre csak terjedő oltásellenes hangulat. A szakemberek arra figyelmeztetnek, az oltások nélkül számos, eddig legyőzöttnek hitt, gyilkos kór térhet vissza. A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi az oltásellenes hangulat gerjesztését az emberiség elleni merényletnek tartja.

Szász Cs. Emese

2022. február 26., 22:002022. február 26., 22:00

2022. február 26., 22:042022. február 26., 22:04

A csökkenő oltási lefedettség jelensége nem újkeletű, Romániában már több mint tíz éve megfigyelhető, de a jelenség az utóbbi hónapokban, a koronavírus elleni vakcinák körüli vita nyomán erősödött fel. Egyre gyakrabban utasítják el egyes szülők az eddig elfogadott gyermekvakcinákat is.

Ne „dr. Google”-től kérjenek tanácsot

Mihai Craiu, a bukaresti Alfred Rusescu intézet pediátriai osztályának vezetője szerint a jelenség mögött a koronavírus-járvány által felkorbácsolt érzelmek, az ál- és rémhírek, egyes, orvosi képzettség nélküli egyének nyilatkozatai, valamint néhány szenzációhajhászásra ráállt sajtótermék tevékenységének tudható be. Az egészségügyi szakember mindennek ellensúlyozására kijelentette: a hagyományos, a kisgyerekeknek évtizedek óta beadott oltásokat alaposan tanulmányozták, és a világ számos országában kiváló eredményeket értek el a segítségükkel a potenciálisan halálos betegségek megelőzésében. Az oltások nélkül számos, eddig legyőzöttnek hitt, gyilkos kór térhet vissza. „A kanyaró, a tetanusz és a torokgyík is halálos lehet, az oltásellenesség pedig visszahozhatja őket” – fogalmazott a bukaresti gyerekgyógyász, aki azt tanácsolja mindenkinek, akinek kétségei támadnak az országos oltási tervben szereplő vakcinákkal kapcsolatban, az orvosokkal, egészségügyi szakemberekkel beszéljen erről, tőlük kérjen tanácsot, ne pedig „dr. Google”-től.

A harmadik hullámban kezdődött

A fokozódó oltásellenességet tapasztalja a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi is, aki szerint ez a koronavírus-járvány harmadik hullámától kezdett felerősödni, és bizony az eddig elfogadott gyermekvakcinákra is hatással van. „Amikor a Covid-oltás megjelent, akkor óriási lelkesedés volt, az elején sorban álltak az emberek, mindenki soron kívül szeretett volna hozzájutni. Aztán elindult ez az oltásellenes propaganda, s attól kezdve csak csökkent a védőoltásokkal szembeni bizalom” – mondja az igazgatóság vezetője, aki nem győzi hangsúlyozni, hogy számos fertőző betegség megelőzésének legfőbb eszköze a védőoltás.

Idézet
A gyermekkori védőoltásokkal jutottunk el oda a XX. században, hogy számos járványt leküzdöttünk, a gyermekbénulási járványt például, vagy ne is beszéljünk a fekete himlőről, ami egy halálos betegség volt, és megtizedelte a lakosságot évről évre. A múlt század elejéig, amíg általánossá nem váltak a védőoltások, született tíz gyerek egy családban, és csak kettő nőtt fel. Csak ez a drámai helyzet kéne mindenkit elgondolkodtasson.

Én az emberiség elleni merényletnek tartom, amikor valaki ismeretek hiányában, kontár módon, szakmai háttér nélkül hozzászól egy ilyen dologhoz, és kétségbe von olyan eredményeket, amelyek egyértelműek” – fakad ki az egészségügyi szakember. Hozzáteszi, egyáltalán nem tartja jó módszernek, hogy sokan arra alapoznak, hogy majd átesnek a betegségen, és azzal szereznek immunitást. Rámutatott, „sokan még mindig nyögik a poszt-Covidot, mások meg belehaltak a betegségbe”, míg elenyésző azon esetek száma, amelyekben oltásmellékhatást tapasztaltak és az hosszabb távra kihatott.

A statisztikában még nem látszik

A statisztikákban még nem látja nyomát az oltásellenes hangulatnak, amely a gyermekek védőoltásainak a beadatására is kihat – mondja Tar Gyöngyi –, de csak azért nem, mert a tavalyi év statisztikái csak júniusban lesznek véglegesek. „Egyre több ilyen kommentár születik azonban, hogy visszautasítja valaki a koronavírus elleni oltást, és ezentúl a többi oltást is. Reméljük, hogy nem lesz számottevő ezek aránya” – fogalmazott a szakember, aki úgy látja, Székelyföldön eddig „nem volt divat”, hogy a szülők elutasították a gyermekük beoltását. „Leginkább a vándor életmódot élő, hol itt, hol a határon túl lévő emberek és gyerekeik hiányoztak az egészségügyi rendszer és a prevenció látóköréből. Most azonban mozgalmak vannak, petíciókat indítanak, és

Idézet
olyanok tűzik zászlójukra az oltásellenességet, akiknek semmilyen szakértelme nincs e téren. Olyan emberek, akik nem értenek hozzá, nincs szakmai hátterük, de az emberi jogokat belengetve hangoztatják, hogy joguk van dönteni a gyermekeik védőoltásáról. Persze, joguk van hozzá, csak tudásuk nincs

– szögezi le.

Nem kötelezhető a kötelező

Tar Gyöngyi elmondta, Romániában nem létezik a szó szoros értelmében vett kötelező védőoltás. Van egy egészségügyi program, ami a finanszírozást, a procedúrákat rögzíti, és abban az elnevezés szintjén úgy szerepel, hogy ezek kötelező védőoltások, de igazából nem jár következményekkel, ha valaki visszautasítja azt. Az egészségügyi igazgatóság vezetője rámutatott,

Magyarországon például eljárást indíthatnak azokkal a szülőkkel szemben, akik megtagadják a gyermekeik beoltását, egészen addig, hogy a szülői jogát is elveszítheti egy ilyen ember.

Nálunk nincs ilyen joggyakorlat – szögezi le. Ha tehát egy szülő úgy dönt, hogy nem adatja be gyerekének a védőoltásokat, akkor a háziorvos előtt alá kell írnia egy nyilatkozatot, amelyben vállalja a felelősséget. Abban az esetben viszont, ha a gyereke megbetegszik valamely járvány miatt, és tragédiával végződik a betegség, a szülőt gondatlanság miatt felelősségre vonhatják. A törvény azonban azt mondja, kötelező bevenni bármelyik közösségbe azt a gyereket is, aki nincs beoltva.

Mikor mit kapnak?

A gyermekek amúgy már születésük után a kórházban megkapják a BCG-oltást a tuberkulózis elleni védekezés céljából és a Hepatitis-B ellenit is, amely a vírusos májgyulladás B-típusától véd – sorolta az egészségügyi szakhatóság vezetője. Kéthónaposan hatkomponensű oltást kapnak, amely a diftéria, magyarul torokgyík, tetanusz vagy merevgörcs, szamárköhögés, gyermekbénulás és a Haemophilus influenzae ellen véd, amely elsősorban kisgyermekeknél okoz agyhártyagyulladást és súlyos szövődményeket, ugyanakkor a pneumococcus (a pneumococcus nevű baktérium a tüdőgyulladás leggyakoribb kórokozója) elleni védőoltás is bekerült a programba.

Hirdetés

Négyhónaposan és 11 hónaposan ennek az ismétlő oltását kapják a gyermekek, aztán 12 hónaposan az úgynevezett ROR-oltást, amely kanyaró, mumpsz és rubeola vagy más néven rózsahimlő ellen véd. Az öt- és hatéves gyerekek oltásai már emlékeztető oltások, ötévesen a ROR-oltást ismétlik, hatévesen a hatkomponensűt. Tar Gyöngyi szerint többen még a bárányhimlő elleni oltást adatják be a gyermekeiknek, de annak az ára államilag nem támogatott, a szülő kell megvásárolja a vakcinát. Emellett a tinédzser lányok számára létezik a HPV elleni oltás, amely méhnyakrák ellen véd – a vakcina ártámogatott, de opcionális.

A kanyaró már visszatért

Az egészségügyi szakember a megszokott oltások beadatásának az elmulasztása által jelentett veszéllyel kapcsolatban rámutatott:

a kanyaró gyakorlatilag már el volt tűnve, és amikor az oltási lefedettség csökkent, akkor ismét visszatért a betegség.

Hozzáteszi, Afrika példája is ijesztő kellene legyen, ahol nem oltják a gyermekeket poliomielitisz, vagyis gyermekbénulás ellen, és tele is vannak ott az iskolák tolószékes, mankóval vagy épp négykézláb járó gyermekekkel. „Visszatérve a Covid-oltásra: nagyszerű tudományos eredmény az, ahogy létrejött egy olyan módszer révén, ami a rák elleni oltáshoz is elvezethet. Ezt látja az orvosi világ, de túlságosan a közbeszéd tárgyává vált minden, és olyan emberek kezdték értékelni a vakcinákat, akiknek nincs meg a tudásuk és a kompetenciájuk ehhez” – mondta.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 02., csütörtök

Pénteken kezdődik, április közepéig tart a tavaszi vakáció

A 2025-2026-os tanév rendje szerint a pénteki tanórák után kezdődik és április 14-ig a tavaszi szünidő az iskolákban.

Pénteken kezdődik, április közepéig tart a tavaszi vakáció
Hirdetés
2026. április 02., csütörtök

Egyelőre nincs elbocsátás: huszonkét üres állást szüntettek meg a székelyudvarhelyi városházán

Huszonkét be nem töltött állást szüntettek meg a székelyudvarhelyi városházán egy kormányrendelet nyomán. Ugyanakkor módosítják a polgármesteri és alpolgármesteri kabinetben betölthető állások számát.

Egyelőre nincs elbocsátás: huszonkét üres állást szüntettek meg a székelyudvarhelyi városházán
2026. április 02., csütörtök

Székelykeresztúri iskolák közelében ellenőrzött és bírságolt a rendőrség

Összehangolt ellenőrzést tartottak a Hargita megyei rendőrök és csendőrök a székelykeresztúri tanintézményekben és környékükön. Az iskolákban megelőző jellegű foglalkozásokat tartottak, a szabálysértő járművezetőket pedig megbírságolták.

Székelykeresztúri iskolák közelében ellenőrzött és bírságolt a rendőrség
2026. április 02., csütörtök

Fogy a lakosság és nő az idősek aránya Romániában

Románia hivatalos lakhely szerint nyilvántartott lakossága 2026. január elsején 21,646 millió fő volt, ami 0,5 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Fogy a lakosság és nő az idősek aránya Romániában
Hirdetés
2026. április 02., csütörtök

A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését idén is megtartják Csíkszereda főterén

Húsvétvasárnap, reggel nyolc órától tartják a Kárpát-medence legnagyobbjaként nyilvántartott ételszentelését Csíkszereda központjában.

A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését idén is megtartják Csíkszereda főterén
2026. április 02., csütörtök

Marad a csapadékos, szeles időjárás

Csütörtök reggeltől szombat estig a szél erősödése és jelentősebb mennyiségű csapadék várható az ország minden régiójában, a magasabb hegyvidéken havazásra és hótakaró kialakulására is számítani lehet.

Marad a csapadékos, szeles időjárás
Marad a csapadékos, szeles időjárás
2026. április 02., csütörtök

Marad a csapadékos, szeles időjárás

2026. április 01., szerda

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
Hirdetés
2026. április 01., szerda

Több lakás árának megfelelő összeget találtak a korrupcióval gyanúsított magas rangú közúti vezető otthonában

A Kolozs megyei törvényszék szerdán elrendelte a Román Közúti Hatóság (ARR) korrupcióval gyanúsított vezetője, Cristian Anton harmincnapos előzetes letartóztatását.

Több lakás árának megfelelő összeget találtak a korrupcióval gyanúsított magas rangú közúti vezető otthonában
2026. április 01., szerda

Térfigyelő rögzítette, amint elgázolja az autó az anyja mellől elszaladó kisfiút – életmentő volt az azonnali beavatkozás

Súlyosan megsérült egy négyéves gyermek Bákó megyében, miután az édesanyja mellől az úttestre szaladt, ahol egy autó – amelynek a sofőrje már nem tudta elkerülni az ütközést – elütötte.

Térfigyelő rögzítette, amint elgázolja az autó az anyja mellől elszaladó kisfiút – életmentő volt az azonnali beavatkozás
2026. április 01., szerda

Farsangtól húsvétig – magyar népszokásokról nyílt kiállítás Brassóban

A Brassó megyei magyar közösségek kultúráját, népszokásait eleveníti fel a Néprajzi Múzeum legújabb tárlata. A farsangi alakoskodást és a húsvéti ünnepkört is bemutató kiállítás április elsején nyílt meg.

Farsangtól húsvétig – magyar népszokásokról nyílt kiállítás Brassóban
Hirdetés