– magyarázta a projektvezető, hogy miért is fordult a figyelme a mentális egészségmegőrzés felé. Elmondta, az elsődleges cél a kamaszkori függőségekkel kapcsolatos igények és problémák városi szintű felmérése, a régió helyzetének figyelembevételével. Elsősorban a fiatalokra és nevelőikre koncentrálnak, de úgy vélik,

„A fiatalok életében a depresszióhoz és az öngyilkossági fantáziákhoz vezető meghatározó körülmény lehet a céltalanság állapota, a közösségi megfelelés kényszere vagy vágya, valamint az, hogy nem alakultak ki bennük a feszültségek kezelésére alkalmas eszközök. Gyakran tehetetlennek érzik magukat a bennük és körülöttük zajló konfliktusokkal szemben, ezért a feszültségek gyors csökkentésére törekszenek, eltompítják vagy felpörgetik magukat valamilyen szer segítségével. A szakemberek azt szokták mondani,

Fontos éreznünk, hogy jók és ügyesek vagyunk valamiben, és hogy képesek vagyunk fejlődni benne, illetve hogy szabadon eldönthetjük, mit választunk. A harmadik, hogy fontos vagyok másoknak, ahogyan ők is fontosak nekem. Ez pedig maga a kapcsolódás. A legkülönösebb, hogy a gyerekek nagy része láthatóan megtanulta megélni mindezt az online játékokban. Pontokat gyűjtenek és szinteket lépnek előre, többször próbálkozhatnak, és a megszámlálhatatlan lehetőségből azt a pályát, »harcost« és stratégiát választják, amely ott és akkor jólesik nekik. A virtuális környezet megteremti számukra az anonim kapcsolódást is, hiszen chatelve könnyedén beszélhetnek egymással a játékukról. Ez a lehetőség sem ördögtől való, de nem szabad engednünk, hogy csak a virtuális világban vagy közös drog- és alkoholhasználat közben éljék meg mindezt. Tervünk fő célkitűzése tehát nem csupán az, hogy elidegenítsen a függőségektől, hanem hogy rámutasson, mitől olyan jó józannak lenni és egészséges mentalitású közösségben élni”– fogalmazott Vargyas Márta.

A lelki betegség mint tabu

A projektvezető hangsúlyozta, nem gondolja, hogy mindentől meg kellene óvni a gyerekeket vagy a fiatal felnőtteket, de mindenképp példát és perspektívát kell mutatni.

„Nem szívesen beszélünk ezekről a dolgokról, de időnként nem árt tudatosítanunk, hogy sok függőség egy eltanult minta alapján is kialakulhat. Tehát aki azt látja, hogy külső szerrel – bármi is az – csökkenthető a napi szorongás és stresszérzet, nagy valószínűséggel nyomás alatt ugyanezt a stratégiát fogja választani. Az is hátráltatja a szakemberek érdemi munkáját, hogy

Néhány hónapja megismerkedtem egy negyvenes éveiben járó családanyával, aki évek óta depresszióval küzd. Gyógyszert szed, lehetőségeihez mérten teljes életet él, de évente egyszer néhány napra befekszik a pszichiátriára a megszokott orvosi kezelésére. Közeli és távoli hozzátartozói azt mondják, szívbetegként vagy rákosként még tisztelnék is, de depressziósként szégyent hoz rájuk. Ilyen mentalitással élünk, és csodálkozunk, ha gyermekünk nem meri vagy nem tudja elmondani, hogy bajban van, vagy hogy mivel kardozik ott legbelül.”

„Tudomásom van egyéb, a városban létező prevenciós tevékenységekről is, ami külön öröm számomra, hiszen a több most több hasznot is jelent a valós problémák tekintetében. Remélem, mindannyian megérezzük az összefogásban rejlő nagyobb eredmények lehetőségét.”

A program médiapartnere a Székelyhon.ro.

Kortárssegítő képzés

Vargyas Márta elmondta, márciustól júniusig elsősorban a lelki egészség felmérésére és a függőségekkel kapcsolatos statisztikákra koncentrálnak, hogy őszre tisztább képet kapjanak és azokhoz a lehetőségekhez nyúljanak, amelyek helyspecifikusan a leghasznosabbak lehetnek. Ugyanakkor a prevenció tájékoztató formájától az interaktívig több lehetőséget is ajánlanak a részvevőknek, elsősorban a pszichoaktív szerek és az elektronikus függőségek középpontba állításával.

A prevenciós munkában kiemelt szerepet szánnak a kortárssegítő képzésnek, ahol a fiatalok olyan szakmai irányú felkészítést is kapnak, melynek segítségével könnyebben felismerik, ha egy ismerősük, barátjuk bajban van. Tudni fogják, milyen lehetőségeket javasolhatnak neki, de azt is, hogyan nyújthatnak gyors segítséget, ha egy buli alkalmával valaki rosszul lesz. Továbbá szeretnék, ha a szakemberek mellett a részvevők is folyamatosan megoszthatnák tapasztalataikat és élményeiket egy még népesebb közösséggel, blog, vlog, kerekasztal-beszélgetések, interjúk formájában, fórumot teremtve ezáltal a függőktől kezdve az érdeklődőkig bárkinek.

Közép- és hosszútávú hozadék

A diákok a közösségi programokon megismerhetik kortársaikat, egymás iskoláját, lehetőségeit, pedagógusait, a másik képességeinek és orientációjának hasznosságát, saját életük és képességeik tükrében – sorolta a projekt további jótékony hatásait a programvezető.

„A diákként kötött lelki és »szakmai« barátságok, együttműködések felnőtt emberként és szakemberként is feléleszthetők, ami felbecsülhetetlen hasznára válik mind a felnövő generációnak, mind a város és a régió fejlődésének. Meggyőződésem, hogy a fiatalok szabadidejének pozitív irányú felhasználása, közösségi életük, kortársaikkal közös szórakozásuk lelki egészségük megőrzésének legjobb módja. A különböző intézmények pedagógusai számára is lehetőségeket teremtünk egymás kérdéseinek és tapasztalatainak meghallgatására és megválaszolására. A szülők sem csupán gyermekük osztálytársainak szüleivel érintkeznek majd, hanem nyíltabb fórumokon cserélhetnek tapasztalatokat.”

– hangsúlyozzák a program kidolgozói, ezért kérik, hogy aki teheti, segítse munkájukat. „Adományokat és szponzori szerződési ajánlatot egyaránt elfogadunk, de segítségünkre lehetnek termékekkel, illetve kapcsolatok, lehetőségek megteremtésével is. Az önkéntes segítségnek is nagyon örülünk, ahogy mindazoknak, akik önkéntes alapon felajánlják szakmai tudásukat és tapasztalataikat, akár a részvevők testi, akár lelki megmozgatására. Összefogás nélkül csak a lehetőségek egy részét tudjuk megteremteni, nekünk pedig meggyőződésünk, hogy minden gyereknek joga van lelki egészsége fejlesztéséhez, anyagi háttértől függetlenül.”