
Fotó: Erdély Bálint Előd
A sikeres ejtés okozta férfias örömökből elég kevés jut manapság a vadászoknak, de legalább a biodiverzitásra nem lehet panaszunk – Demeter Jánossal, a bodoki vadásztársaság alelnökével beszélgettünk.
2025. január 12., 20:562025. január 12., 20:56
A vadászok számára általában a nagyvadak elejtése jelenti az igazi elégtételt, mostanság azonban ez amolyan tiltott gyümölcsnek számít. Mint a háromszéki környezetvédelmi ügynökség igazgatójától megtudtuk, a vadásztársaságok kimerítették a megelőzési medvekvótát, azaz kilőtték a Kovászna megyére leosztott 54 medvét, ezek azonban amúgy is legtöbb 400 pontértékű trófeát nyújtó medvék lehettek, míg az igazi bravúrt az 500 pont feletti trófea jelentené.
„Ha télidőben a vadásztársaságok hajtást szerveznek, az inkább csak baráti összejövetel, ahol megbeszélik az élet nehéz dolgait, nem is annyira vadászat, hiszen kevés a lőhető vad” – mondta Demeter János, a Vadon Egyesület és egyben a sepsiszentgyörgyi vadászati múzeum igazgatója, aki ugyanakkor természetfotós és vadász is.
Fotó: Beliczay László
Emellett a vaddisznóállomány is igencsak megcsappant, az afrikai sertéspestis miatt annyi állat elhullott, hogy egyes erdőrészeken már egyáltalán nem hajtanak a vadászok, hogy a kocáknak biztosítsák a malacozáshoz szükséges nyugalmat – tette hozzá.
Elvileg lőhetők lennének a kisvadak, de Demeter János szerint pár terület kivételével Székelyföld nem igazán számít apróvadban gazdag vadászterületnek: Felsőháromszéken Ozsdola és Gelence környékén akad bőven nyúl, ezért ott még szerveznek hajtásokat, de ahhoz is ki kell várni a megfelelő időt: ha enyhe, nedves a tél, a nyúl nem tud szaladni, mert lábára rátapad a sár, ilyenkor inkább megbújik a barázdában.
A rétyi vadászterületen például ezért nem rendeznek immár évek óta nyúlhajtást – tudtuk meg. A kutyák ugyanakkor nagy veszélyt jelentenek az emberekre, turistákra is, a kutyatámadások híre egyre gyakoribb.
Sok az ellenségük, ezért néhány terület kivételével erősen megfogyatkozott az apróvadak száma
Fotó: 123RF
A farkas nálunk védett állat, bár egyes területeken, sőt a Kárpátok hegylánca szinte teljes vonulatában már akár a túlszaporodásról is beszélhetünk. A biodiverzitás fenntartását szívükön viselőknek ugyanakkor jó hír, hogy – vadászok és biológusok egyöntetű véleménye szerint – a vadászati tilalom alá eső hiúzok száma örvendetesen megszaporodott.
Rókát ma már nem szívesen lőnek a vadászok, hiszen „nem lehet az asszonynak hazavinni a prémet, hogy ebből majd szép gallérja lesz a kabáton, állatprémet viselni ugyanis ma már illetlenség” – magyarázta Demeter.
Az enyhe tél kedvez a rágcsálók szaporodásának, ha bőségesen van eleség, akkor a táplálkozási láncban felsőbb szinten álló állatok – esetünkben például a rókák – száma is gyarapodik, ám ha sokan vannak, a rühösség is gyorsan terjed köztük, és ettől nagyon tudnak szenvedni az állatok.
Fotó: Tuchiluș Alex
Szintén dúvadnak, azaz irtható állatfajnak minősül a sakál, amely az Olt-folyó mentén igen kedvező élőhelyet talál: az ingoványos, nádas területeken jól meg tud bújni, így főleg Uzonfüzes, Hídvég, Árapatak, Erősd környékén, de Nagyajta, Miklósvár határából is sok példányról érkezett jelzés. A hegyekbe nem merészkednek fel, mert ott erősebb ellenfelekre bukkannának: például farkasra, amely bizony megvédi a saját vadászterületét. A sakálok okos, alkalmazkodó állatok, és az apróvadak vadászatában az ember konkurensei.
Végül ejtsünk szót a hódokról is, amelyek most még védett állatok, de Demeter János szerint szaporodásuk üteme és az általuk okozott károk előrevetítik, hogy a jövőben el kell rendelni a ritkításukat. Kétségkívül van ökológiai hasznuk is, hiszen vizes élőhelyeket teremtenek a folyóvizek felduzzasztásával, de ott, ahol a víz szintje elég magas – például az Olt mentén –,
Fotó: Veres Nándor
Úgy tűnik, ahogy a telek sem a régiek, a vadászatok sem azok már – nosztalgiázhatnának a vadászok. Az elmondottakból azonban az a következtetés vonható le, hogy az állatbarátoknak is van tennivalójuk, megoldandó feladatuk: legfontosabb lenne és minden nemű és rangú ember érdekét szolgálná, ha felelős kutyatartásra nevelnék a társadalmat.
Több ezren tüntettek az igazságszolgáltatás függetlenségéért vasárnap este a bukaresti Victoriei téren.
Életét vesztette egy 19 éves fiatal, miután autóval nekiütközött egy áteresznek hétvégén Dolj megyében. Kiskorú, 16 éves utasa megsérült, kórházba szállították.
Nagyajtán a Kriza János Kultúrotthon dísztermében mutatják be szerdán Kisgyörgy Zoltán Mesélő falvaink – Erdővidék című kötetét. A könyv több évtizedes falujáró kutatómunka összegzése, Erdővidék településeinek múltját és jelenét tárja az olvasók elé.
Egyetlen mozdulattal érkezik meg az ünnepi hangulat és lesz nappali városképből esti fényvarázs Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen a Székelyhon interaktív összeállításában.
Egy függöny, amely mesél, egy függöny, amelyben a magyar kultúra ezer szála, sorsok, múlt és jövő fonódik össze: felavatták Budapesten a Nemzeti Színház új nagyszínpadi díszfüggönyét. Az eseményre szerte a Kárpát-medencéből érkeztek ünneplők.
A nyugati biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna hajlandó lemondani a NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseiről. Erről Volodimir Zelenszkij beszélt vasárnap egy Berlinbe tervezett tárgyalás előtt.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) keretében működő Igazságügyi Felügyelet (IJ) vasárnap bejelentette, hogy ellenőrzéseket indított a Recorder anyagában elhangzottak kapcsán.
Nem egyszeri csoda volt: hét évvel az első válogatás után megérkezett a Made In Gyergyó II., és vele együtt egyértelmű üzenet is – a gyergyói zene folyamatosan fejlődik, szórakoztat és új hangzásokat hoz.
Két gépkocsi balesetezett a 13-as országúton Kibéd község területén. Öt személy megsérült, a forgalmat mindkét menetirányon lezárták.
Tizenhárom Temes megyei helyszínen tartottak házkutatást szombaton a hatóságok az illegálisan működtetett nagycsanádi idősotthon ügyében.
szóljon hozzá!