A Homoród menti népdalvetélkedő különlegessége a „családok” gyarapodása volt

A Gyermekfilharmónia Alapítvány, a szentegyházi Tanulók Háza, a helyi Hagyományőrző Huszáregyesület és a Gábor Áron Művelődési Ház rendezvényén Haáz Sándor karnagy köszöntötte a közelebbről és távolabbról érkezett versenyzőket. A Homoród mente településeit Almás, Szentmárton, Szentpál, Kápolnásfalu, Lövéte, Szentegyházasfalu, Szentkeresztbánya képviselte; Remete, Gyepes és Recsenyéd együtt lépett fel.

A vetélkedőn első ízben vettek részt székelypeteki népdalkedvelők. Legtávolabbról egy békéscsabai közösség érkezett. A legkisebb, székely ruhás „családtag” a másfél éves helybéli Mihály Rózsa volt, a korelnök versenyző pedig a lövétei, 81 éves Gábos István.

A közös népdalt idén is a Magyar Néprajzi Múzeum adattárának szentegyházasfalvi gyűjtéséből választották. Az erdő nincsen zöld ág nélkül című népdalt, a kéziratos kotta tanúsága szerint, Vikár Béla „Szentegyházasnagyoláhfaluban” 1903-ban gyűjtötte, az adatközlő pedig Elekes Istvánné volt. Korabeli, még viaszhengerre rögzített hangfelvételről tanulták meg a résztvevők, és a vetélkedő kezdéseként együtt énekelték el.

A fellépés sorrendjét sorshúzással döntötték el. Aztán a nagyfalusi tisztaszobaként berendezett színpadon fújták el a faluközösségek „családját” képviselő együttesek és a szólisták szebbnél szebb népdalaikat. Az ismertebbekbe itt-ott belekapcsolódott a hallgatóság is. Ez a vetélkedő egyfajta seregszemle: beleszületnek, majd belenőnek a gyermekek a dalos közösségekbe, mások korosztályt váltottak az évek folyamán – a fiatalokból szülők, a szülőkből nagy- és dédszülők lettek. A korosztályokra jellemző viseleteket sem a ládafiában tartják, felöltik, és úgy jelenítik meg a Homoród menti székely ruhák színességét, változatos formavilágát.

A bemutatkozó éneklést követően a kétszáznyolcvan főnyi népdalos meglepetésként tapasztalta meg, hogy a Gyermekfili és a helyi polgármesteri hivatal új asztalokat készíttetett. A jó ebédhez szóló katonadalokról ezúttal is a helyi hagyományőrző huszárcsapat gondoskodott. Versenyen kívül mutatkozott be két népdalénekes is, nagy tapsot kaptak.

A zsűri tagjai, Szalay Zoltán néprajzkutató, Török Viola színházrendező és Györfi Erzsébet népdalénekes, mintegy szakmai értékelésként négyszemközt álltak szóba a csoportok vezetőivel, elbeszélgettek és megosztották tapasztalataikat. Kiemelendő, hogy az alsó Homoród menti három kis falu, Remete, Gyepes és Recsenyéd közös csoportja Cseke Elek bácsi halála után majdnem feloszlott. Ám Bardócz-Tódor András személyében új unitárius lelkész érkezett Gyepesbe, és együtt maradtak a dalosok.

Négy korosztályt díjaztak: kisgyermek, nagy gyermek, ifjak és öregek kategóriában, korcsoportonként 5–6 díjat illetve dicséretet osztottak ki. A legnépesebb „család” szombaton a szentkeresztbányai volt, negyvennyolcan álltak-ültek színpadra. Ők érdemelték ki a Benedek Lukács által első ízben felajánlott különdíjat, közösségi termálfürdőzésre hivatalosak Homoródfürdőre. A gazdasági és háztartási eszközöket tartalmazó ajándékcsomagokat, mint díjakat a Gyermekfilharmónia Alapítvány állta. Minden résztvevő emléklapot, valamint a találkozó hang- és képanyagát tartalmazó cédét kapott. Végül öreg estébe hajlóan énekelgettek együtt az ünnep résztvevői.