
Viharfelhők. Csak a lehulló jégdarabok ellen tudnak fellépni. Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Beresztelki és vajdaszentiványi lakosok tiltakoztak a napokban a két község határán lévő jégkármérséklő állomásnál, kérve, hogy ne lőjenek ki több rakétát. Szerintük ugyanis emiatt nem esik az eső a térségben. A Maros megyei jégkármérséklő központ vezetője, Ioan Vasile elmagyarázta, hogyan működik a rendszer.
2022. augusztus 02., 21:572022. augusztus 02., 21:57
2022. augusztus 03., 09:222022. augusztus 03., 09:22
Nem első alkalommal tiltakoznak Maros megyében a lakók amiatt, hogy rakétákat lőnek ki a jégkármérséklő állomásokból. Korában Bonyha környékén is volt hasonló tiltakozás, legutóbb pedig pénteken a Szászrégen közeli beresztelkiek és vajdaszentiványiak vonultak ki a rakétakilövő állomáshoz.
Beresztelke polgármestere, Deák Attila a Székelyhonnak elmondta, sokan tőlük kérik számon a rakéták kilövését, holott nekik semmi közük nincs az országos rendszerhez, amelynek részeként Beresztelkén is van egy állomás. A községvezetőtől megtudtuk, hogy
A helybéliek legutóbb pénteken tiltakoztak, mert úgy vélték, míg a környéken több helyen esett, náluk azért nem, mert újra lőttek a rakétákkal. Deák Attila elmondta:
Maros megyében a Maros és Fehér megyéket védő jégkármérséklő központ Vidrátszegen van. Ennek vezetője, Ioan Vasile a Székelyhonnak elmondta, hogy
Mint megtudtuk, az országos meteorológiai hálózathoz vannak csatlakozva, és pontosan látják, hogy melyik felhőben vannak jégdarabok, illetve azt is, hogy azok mekkorák.
„Pontos számítások és a felhők összetétele alapján határozzuk meg, hogy mekkora töltetű rakétákat lövünk, melyik állomásról. Az ezüst-jodiddal töltött lövedékek nyomán kisebb darabokra törik a jég, de
Csak azt érjük el, hogy nem 2–3–5 centméter átmérőjű jégdarabok hullanak a földre, hanem sokkal kisebbek vagy éppen esőcseppek.”
Az illetékestől megtudtuk, hogy nemcsak Maros megyében, hanem a ország csaknem száz helyszínén, ahol rakétákkal harcolnak a jégeső ellen, voltak már elégedetlenkedők, akiknek minden esetben próbálják elmagyarázni, hogyan működik a védőrendszer.
Számos faluban a helybéliek továbbra is megkongatják a harangokat is, a biztonság kedvéért, hiszen évszázadokig így léptek fel a sötét viharfelhők ellen.
Évente több mint 3,4 millió tonna, azaz percenként egy teherautónyi élelmiszer kerül a szemétbe Romániában, miközben a lakosság több mint 27 százaléka a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának van kitéve.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdán megvitatta az Egyesült Államoknak azt a kérését, hogy ideiglenesen katonai erőket és felszereléseket telepítsen Romániába a közel-keleti válsággal összefüggésben.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
3 hozzászólás